A városi utak zöldítésének jótékony hatásai

Az utcák zöldítése és ennek a lakosságra gyakorolt egészségi hatása volt a témája a „Zöld Környezet és Egészség” projekt keretében megrendezett hetedik online akadémiának március végén. Ezen, a korábbiakhoz hasonlóan, külföldi előadók osztották meg tapasztalataikat.
Kállay Tamás rövid bevezetőjében kiemelte, hogy bár talán sokan nem gondolnák, de a városi utcáknak és utaknak jelentős hatása van a helyiekre. Egy-egy dugók kialakulását segítő útszakasz, vagy egy árnyas fasorral védett csendes útvonal nemcsak közvetlen módon befolyásolja az életünket, hanem közvetve, több szempontból is hat az életmódunkra, a lelki állapotunkra, a pihenésünkre, a pillanatnyi és távlatos egészségünkre vagy a kedélyállapotunkra.
A barcelonai GMLV tájépítészeti iroda képviseletében Lucia Vecchi általános áttekintést adott a témakörről. Az iroda fő érdeklődési köre a táj – akár egy mesterséges városi környezet – struktúráinak, funkcióinak feltárása és ezeknek az elemeknek a visszavezetése az egyes helyszínek sajátosságaira különböző léptékekben: kertek, közösségi terek és területfejlesztési tanulmányok formájában. Ezt a megközelítést alkalmazzák sikerrel a városi utak tervezésére vonatkozó felkéréseik során is.A felhalmozódó tapasztalatokból tartott beszámoló elején az előadó elmondta, hogy a települések területének 25-35%-át foglalják el az utak és utcák, így a kérdés jelentősége nem lebecsülendő. Az utak összetett struktúrák, hiszen egyszerre ökoszisztémák, gazdasági egységek és társadalomformáló erők. Kiemelte, hogy a jellemzően zöld folyosóként funkcionáló útvonalak sok – gyakran figyelmen kívül hagyott – ökológiai előnnyel szolgálnak. Segítenek a csapadékvíz elszivárogtatásában, ezzel akadályozzák az árvizek kialakulását, ezenkívül részt vesznek az elszivárgó víz megszűrésében is. A levegőminőséget a por és a szennyező anyagok kiszűrésével javítják.
A zöld utcák árnyékoló és páratartalom-növelő hatása miatt kisebb a nyári felmelegedés, és csökken a hőszigetek kialakulásának valószínűsége, miközben a településeken nő a biodiverzitás. Gazdasági szempontból különösen a költségek csökkentése által fejtik ki előnyös tulajdonságaikat. Mérsékelik a városi vízgazdálkodás, víztisztítás költségeit, az árvizek okozta anyagi károkat, mindemellett a zöld utcák ingatlanjainál jelentős értéknövekedés tapasztalható.
A társadalmi hatások között megemlíthető a forgalomcsillapítás, a gyalogosok és biciklisták szempontjából biztonságosabb közlekedés, az általános egészségmegőrző és -javító hatások összessége, kiemelten pedig a zajcsökkentő hatás, ami akár 10 decibelt is elérhet. A zöldítés hatására a fejlesztéssel érintett közterületeken a közösségi élet fejlődését is meg lehet figyelni.
Az európai kitekintésben bemutatott jó gyakorlatok között különösen érdekes a nyári, időszakos medencék ötlete, amit már több város alkalmazott. A hatásvizsgálatok tanúsága szerint ezek az időszakos beavatkozások is komoly változásokat tudnak előidézni, alacsony költségvetés mellett. Az utak zöldítésével kapcsolatos ellenérzésekre vonatkozó kérdésre Lucia Vecchi azt felelte, hogy a gyakorlatban rengeteg ellenállásba ütköztek, amit leghatékonyabban a lakók bevonásával, tájékoztatásával tudtak kezelni.
Egészséges utcák címmel tartott előadást Lucy Saunders, a brit kormány tanácsadója, aki a tízmilliós világvárosban, Londonban folyó erőfeszítéseket mutatta be. Mint mondta, számára – durva megközelítésben – az az útvonal nevezhető egészségesnek, amelyiken a gyalogosok akadálytalanul, kényelmesen közlekednek, és az autók lassabban haladnak.
Hogyan lehet egészséges utcákat kialakítani? Semmiképpen sem azzal, hogy csupán ráakasztjuk a jelzőt egyes utakra! Általában nem is elég néhány látványos beavatkozás, az egész komplex rendszert meg kell változtatni. Londonban a zöld utcák tervezésénél fontos volt a fenntartás szempontjából is gondolkodni, mert a helytelenül kialakított infrastrukturális beruházásokat – akár pusztán egy rossz helyre ültetett fát – nem lehet sikeresen fenntartani.A városokban nagy problémát okozó közlekedési zajhatások csökkentése érdekében sokat segített az elektromos szállítókerékpárok bevezetése. A biciklizés támogatása más szempontból is fontos volt a brit fővárosban, ahol a legnagyobb akadálynak a biztonságos tárolás hiánya bizonyult. Zárható utcai tárolókkal találtak megoldást erre a kérdésre, és a lakosság ösztönzése érdekében ingyenesen elérhetővé tettek a biztonságos kerékpáros közlekedést segítő képzéseket.
Az előadó bemutatta az utcák egészség szempontjából történő besorolására kidolgozott pontrendszert is, amely által a szakértők számára objektív tulajdonságok alapján összehasonlíthatóvá váltak az útvonalak. A példák alapján a hegyvidéki utak 65-70 pontnál nem kaptak volna többet, mivel nem jellemző rájuk a gyalogos és kerékpáros közlekedés segítése mellett a gazdag zöld infrastruktúra. De nem is egyes útszakaszoknak kell a 100 pontos maximum közelébe kerülni, hanem az egymással összefüggő rendszert adó hálózat minél több tagját kell fejleszteni. A koncepció előnye, hogy egyszerű és olcsó módszerekkel (forgalomcsillapítás, padok, virágosítás stb.) és ideiglenes megoldások megvalósításával is jelentős eredményeket lehet elérni.
A rendezvénynek helyszínt biztosító észt Tartu városának előadói helyi példákon keresztül ismertették, hogy milyen eredményeket értek el az utcák egészségesebbé tételével. Komoly kihívásokkal szembesültek a klímaváltozás, a biodiverzitás elvesztése és a szennyezés által, ezért egyértelművé vált, hogy változtatni kell. Korábban sokszor a hatékonyság jelent meg a városokkal szembeni legfőbb elvárásként, de mára már a fenntarthatóság és az élhetőség kerül előtérbe.
Ennek érdekében, a Londonban kidolgozott módszert átvéve, néhány kisebb projektet már meg is valósítottak az észtek, amihez saját értékelési szempontrendszert dolgoztak ki, a „gyalogolhatóság”, a „kerékpározhatóság”, a biodiverzitás és a környező területekhez történő kapcsolódás megközelítéseit rendszerbe foglalva. Tapasztalataik szerint kulcsfontosságú volt, hogy közérthető tervekkel álltak elő, felismerték a lakossági igényeket, és azok irányába tudtak elmozdulni. Így a szinte természetes módon felbukkanó ellenérzések is mérséklődtek.
Az előadásokon elhangzottakat a Hegyvidék területére adaptálva megfogalmazható cél lehetne, hogy zöld utakon juthassunk el a budai hegyektől a Duna-partig!

(Barta)