Kora tavaszi feladatok a kertben

Februárban jön el az ideje annak, hogy fejben – vagy még jobb, ha rajzon – megtervezzük az ágyások, palánták helyét, összeírjuk a szükséges vetőmagok, növények és egyéb inputanyagok listáját. Fontos, hogy amikor még el sem lehet kezdeni a munkát, már akkor vegyük kézbe a szerszámokat, és szükség esetén végezzük el az ősszel elmaradt karbantartásokat. Sokszor szembesülünk azzal, hogy az emlékeink szerint tisztán és gondosan elpakolt eszközökön bőséggel van mit tisztogatni ilyenkor.
Amíg fagyott a talaj, addig lehetőleg ne járkáljunk a gyepen, mert ezzel a fűszálakat károsítjuk. Amikor a levegő hőmérséklete eléri a legalább mínusz 2 Celsius-fokot, nekikezdhetünk a gyümölcsfák metszésének. Ha korábban csináljuk, a fagyott növényi szövetek roncsolódnak, ha pedig később, akkor már megindul az erősebb nedvkeringés, és egyre több veszteséget okozhatunk a növekedésnek induló növényeknek.Hőmérséklettől és évszaktól függetlenül mindig éles, jó minőségű szerszámmal dolgozzunk. Az elsők között a szőlő, a málna és a füge metszését végezzük el, mert ezeken pattan a rügy legkorábban. Ilyenkor lehet a legízletesebb gyümölcsfákról az oltóvesszőket is szedni. A tavaly vagy legfeljebb két éve ültetett fiatal gyümölcsfák koronaalakítását, -ritkítását is végezzük el, mert most fejlődnek ki a korona alakját meghatározó vezérágak.
Február végén, a talaj menti fagyok elmúltával lehet elültetni a gyümölcsfákat, sövényeket, dísznövényeket. Kicsit később eljön a rózsák metszésének ideje is. Utána elengedhetetlen lépés a vágott sebek zárása, kezelése.
Ideális esetben az egyik legkorábbi munka a levelek összegyűjtése, a mumifikálódott gyümölcsök eltávolítása. Akármilyen alaposan összegereblyéztük is ősszel a kertet, a téli szelek mindig hoznak újabb leveleket. A gyümölcsmaradványok egybehordására azért van szükség, mert sok kórokozó spóráját terjesztik, és fertőzési gócok lehetnek.
Fontos feladat a rózsák, kerti dísznövények és gyümölcsfák tavaszi lemosó permetezése. Kén- és réztartalmú szert válasszunk, és bő vizes oldatot készítsünk, amellyel alaposan mossuk le a töveket! A hatás fokozása érdekében hét nap múlva ismételjük meg a permetezést.Ha felenged a talaj, el lehet kezdeni a hidegtűrő zöldségek helybevetését a konyhakertben. Először a retek, a borsó, a saláta, a póréhagyma, a sárgarépa és a petrezselyem magjait vessük el, akár a kerti ágyásba, akár balkonládába. Ekkor dugatjuk a tavaszi fokhagymát is.
A kevés csapadék miatt a fagyok elmúltával elkezdhetjük öntözni a kerti örökzöld cserjéket, amelyek a szél és a napsütés hatására sok nedvességet párologtatnak el, és ezt nem tudják pótolni a száraz talajból. A kerti örökzöld és lombhullató bokrok, fák tövébe ássunk be érett komposztot, kertészetben beszerezhető zsákos szerves anyagot, kezelt trágyát vagy – ha más nem elérhető – műtrágyát.A kikopott, elöregedett gyepet is ilyenkor újíthatjuk fel, vagy vethetjük újra. A talaj menti fagyok után ássuk fel a területet, tisztítsuk meg a növényi részektől, és vessük be a terület adottságaihoz választott fűmagkeverékkel, legkorábban február végén, március elején!
Száraz időben az öregebb gyep szellőztetését is elvégezhetjük. Eltávolítjuk a talaj felszínén kialakuló, besűrűsödő, filcszerű réteget, hogy ezzel szabad utat nyissunk a gyökerek felé a levegőnek, a nedvességnek és a tápanyagoknak. Utána ne feledjük legereblyézni a pázsitról a kiszaggatott növényi maradványokat.A pincében, raktárban telelő növényeket készítsük fel a kitelepítésre, kiültetésre. Öntözzük be őket, és például a leander elhalt részeit vágjuk vissza. A szobanövényeinkről se feledkezzünk meg! A téli hónapokra jellemző száraz levegő és a sötétség hatására mostanra a cserepes növények is felélik a tartalékaikat. Tegyük őket fényre, és néhánynaponta forgassuk meg, hogy a lehető legtöbbet hasznosíthassanak a tél végi, bágyadt napsütésből. Emeljük meg lassan az öntözővíz dózisát is.
Végezetül: februárban még ne hagyjuk abba a madarak etetését és itatását! A kertbe szoktatott szárnyasok fontos segítőink a biológiai növényvédelemben.

(Barta)