A mozgás a COVID utáni felépülést is segíti

„Önök közül ki volt COVID-os?” – kérdezte dr. Czibók Csilla főorvos az előadásán megjelentektől. A vendégek közel kétharmada tette fel a kezét, és többen is arról beszéltek, hogy a betegségük nem múlt el nyomtalanul. Van, akinek a korábbi kardiológiai problémái erősödtek fel, míg más a fájó ízületeit említette.

A kardiológus, belgyógyász szakorvos szerint – aki a járvány kitörését követően nyolc hónapig „szkafanderben”, az aktív COVID-ellátásban dolgozott, jelenleg pedig a Budapesti Szent Ferenc Kórház poszt-COVID rehabilitációs ellátásait vezeti, így sok tapasztalatot szerzett a betegség lefolyásával kapcsolatban – nem véletlen, hogy sokféle panaszuk lehet a koronavírus-fertőzésen átesetteknek. Ennek oka, hogy a COVID- és a poszt-COVID-szindróma minden szervrendszerünket érintheti.

Még az első hullám idején a leggyakoribb tünet a légszomj volt, amit kiválthatott a tüdőgyulladás, a szívburok vagy a szívizom gyulladása, továbbá az izomgyengeség, mivel nemcsak a mozgásszervi, hanem a légzőizmokra is kihathatott a fertőzés. A betegség nagyfokú étvágytalansággal, fogyással, izomtömegvesztéssel, vagy akár hónapokig tartó, hasmenéssel kísért bélgyulladással is járhatott.

A testtömegcsökkenést gyomor- és bélrendszeri elváltozás, májfunkciós eltérés, valamint a pajzsmirigy megbetegedése is okozhatta. Az idegrendszerhez is kapcsolódhatott a vírus: a legközismertebb az ízérzés és a szaglás zavara, de fejfájást, álmatlanságot, zsibbadásérzést szintén előidézhetett.

Pszichiátriai vonalon a depressziót, a hangulatzavarokat és a fokozott betegségtudatot emelte ki az előadó. Fiatal nőknél a menstruációs ciklus megzavarodását, férfiaknál pedig a spermiumszám csökkenését is megfigyelték a COVID-fertőzés után. Férfiak és nők egyaránt beszámoltak továbbá hajhullásról, ami a többségnél nagyjából három hónap után állt meg.

„Sajnos ez a vírus egy olyan receptorhoz csatlakozik, ami gyakorlatilag minden szervünkben benne van. Az, hogy kinek melyik szerve érzékenyebb, egyénfüggő; a fiataloknak és idősebbeknek, vagy a cukorbetegséggel, szívbetegséggel élőknek különböző tüneteik vannak” – magyarázta a panaszok sokféleségét a szakember, aki ezután arról beszélt, hogy a mozgás számtalanféle jótékony hatást fejt ki a különböző szervrendszerekre. Elősegíti agyunkban a hangulatjavító szerotonin és a fájdalomcsillapító, általános jó érzést előidéző endorfinok, azaz az „örömhormonok” felszabadulását. Ezáltal oldja a szorongást, javítja a hangulatot, elűzi a stresszt, és a depresszió ellen is hatásos.

A légzőizmok erősödésével, a helyes légzéstechnika kialakításával nő a tüdő kapacitása, javul az oxigénfelvétel és az összes többi szerv oxigénellátása. Az izomösszehúzódás hatására fokozódik a vérátáramlás, megerősödik a szívizomzat, emellett az aktív életet élőknek az alsó végtagi keringése is javul. A rendszeres testmozgás eredményeképpen csökken a vérnyomás és a kóros LDL-koleszterin szintje is, ami által kisebb lesz a szívinfarktus és a stroke kockázata.

A rendszeres mozgással a vércukorszint is mérsékelhető, így megelőzhetjük a cukorbetegség szövődményeit. A szakorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy egy 30 perces testmozgás csak a májban lévő cukrot égeti el, a zsírégetés azután kezdődik – aki tehát fogyni akar, annak minimum egy órát kell mozognia. Az edzések a „luxuskalóriák”, a nassolás iránti igényt is mérséklik.

A szabadtéri sportok az immunrendszert erősítik, sokkal kevesebb a megfázás a kint sportolók körében. A rendszeres testmozgás nemcsak az izomzatot, hanem a csontozatot is erősebbé teszi, továbbá „beolajozza” az ízületeket, csökkenti a fájdalmat, a merevséget.

A COVID utáni rehabilitáció állóképesség-felméréssel kezdődik. Dr. Czibók Csilla elmondta, hogy a felmérés során elvégeznek egy 6 perces járástesztet, majd azt nézik meg, 30 másodperc alatt hányszor tud egy székről felállni és leülni a páciens. Ezenkívül oxigéntelítettséget, pulzust, vérnyomást, légzésszámot mérnek. Az eredmények alapján döntik el, kik azok, akik gyengén, közepesen vagy jól terhelhetők, ez alapján állítják be a tréningprogramjukat.

A szakember szerint a fizikai aktivitást egy hét tünetmentesség után lehet megkezdeni. Az első héten légzőgyakorlatok, nyújtás, a rugalmasság fokozása, az egyensúlyzavarok korrekciója és könnyű séták javasoltak. A terhelés során a nyugalmi pulzusszámhoz 20-at lehet biztonsággal hozzáadni ebben a kezdeti időszakban. Csak a második héttől ajánlott az intenzívebb gyaloglás, a könnyebb házi- és kerti munka.

A harmadik héten már aerob tréning, például könnyű kocogás, kerékpározás végezhető. Fokozatosan kell emelni a terhelést, mert a megerőltetéstől visszatérhetnek a COVID-tünetek – figyelmeztetett a kardiológus, arra is kitérve, hogy akinél korábban előfordult szívprobléma, azoknál a hirtelen edzések után komoly szívritmuszavarok, szívelégtelenségek is kialakulhatnak.

A terheléses intervallumok szintjét napról napra lehet emelni, és két-három hét alatt elérhetjük azt a szintet, hogy egy közepes erősségű gyakorlatsort végre tudunk hajtani. A rendszeresen sportolók esetében öt hét után javasolt visszatérni az eredeti edzéstervhez.

n.

Egészségprogramok a Normafánál

A Normafa Park Látogatóközpont a következő hetekben is várja az érdeklődőket a Budapesti Szent Ferenc Kórház egészségprogramjaira. Április 27-én a „Cukorbetegséggel okosan”, május 4-én a „Mozgással a stressz ellen”, május 11-én a „Mozgás, gyógyszerek és vitaminok”, május 18-án a „Dohányzás, ártalomcsökkentés, leszokás”, május 25-én pedig az „Elsősegélynyújtás, újraélesztés otthon és a szabadban” címmel tartanak előadást a kórház szakemberei. Az előadások 14.00 órakor kezdődnek.

Áprilisban és májusban minden csütörtökön és szombaton 9.00 órától egy hosszabb (5 km-es), 11.30-tól pedig egy rövidebb (3,5 vagy 4 km-es) kardiosétán lehet részt venni a kórház gyógytornászai vezetésével. A túrán mért pulzusértékeket szakorvosok kielemzik, és visszajelzést adnak a résztvevő szívének állapotáról.

A programokon a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezés és információ: kommunikacio@szentferenckorhaz.hu