Szelektív hulladékgyűjtés és újrahasználat
A hulladékokkal kapcsolatos lakossági kérdések, panaszok jellemzően a Hegyvidéki Zöld Irodához futnak be, pedig a szelektív szigetekkel, a házhoz menő szelektív gyűjtéssel, a lomtalanítással és a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos begyűjtést az egykori közterület-fenntartó cég utóda végzi. Kézenfekvő volt, hogy a Klímabarát Esték áprilisi alkalmára a legszakavatottabb kapjon meghívásta Hegyvidéki Kulturális Szalonba.
Kőrös Gábor, a BKM Nonprofit Zrt. FKF Hulladékgazdálkodási Divíziójának munkatársa előadásából kiderült, hogy a virágkorában – 2010 körül – majdnem ezer szigetet számláló hálózat gyors felfutás után hatalmas mennyiségű anyagot nyelt el. Ráadásul még a nyugat-európai összehasonlításban is párját ritkító, 93% fölötti tisztaságban.
A szigetek jelentősége akkor kezdett csökkenni, amikor átvette szerepüket a házhoz menő rendszer. Az emberek gyorsan átszoktak erre, és a közterületi szigetek száma – főleg a nem rendeltetésszerű használat és az ebből adódó lakossági panaszok miatt – apadásnak indult. Ma csak 350 zömében üveggyűjtő konténerekből álló sziget található a fővárosban.
A gyűjtőedényekbe dobható szeméttel kapcsolatban elhangzott, hogy a szakemberek kiválogatják az anyagában újrahasznosítható műanyagokat, és ezek őrlés után, mosva válnak ismét alapanyaggá. A zsírral szennyezett műanyagokkal az a baj, hogy aránytalan mennyiségű mosóvizet igényel a tisztításuk, így a környezetvédelmi előny akár a visszájára is fordulhat. Fontos tehát, hogy zsíros, ételmaradékkal szennyezett műanyag ne kerüljön a szelektív kukákba.
A másik sok félreértésre okot adó csoport a tönkrement használati tárgyaké. Az anyagukban ugyan műanyag, de nem csomagolási eredetű hulladékok újrahasznosítására többnyire nem áll rendelkezésre bejáratott technológiai út Magyarországon, így ezek energetikailag hasznosulnak. Magyarán elégetik őket, ezzel távhőt és elektromos áramot termelve.
Az üveghulladék egyike a legjobban hasznosítható anyagoknak, de itt is van kivétel. Például a síküveg a magasabb olvadáspontja miatt vidáman úszik az üvegpalackok olvadékán, ezért nem szabad bedobni az üveggyűjtő konténerbe. A január óta a fémhulladékokkal együtt gyűjtött italosdobozokkal kapcsolatban a szakértő elmondta, hogy a sok vidéki városban már kipróbált rendszert a budapestiek is gyorsan megszokták.
Kőrös Gábor a hulladékudvar-rendszert nevezte a legjobb szelektív gyűjtési módnak. Kár, hogy a XII. kerületben nincs ilyen hely, és a legközelebbiek is viszonylag messze (a XI. kerületi Bánk bán utcában és a III. kerületi Testvérhegyi úton) találhatók. A hulladékudvarban – fővárosi lakcímkártyával és a hulladékszállítási szolgáltatás igénybevételét igazoló bizonylattal – mindenki ingyen adhat le lakossági mennyiségű szemetet.
Problémát általában a lom és az építési törmelék (sitt) okoz. Ezek esetében előzetes regisztráció és időpontfoglalás szükséges. Fontos a lakossági mennyiség, a konténeres és a vállalkozási tevékenység során keletkező hulladék nem adható le az ilyen udvarokban.
Több kérdés foglalkozott a lomtalanítással. Az FKF kívülről azonos megjelenésű, de funkciójában eltérő autókkal gyűjti a közvetlenül égethető lomot, amely normál esetben kiegészítő gáz égetése nélkül hasznosítható energetikailag. A többi hulladékot jellemzően lerakóra kell szállítani. Sajnos sokszor veszélyes hulladék is kerül a kupacok mellé, ami egyrészt illegális, másrészt így pont a kihelyező közvetlen környezetében keletkezik szennyezés – osztotta meg negatív tapasztalatait az előadó.
A kidobásra érett műanyag háztartási eszközöket és tulajdonképpen minden egyéb nem veszélyes, méretét tekintve a kukában elférő szemetet érdemes a lomtalanítási kupac helyett a kommunális hulladékos kukába dobni. Így ugyanis a hulladék az égetőbe kerül és hasznosul, míg a lomtalanításból ugyanezek a tárgyak kényszerűségből a lerakókra jutnak.
A legjobb hulladékkezelés a megelőzés, az újrahasználat. A XV. kerületi Károlyi Sándor úton és a XVIII. kerületi Besence utcában lévő Szemléletformáló és Újrahasználati Központban az oktatásokra kialakított termek és az általános hulladékudvari szolgáltatások mellett olyan raktárak vannak, amikbe a lakosság leadhatja a feleslegessé váló, de még használható tárgyait. Ugyaninnen ezek, a könyvektől a játékokon át a szekrénysorokig, jelképes, száz és tízezer forint közötti összegért hazavihetők. Kis színes információként megtudtuk, hogy az elmúlt években nagyjából húsz versenyzongora is megfordult a telepeken…
A Klímabarát Esték sorozat következő rendezvénye április 28-án lesz, újból a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. A téma a klímaváltozás.
(Barta)