A Normafánál már nyílik a téltemető

A téltemető védett növény, eszmei értéke 5000 forint. Ebből arra gondolhatnánk, hogy őshonos fajról van szó, pedig csak a 17. században érkezett az országba. Akkor dísznövényként ültették kolostorok, kastélyok kertjébe ezt a délszaki virágot, amely aztán annyira jól érezte magát, hogy elvadult, és a hazai flóra állandó elemévé vált. Főleg a Dunántúl dombvidékeinek elegyes tölgyeseiben fordul elő, ahol kellően nedves a talaj. A déli oldalak kellemes melegét keresi.
Az idén hetekkel a megszokott február végi nyílása előtt bújt elő az avarból, és szemérmesen bontotta ki napsárga, apró virágát. A gyöktörzsből ilyenkor csak egy zöld levélgallér hajt ki, a szeldelt tőlevelek később jelennek meg. A kora tavaszi virágokat főleg az álmatlan legyek porozzák meg, ám a gyakran megfigyelhető áprilisi másodvirágzásnál már hangosan döngicsélnek a mindenféle rovarok, és bármelyik készségesen elvégzi a beporzást. Ezután a növény magot érlel, és visszahúzódik a föld alatti szárba, ahol láthatatlanul várja a következő kikeletet.A szürke télben a gyerekeket (is) mágnesként vonzzák a pici virágok, gyakran az orrukat is beleütik az alacsony növénybe az önfeledt vizsgálódás bűvöletében. De vigyázzunk, mert a jog mellett ő maga sem bízza a véletlenre a védelmét: minden része mérgező! A kertészetben megvásárolt és legálisan kertbe ültetett növényeket a begyűjtött magokkal vagy a gyöktörzsek őszi osztásával lehet szaporítani.
Aki csak a kis virágok derűs látványára „vadászik”, a kerületi erdők alatt nyújtózó végtelen lombszőnyeget kutassa. A sikerhez szemfülesség mellett szerencsére is szüksége lesz!

B.