„A sebesség olyan élményt ad, amit nehéz nem megkedvelni”
A sebességet és a meredek lejtőket szereti leginkább a sízésben Fockt Lili. A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium diákja fiatalkora ellenére máris igyekszik átadni a tudását, segédedzőként gyerekekkel foglalkozik a Fogarasi Síiskolában.
- Milyen érzés lenézni egy meredek hegyoldalról?
- Mindig is csodálattal töltött el a hegyek látványa, olyan érzés ott lenni, mintha a világ tetején állnék. Biztosan van, akinek félelmetes lenézni a meredek hegycsúcsról, nekem azonban sohasem volt az, inkább azon járt az eszem, hogy milyen nagy sebességgel száguldhatnék lefelé onnan…
- Ez az élmény is közrejátszott abban, hogy ezt a sportágat választotta?
- Annyi bizonyos, hogy a „száguldozásnak” komoly szerepe volt benne. A sebesség olyan élményt ad, amit nehéz nem megkedvelni.
- Hogyan lett ebből síelés?
- A szüleim hároméves koromban írattak be síelni, ők is nagy rajongói ennek a sportágnak. Az inkább csak egy próbálkozás volt, egy évvel később a Fogarasi Síiskolában Karcsi bácsi szerettette meg velem a sízést. Nem voltam a legbékésebb kisgyerek, de neki volt hozzám elég türelme. A sí mellett nagy szerepet játszott az életemben a kosárlabda, amelyet még kisiskoláskoromban a Batthyány Lajos Általános Iskolában Hallgató Csaba, a testnevelő tanárom ismertetett meg velem. Néhány évvel később a Vasas Akadémián egyszerre kosaraztam és síeltem. Amikor létrejött a síiskolában a versenycsapat, a sízés mellett döntöttem. Kiegészítésként atletizálok és futóedzéseken veszek részt, mivel a combizmokat nagy teher éri a sípályán.
- Az alpesi sízés szakágai, a lesiklás, a műlesiklás, az óriás-műlesiklás és a szuperóriás-műlesiklás közül ön melyikben jeleskedik?
- Műlesiklásban és óriás-műlesiklásban versenyzem. A műlesiklás, más néven slalom, gyors, ritmusos mozgást kíván, amihez nem árt a nagy koncentráció. Ez a versenyszám rövidebb, mivel sokkal fárasztóbb, és komoly technikai követelményeket támaszt. Hozzám ez a szakág áll közelebb. A legtöbbször jobban is megy a slalom, mint az óriás-műlesiklás. Amikor a nagy „stanglikkal" tanultam érintkezni, fizikai kontaktusba lépni, eleinte meg voltam szeppenve, nem igazán ment. Sok gyakorlással, befektetett energiával és az edzőim segítségével aztán könnyebbé vált. A gátlásaim és a félelmeim leküzdése olyan euforikus érzést adott, amit szavakkal nem igazán tudok leírni. Az óriás-műlesiklást nagyobb sebesség jellemzi, nagyobb a távolság a kapuk között. Jóval hosszabb a pálya is. Ezt a számot a gyorsaság miatt szeretem.
- Mely eredményeire a legbüszkébb idáig?
- A 2021-es országos bajnokságon elért teljesítményemre vagyok a legbüszkébb: műlesiklásban és óriás-műlesiklásban hatodik, alpesi kombinációban pedig ötödik helyet szereztem az U21-es korosztályban. Ezenkívül a kétszeres országos sí cross bajnoki címemre és a 2021-es Magyar Kupában elért első helyezésemre emlékszem vissza szívesen.
- Itthon, ahol nincsenek magas hegyek, hogyan tud tréningezni?
- Síelőszemmel nézve valóban nincsenek komoly hegyeink, de a Mátrába, amikor van hó, sűrűn járunk edzeni. Ausztriában is sokszor megfordulunk edzőtáborban és versenyeken a csapatommal, a Rozmaring SE-vel. A havas edzések mellett rengeteg száraz edzésre van szükség, hogy megmaradjon az állóképesség, a robbanékonyság.
- Van kedvenc pályája?
- Nincs, de ha választani kellene, akkor a kreischbergit mondanám, a sí cross miatt. Gerlitzenen egy hét kilométer hosszú pálya a kedvencem, mert jó hosszan lehet „csapatni”. A nassfeldi pályákon barátokkal és a családommal szoktam „élménysíelni”, ekkor a mozgással kapcsolatban nem kell annyira koncentrálni a kis részletekre, és el lehet merülni a táj szépségében.
- A versenyzés miatt nincs problémája az iskolában?
- Támogatják a sportkarrieremet, mindig elengednek edzőtáborokba, a sok hiányzás ellenére is. A tanárok megértők velem, ha szólok, hogy esetleg később tudok megírni egy dolgozatot. De amúgy elvárom magamtól, hogy a síelés ne befolyásolja a jegyeimet.
- Ha már edzés, felmerül a kérdés: mit csinál a síző nyáron?
- Olyankor is szoktunk havas edzőtáborokba járni Ausztriába. Olyan hegyet választunk, ahol nyáron is van hó, erre a legjobb valamelyik gleccser. Jól le is barnul az arcunk, kivéve a síszemüveg alatt, úgyhogy elég viccesen nézünk ki utána. Nyáron száraz edzőtáborok is vannak, erősítünk, biciklizünk és futunk, néha vitorlázunk.
- A korosztályában már letette a névjegyét. Mi lehet a következő lépés?
- Szeretném ezt a sportágat ugyanolyan szeretettel és odaadással űzni, mint eddig, később pedig átadni a tudásomat másoknak. Erre készülök azzal is, hogy a Fogarasi Síiskolában segédedzősködöm.
sm.