Mentsük meg együtt a rajzó méheket!

– Miért indulnak útnak ilyenkor a méhek?

– Tavasszal a virágáradatban bőséges élelem várja a beporzó rovarokat, köztük a méheket is. Ennek hatására megtelnek a mézraktárak, gyarapszik a bogarak száma, megerősödnek a méhcsaládok. A herék anyabölcsőket építenek a kaptárokban, amikből királynők kelnek ki. Még mielőtt ez megtörténik, úgy mondjuk, „tütülnek”, azaz sajátos hangon tudatják közelgő érkezésüket. A jelre az öreg királynő a raj egy részével elhagyja a kaptárt, útnak indul, és új lakhelyet keres. Így szaporodnak a méhcsaládok.

– Mi történik az „elanyátlanodott” kaptárban?

– A frissen kikelő méhanyák közül az első átveszi a kiköltöző öreg anya szerepét, és ő lesz az új királynő. Gyakran előfordul, hogy egy kaptárban egyszerre tíz-húsz anyabölcsőben is fejlődnek királynők. Az első kikelő rendszerint még a bölcsőben elpusztítja a vetélytársakat, de azért az utóbbiak sorsa sem mindig pecsételődik meg. Előfordul, hogy egy családból nemcsak az öreg királynő repül ki, hanem egy vagy több életben marad a frissen kikelt szűz anyákból is, kirepül, és viszi, akiket tud.

– Mekkora lehet egy ilyen méhraj?

– Gyenge családoknál csak pár száz bogár követi a királynőt, ezek a rajok öklömnyiek. A legéleterősebb, legnépesebb, akár ötven-hatvanezer méhet is számláló kaptárokból azonban tíz-húszezres rajok is kirepülhetnek. Sőt, a kirajzó méhek csoportjai a szabadban is egyesülhetnek. Végül azonban mindig letisztul a helyzet: egy királynő marad csak a kaptárban, és egy lesz minden különálló rajban.

– A természetben mi történik a kirepülő méhrajokkal?

– Néhány napra elég útravalóval indulnak el, így ha az elfogy, akkor elkezdenek gyűjteni. Addig megpróbálnak alkalmas helyet keresni az új családnak. A természetben ez egy méretes faodu, a városban elhagyott fészer, nagyobb postaláda vagy más, az időjárás viszontagságaitól védett, békés, száraz hely lehet. Amíg nem találnak állandó lakhelyet, addig a méhrajok akár kilométereket is repülhetnek.

– Hol számíthatunk ilyen szabadon kószáló rajokra?

– Szinte akárhol. Nem kell, hogy a közelben méhészet legyen, és az sem biztos, hogy zöld környezetben telepednek le. Húszéves gyakorlatom alatt fogtam már méhrajt a városmajori parkban és a forgalmas Margit körúti villamos jelzőlámpáján is. A legtöbb raj, persze, a kertes, zöldövezeti részeken üti fel a tanyáját. Leggyakrabban békésen zümmögő barna szakállként lógnak egy-egy ágon a királynő körül. Jó időben sokan elszélednek, esőben pedig egészen összetömörülnek.

– Mi tegyünk, ha a kertünkben méhrajt látunk?

– Talán a legfontosabb, hogy nem kell megijedni! A méhek kirepülés előtt teleeszik magukat mézzel, ettől napokig nyugodtak, és szinte sohasem csípnek, egyesek szerint ilyenkor nem is tudják használni a fullánkjukat. Ahelyett, hogy a sufniban kezdenénk rég nem használt – és időközben betiltott – rovarölő szerek után kutatni, hívjunk egy méhészt, aki gyorsan befogja és elszállítja őket! Ezért a szolgáltatásért a lakosságnak rendszerint nem is kell fizetnie, hiszen a méhek szeretetéért, nem pedig üzletből csináljuk.

– Hogyan zajlik a befogás?

– Szerencsés esetben az egy csomóban tömörülő méheket egy üres kaptárba söpröm, és már megyek is. Ha a raj magasan van, vagy a méhek részben szétszéledtek, akkor nehezebb a helyzet. Előfordul, hogy a kertben hagyok egy kaptárt a méhraj nagyjával, ahová estére a kószáló méhek is begyűlnek. Ekkor visszamegyek, lezárom a kaptárt, és elviszem őket. Baj akkor van, ha kéménybe, szellőzőbe költözik a raj, mert onnan nem lehet bontás nélkül kiszedni. Ezért azt szoktuk javasolni, hogy ha ilyesmi felmerül, járassuk a szellőztetést, vagy fűtsünk be egy kicsit, amíg kiér a méhész.

– Mi lesz a befogott rajokkal?

– Először karanténba kerülnek, esetemben a Budai-hegység egy méhektől kevésbé járt részén, aztán a méretüktől függően dől el a sorsuk. A kis rajok még szakszerű gondozás mellett is életképtelenek lehetnek, a nagyobbak azonban egy év múlva már termelik a budai hársmézet. Évente tucatnyi helyre hívnak a kerületben, de van kolléga, aki évi kétszáz rajt fog be a városban. Ez egy erős családi méhészet is lehetne, ám a befogott méhcsaládokból azért elég nehéz gazdasági értéket előállítani.

– Mikor látható a legtöbb raj?

– A tankönyv szerint áprilistól júniusig. Az idén azt tapasztalom, hogy a hűvösebb, csapadékos időjárás miatt csak mostanában indul a szezon; gondolom, június végéig kitart. Kérem, ne bántsák a rajzó méheket, ne féljenek tőlük, csak hívjanak engem, vagy egy másik méhészt, és néhány órán belül szakszerűen befogjuk őket! Mindenkinek ez a legjobb megoldás.

(Barta)

Gábor Zoltán méhész telefonszáma: 06-30/441-5822.