Vándorkiállításon a modern építészet legjava
A Hegyvidék modern építészete a két világháború között címmel vándorkiállítást állított össze a Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportja az önkormányzat támogatásával. A tárlat megnyitóján Pokorni Zoltán polgármester és Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is részt vett, akik az egykori Istenszeme fogadó sorsáról is beszéltek.
„Ez már a második vándorkiállítás, amit a Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportja szervez. Ehhez is az önkormányzat nyújtott támogatást a civil pályázat keretében” – mondta el a polgármesteri hivatalban rendezett új tárlat megnyitóján Pokorni Zoltán polgármester. Felidézte, hogy az első kiállítás a hegyvidéki műemlékekkel foglalkozott, bemutatva a már felújított, valamint a bizonytalan sorsú épületeket. Ez utóbbiak kapcsán azzal a jó hírrel szolgált, hogy megújul a Jókai-kertben található Steindl-villa, és várhatóan még az idén megnyílik a Duna-Ipoly Nemzeti Park látogatóközpontjaként, míg az egykori Istenszeme vendégfogadó közösségi tulajdonban maradhat. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár ugyanis azt javasolta a kormánynak, hogy az állam éljen elővásárlási jogával, és vásárolja meg az ingatlant, amelyet a főváros magántulajdonba akart adni. (A részletek ezen az oldalon feljebb olvashatók – a szerk.)
„Elképzelhetetlen számomra, hogy az Istenszeme fogadót, ahol Kossuth Lajost tartóztatták le a Habsburgok, elkótyavetyélje a közösségi tulajdonos. Láttuk, hogy a főváros privatizálta az épületet, mi pedig úgy gondoltuk, nem kerülhet magánkézbe, köztulajdonban kell maradnia, és közösségi célra kell hasznosítani” – beszélt álláspontjáról az államtitkár a zugligeti műemlék épülettel kapcsolatban a kiállításmegnyitón.
Fürjes Balázs gratulált a XII. kerületi városvédők tárlatához, amely a modern építészet kiemelkedő példáit mutatja be. Személyes kedvencének nevezte az építészeti stílusok közül a Bauhaust, amely „esszenciálisan ragadja meg a funkcionális építészet lényegét”. Mint mondta, az irányzat legkiválóbb hazai képviselőiben egyszerre volt meg „az álomhoz szükséges szabadság, szertelenség, játékosság, kreativitás, valamint a munkához szükséges fegyelem és precizitás”.
Beöthy Mária építész, a Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportjának vezetője arról beszélt, hogy a kiállítás két építészeti iskola mai napig érvényes hatására hívja fel a figyelmet. Az egyik a weimari Bauhaus-iskola, amely a funkcionalizmus és a tiszta, geometrikus formaképzés előtérbe helyezésével forradalmasította az építészetet. Az irányzat kiemelkedő képviselője volt Molnár Farkas, akinek az egyik emblematikus épülete, a hajdani Dálnoki-villa a Lejtő út 2/a szám alatt található.
A Bauhaus hatása nem csak a villaépítészetben jelent meg a Hegyvidéken. Beöthy Mária a társasházak közül a Magyar jakobinusok tere és a Hollósy Simon utca épületegyüttesét, valamint a Kék Golyó utca 10. szám alatti épületet emelte ki. Említést tett a Széchenyi-hegyi üdülőszállókról és a két világháború közötti kórházépületekről is, amelyek jellegzetes példája a Kútvölgyi úti tömbkórház és a hajdani tiszti kórház épülete a Királyhágó utcában.
Az építész elmondta, hogy az úgynevezett római iskola hatása is jelentős a XII. kerületben. Az irányzat lényege, hogy az építészet és a társművészetek teljesen azonos ranggal jelennek meg az épületen kívül és azon belül is. Ennek egyik fantasztikus példája az Árkay Aladár és fia, Árkay Bertalan tervei alapján készült városmajori plébániatemplom, amelyet Ohmann Béla és Pátzay Pál szobrai, Aba-Novák Vilmos alumíniumpannói és freskói, valamint Árkayné Sztehlo Lili lenyűgöző, színes üvegablakai díszítenek.
A Hegyvidék modern építészete a két világháború között című kiállítás február végéig tekinthető meg a polgármesteri hivatal földszinti folyosógalériájában. Ezt követően XII. kerületi iskolákban, végül pedig a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban láthatók majd a tablók.
k.