Megújulhat a Turul-szobor környezete

• Miért most jött el az idő a Turul-szobor környezetének átépítésére?
• A Hegyvidéki Önkormányzatnak komoly kulturális és morális problémái akadtak a Turul-szoborral. Azóta történtek változások, most pedig eljött az ideje annak, hogy eszmei és fizikai értelemben egyaránt megvalósuljon a terület rendezése.
• Milyen kulturális és morális problémákra gondol?
• Nyilván nem lehet megkerülni ezt a kérdést, beszélni kell róla. A turul mint jelkép szimptomatikusan kifejezi a magyar történelem hányattatottságát, ráadásul a megítélése ingalengés-szerűen bizonyos jó- és rossz szándékú szélsőségek között mozog. A nemzet lélekmadarát megformáló szobrok készültek a trianoni sokk után, amit könnyű megérteni. Angol és francia barátaink is minden bizonnyal hasonlóképpen cselekedtek volna, csak náluk mindenfelé oroszlános és kakasos szobrok lennének. Mert a néplélek így viselkedik, a megmagyarázhatatlan igazságtalanság ellen valahogy védekeznie kell. Az már egy másik történet, hogy a turult ordas eszmék kihasználták, zászlóikra tűzték, és megszentségtelenítették. De ne feledjük: nem a turul ölt, hanem azok, akik ellopták a nemzet madarát!
• Sokan ezt mégis másképpen látják.
• Nyilvánvalóan azok után, hogy negyvenöt év hazug történelme a végtelenségig kipellengérezte a turult, nehéz egészségesen megnyilatkozni róla. Ilyenkor az a szélsőséges válasz, hogy fasiszta, aki a turullal azonosul. Az emberek lelkében sok minden kavarog. Megértem azokat, akikben a megélt borzalmak, megaláztatások, rettegések miatt a turul rossz érzéseket kelt. Csak közbevetőleg megjegyzem, hogy a berlini Reichstagon ma is ott van a birodalmi sas, az a sas, ami alatt a Harmadik Birodalom masírozott. A cél tehát az, hogy mind művészi, mind intellektuális módon mutassuk meg a valós történetet, és lehetőséget adjunk a tények megismerésére, átgondolására.
• Ez azt jelenti, hogy megváltozik a hegyvidéki Turul-szobor és környezetének funkciója?
• Ezért kérte az önkormányzat, hogy az átépítés részeként valamilyen módon legyen bemutatva a turul története. Mikortól datálódik, mire használták a jelképet, mik az árnyoldalai. Mert ismerni kell a történelmet, és nem felszínesen ítéletet mondani. A másik cél, hogy élhetőbb legyen a park, amit úgy kell megvalósítani, hogy megváltozzon a turult övező és indulatokat kiváltó militáns megjelenés. A hegyvidéki Turul-szobor most már nem halottak emlékhelye, hanem a nemzet madarának megformálása, az új kialakítás ebben segít majd.
• Hogyan illeszkedik ebbe a folyamatba az építészeti pályázat?
• Apró helyesbítés, hogy nem hagyományos pályázatról van szó, hanem párhuzamos megbízásról. Az önkormányzat megkereste a Magyar Művészeti Akadémiát, és felkérte a szakmai háttér biztosítására. A kiválasztás nem titkos, az alkotók vállalják az arcukat, valamennyien az MMA köztesületi tagjai vagy ösztöndíjasai, gyakorlott építészek és tájépítészek. A párhuzamos megbízás és egyben az egész kiválasztási folyamat lényege, hogy nem kívánunk végleges javaslatot tenni a konkrét megvalósításra, egy lehetséges közös gondolkodáshoz szeretnénk segédanyagot, megformált felvetéseket, építészeti gondolatokat adni. Előfordul, hogy nem azonos a szakma és a közélet véleménye. Az építészeti pályázatokon viszont szabály, hogy a zsűriben többségben legyen a szakma, innentől pedig kialakulhat egy törésvonal a tervező, az építtető és a felhasználó között. Egy ablaktalan, fehér doboz az építésznek decens megoldás lehet, az embereknek csak egy doboz. Ebben az esetben azért más a helyzet, hiszen egy meglévő szobrot akarunk új megvilágításba, új környezetbe helyezni. A pályázat arra tett kísérletet, hogy egy közösségképviselői és történészszakmai anyag segítségével megfogalmazott programra megnézzük, milyen építészeti, konkrét formát megjelenítő megoldások lehetségesek.
• Hogyan értékeli a pályamunkákat?
• Húztunk egy nívóvonalat – akik e fölé kerültek, azoknak a munkáját akár meg is lehetne valósítani, apróbb korrekciókkal. Két mű van, amiben a megfogalmazott gondolatokat a zsűri a közösségnek ajánlja megfontolásra Az egyik egy kertépítészeti megoldás, sok fával, parkosított környezettel, míg a másik szinteltolásokkal, a funkciók szétválasztásával teljesítette a feladatot. A két alkotáson kívül voltak jó ötletek, részmegoldások – amelyeket dicsérettel nyugtáztunk – és kevésbé használható koncepciók is.
• A pályázatnak köszönhetően van tehát két reményteljes terv és számos jó ötlet. Mi kell ahhoz, hogy valamelyik megvalósulhasson?
• Ez most egy programalkotó ötletpályázat volt, ami megalapozhatja egy tervpályázat kiírását, vagy a tervezőválasztást. A következő lépés a végleges koncepció kialakítása és a tervező kiválasztása lehet. Mielőtt azonban ez megtörténne, fontos a közösség bevonása a döntési folyamatba. Ehhez szükséges a párbeszéd. Ennek segítésére készültek a tervek és a zsűri iránymutatása, hogy legyen miről beszélgetni, és hogy az itt élők, a Hegyvidék polgárai ne érezzék kirekesztve magukat az őket érintő ügyekből.

sm.