Ljubljana, a városi méhészkedés jó példája

A mintegy 280 000 lakosú Ljubljana nemrégiben elnyerte a legzöldebb európai főváros címet. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy területének közel felét erdők borítják, amivel nagyon hasonlít a Hegyvidék természeti adottságaihoz.
A szlovén város nemcsak a térképen zöld, hanem – a sok belterületre eső gazdaság miatt – az emberek is jóval vidékiesebb életet élnek, természetesnek tartják például a méhek jelenlétét. Jelenleg közel 350 méhész dolgozik ott mintegy 4500 méhcsaláddal; a nyári főszezonban 280 millió méhecske zümmög nyugati szomszédunk fővárosában. Ebben a miliőben ismerték fel a szakértők, hogy a méheken kívüli beporzókra is ki kell terjeszteni munkájukat.
Az URBACT BeePathNet projekt keretében zajló tevékenységekről is beszélt Maruška Markovčič szlovén projektgazda, szakértő, aki a városi méhészkedésről tartott előadást a Hegyvidéki Zöld Iroda és a Klímabarát Települések Szövetsége által szervezett nemzetközi online konferencián. Bár az első kaptárok már tíz éve sikeresen működnek a ljubljanai közintézmények tetején, és a városi méhészeket tömörítő szövetség is korábban alakult, a munka igazi kezdete öt évvel ezelőttre datálható.Ekkor nyílt meg a méhészkedés népszerűsítését és a társadalmi szemléletformálást szolgáló Bee Path (méhbarát útvonal), amely eleinte hagyományos tanösvényként indult, azonban nagyon sok civil támogatta az ötletet, és egyre szaporodtak a pontjai. Oktatási és kulturális intézmények, cégek csatlakoztak, így a kétdimenziós útvonal gyorsan háromdimenziós hálózattá bővült. A rengeteg felhalmozódó tudást eleinte a hálózaton belül kamatoztatták a szakemberek, aztán a nemzetközi porondon is megosztották – többek között a Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársaival.
A ljubljanai méhbarátmozgalom mára több elemmel bővült: a nálunk is megvalósított méhészeti és mézbemutatókon, sétákon kívül immár tankönyv is rendelkezésére áll a hobbiméhészeknek. Komoly hangsúlyt helyeznek a színes, vadvirágos növényzet kialakítására a városi zöld területeken, továbbá a kaszálásmentes belterületi közparkok fenntartására, a kaptárbérlési lehetőségekre. A lakosságra is gondolnak, és a kertekben úgyszintén ösztönzik a beporzók számára vonzó növényzet kialakítását.
Az első eredményekre, persze, éveket kell várni, de egy nemrég elvégzett felmérés máris értékes visszajelzéssel szolgált: közel 560 különböző beporzó rovarfajt találtak és írtak össze Ljubljanában. Az irány tehát jó, amit alátámaszt a városban gyűjtött méz laboratóriumi vizsgálata is. Kiderült, hogy a helyi kaptárok méhei szokatlanul sokféle növény virágporát begyűjtötték, és így váratlanul értékes mézet készítettek.
A Méhbarát Kerület projekt keretében szervezett konferencia sok érdekességgel szolgált a laikusok számára is. A jó példákat látva remélhetjük, hogy lépésről lépésre vissza lehet nyerni lakókörnyezetünk természetközeli jellegét, és ezáltal még élhetőbbé, egészségesebbé varázsolható a Hegyvidék!

(Barta)