Jézus története 12 tételben

• Mielőtt a műről beszélgetünk, szeretnénk megismerni a szerzőt is. Mit kell tudni Benda Gáborról?
• Zongorista vagyok, és zeneszerző. Legfőképpen a saját szerzeményeimet játszom szóló-zongoraelőadásban és nagyobb zenekari formációkban. A múlt évben az ország legkülönbözőbb pontjain léptem fel Jézus története című kompozíciómmal, amelynek ősbemutatója a budapesti Hermina-kápolnában volt, az Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan, a Jeruzsálemi Szent-Sír Lovagrend szervezésében. A műről CD-felvétel készült, amelyet Ferenc pápa apostoli áldásban részesített.
• Hogyan született meg ez a mű?
• Régóta foglalkoztatott Jézus életének zenei feldolgozása. Azontúl, hogy a téma nagyon vonzó minden művész és művészet számára, úgy éreztem, saját zenei nyelvezetemen létre kell hoznom egy olyan jól befogadható zeneművet, ami révén széles körben tudom népszerűsíteni európai identitásunk lényegét és a keresztény kulturális értékeket. 2020 elején, amikor kiderült, hogy a korlátozások miatt nem tudjuk megvalósítani a tervezett koncertjeinket, sok időm szabadult fel, és elkezdtem mélyebben foglalkozni a témával. Azon a nyáron már lehetett koncertezni, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával számos templomi koncertem valósulhatott meg. Ennek során új dallamok is az eszembe jutottak az evangéliumi történetekhez kapcsolódóan, így augusztus végére összeállt egy 12 tételes mű.
• Ugye, jól tudom, hogy ennek két változata is van? Egy templomi és egy kicsit világiasabb, populárisabb.
• A művet templomokban szólózongorán adom elő, és a tételek között rövid narráció hangzik el feleségem, Vereszki Eszter előadásában. Ő is állította össze a szöveget a Károlyi-biblia felhasználásával. Az úgymond populárisabb verzióban marad a zongora és a szöveges narráció, ami kiegészül Horváth Pluto József basszusgitárjátékával. A MOM Kulturális Központban ez utóbbi felállásban hangzik el a mű. Plutóval mindig nagy öröm együtt játszani; 2021-ben egyébként az év basszusgitárosának választották őt.
• Jézus életét már sokan és sok formában megzenésítették. Nem lehet könnyű egy egészen új aspektusból komponálni. Volt ezzel kapcsolatban zenei előképe vagy példaképe?
• Valóban, az elmúlt néhány száz évben sokan megzenésítették ezt a témát, köztük igazi hatalmasságok is, mint kedvenc zeneszerzőm, Johann Sebastian Bach. Én a mai korban, a ma emberének szeretném közvetíteni a gondolatokat, amik a jézusi tanítások által zeneileg megszülettek bennem. Másképp viszonyulok hozzá, mint egy háromszáz évvel ezelőtt született ember.
• Mennyi a darabban az előre megírt dallam, és mennyi az improvizáció?
• A darabnak van egy váza, ami a különböző zenei témákból és azok váltakozásaiból áll. Ezeket összekötik improvizatív elemek, de mivel ezek is a tételhez kapcsolódó hangulatot tükrözik, így kötöttnek mondhatók. Az improvizáció miatt sok minden változott az előadásban a koncertek során, de a mű hangulata és felépítése nem változik.
• Mitől függ, hogy egy-egy adott napon milyen lesz a mű, amit a közönsége hall?
• A hangulatom, a befogadó közeg sokat számít. Például vegyük a „Bevonulás Jeruzsálembe” című tételt: számomra azt a kavalkádot és örömet jeleníti meg, ahogyan férfiak, nők és gyerekek ujjongva üdvözlik a Megváltót. Ugyanakkor az ünneplésükben már egy baljós melankólia is jelen van, egyfajta fenyegetettség érzése. Ezek az érzések határozzák meg alapvetően az improvizációt.
• Április 14-én a MOMkult-ban hallgathatja meg művét a közönség. Miért épp ott? Van esetleg valamilyen kötődése a Hegyvidékhez?
• Egyrészt azért, mert a MOMkult-ban nagy nyitottsággal fogadták a művemet, és én mindenhol szívesen előadom, ahol erre lehetőség van. Másrészt gyermekkoromban sok időt töltöttem a Hegyvidéken, a nagyszüleimnél, szép emlékek kötnek ide.

https://www.youtube.com/watch?v=SHwCcD_0PZY&list=PL55k6vDOUFeKI5vRjRckKEb9ghqNnT2ya

K. A.