„Nem elég nyitva hagyni az ajtót”

• Miért döntött úgy, hogy ezt a szakmát választja hivatásául?
• Apai ágon közel nyolcvan éve folytatunk segítőtevékenységet. Nagyapám az 1940-es években a Nyíregyháza környéki bokortanyákra járt szolgálatot teljesíteni. Én huszonöt éve dolgozom a gyermekek védelméért, valamint a magatartászavarral küzdő fiatalok oktatásáért.
• Mikor döntötte el, hogy ön is a szociális szférában akar elhelyezkedni?
• Már gyerekkoromban egyértelmű volt számomra, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Integráló iskolába jártam, ahol rengeteg jó képességű barátra leltem, akik családi problémáik és életvezetési nehézségeik miatt nem jutottak el oda, ahová hivatottak lettek volna. Végül összefonódott a családi és a személyes motiváció. Pszichológus diplomát szereztem, és az egyetem után már a gyermekvédelem területén dolgoztam. Időközben családterápiás képzést végeztem, valamint közigazgatási szakvizsgát tettem, amiket jól tudtam hasznosítani a munkámban.
• Mostantól a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ vezetőjeként támogatja a XII. kerületben élő családokat. Mennyire ismeri a Hegyvidéket?
• Tizenöt éve itt élek a családommal. A gyerekeim ide jártak óvodába és iskolába. Számtalan pozitív élmény köt a Hegyvidékhez. Vezetőként ezt is szeretném majd meghálálni. Úgy látom, jó színvonalú intézményben és kiváló kollégákkal dolgozhatok együtt. Az önkormányzat számos szociális szolgáltatást nyújt, emellett több aktív helyi közösség is működik – ezekkel mindenképpen szeretném felvenni a kapcsolatot, hogy közösen gondolkodhassunk fejlesztéseken, programokon. Biztos vagyok az együttműködés sikerében, hiszen ugyanaz a célunk: még jobbá tenni a hegyvidéki családok életét.
• Segítséget kérni nem mindig könnyű. Hogyan próbálják meg elérni azokat, akik bár támogatásra szorulnának, mégsem tudják megtenni az első lépést?
• Hiszek a prevenció fontosságában­. Az elmúlt három évben még több lehetősége lett intézményünknek, ennek köszönhetően óvodai és iskolai szociális munkát is végezhetünk a kerületben – közelebb kerülhetünk a fiatalokhoz és az őket nevelő, tanító pedagógusokhoz. Így a problémák is láthatóbbá válhatnak. Úgy gondolom, ha valaki krízisben van, akkor a szakembernek kell megtenni az első lépést. Nem elég nyitva hagyni az ajtót, és várni arra, hogy majd besétálnak az emberek a problémáikkal.
• Milyen tervei vannak erre?
• A korábbi években nagyon sok értékes szakmai kapcsolatra tettem szert, amelyeken keresztül olyan külső szolgáltatásokkal bővíthetjük a portfoliónkat, amik a fiataloknak és a felnőtteknek is konkrét segítséget jelenthetnek. A kerületi középiskolásokat is szeretném közelebb hozni a Családsegítő és Gyermekjóléti Központhoz. A tervek között szerepel sok más mellett egy olyan új arculat kialakítása is, ami növelheti intézményünk renoméját.
• Vezetőként hogyan motiválja majd a kollégáit?
• Mindig is csapatjátékos voltam. Korábban kosárlabdáztam, középiskolás éveimben barátokkal zenélgettem. Fontosnak tartom az egyéni példamutatást. Szeretek sokat dolgozni, aktívan jelen lenni a problémák megoldásában. Bízom abban, hogy ha a kollégáim látják az elhivatottságomat, és érzik azt, hogy nemcsak a vidám pillanatokban vagyok mellettük, hanem a nehézségekben is, akkor könnyű lesz a közös munka.
• Ráadásul nem is akárhol! A Beethoven utcából hamarosan átköltöznek a Virányosi Közösségi Ház épületébe.
• Igen, ez hatalmas előrelépés lesz. Úgy gondolom, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálathoz elengedhetetlen az intimitás megteremtése, amire lehetőséget ad az új székhelyünk. Az önkormányzatnak köszönhetően már megkezdődtek a felmérések. A tervek szerint hat iroda lesz, és ha minden jól megy, kora ősztől az új helyszínen folytathatjuk a kerületi lakosok szociális támogatását. Persze a ház valamelyest megőrzi alapvető funkcióját: az alagsori tornaterem jelenleg is üzemel, és a jövőben is különböző szolgáltatásoknak, programoknak adhat otthont. Miután beköltözünk, meglátjuk, hogy a szakmai tevékenységek mellett melyek azok a helyiségek, amiket bizonyos gyakorisággal fel tudunk ajánlani a lakosságnak. Egy biztos: törekedni akarok a helyi közösséggel való együttműködésre.

Boussebaa Mimi