Itt a szarvasbogárszezon!

A szarvasbogár, az ország legnagyobb bogara nyár elején jelenik meg, és rövid élete végén, általában augusztusban tűnik el. Ebben az időszakban könnyen összetalálkozhatunk vele a Hegyvidék erdeiben vagy kertjeiben is.
A szarvasbogárfélék 1200 fajából hat él hazánkban, ezek közül a legnagyobb termetű a nagy szarvasbogár. Kerületünkben a jól ismert óriás mellett csak az orrszarvúbogár fordul elő, de a kettőt – különösen a hímeket – már első pillantásra könnyű megkülönböztetni.
A nagy szarvasbogár a nőstény által előkészített, korhadó növényi anyagba rakott fehér pete formájában kezdi meg az életét. A nyár végi peterakás után a lárva gyorsan kikel és táplálkozni kezd, eleinte a talaj szerves anyagait fogyasztja, majd amikor már cserebogárpajor méretűre és alakúra hízik, akkor áttér a korhadt fa fogyasztására. Kedvence a tölgy, de más fák korhadékán is elél.A kevéssé tápláló étrend miatt lassan növekszik, csak öt év múlva, ősszel bábozódik be. A telet báb alakban tölti, és a következő májusban, júniusban alakul át kifejlett bogárrá. Ebben az állapotában rövid, de mozgalmas életet él: párt keres, párbajozik és szaporodik. Enni nem is nagyon marad ideje. Ha mégis, akkor a fák kicsorgó nedveit nyalogatja.
Meleg júniusi estéken kel szárnyra, és hangos, esetlen repülésbe kezd, ami gyakran koppanással ér véget. A repülő hím egyetlen este alatt akár kilométereket is megtehet. Az agancs nélküli nőstények körül több hím is összeverődik, és valóságos várjátékok keretében küzd meg a hölgy kegyeiért. Páncél van, lovagiasság kevésbé, előfordul, hogy három-négy bogár is ügyködik a többiek legyőzésén. A cél az, hogy szarvaikkal elkapják a másik „derekát”, és felemelve letaszítsák a faágról. Az nyer, aki utoljára marad, vagy csalárd módon kihasználja a küzdő felek figyelmetlenségét. Megfigyelték, hogy a vesztes bogár, bár kemény kitinpáncélja védelmében nem éri sérülés, elpusztul a balul végződő párbaj után.
A nőstény életében egyszer, a párzás után bont szárnyat. Ilyenkor is csak néhány száz métert repül, beássa magát a földbe, és kisebb csomókban lerakja 25-100 petéjét.
Bár a nagy szarvasbogár nagy is, kemény is, azért akad természetes ellensége. A madarak közül a gébics és a varjak képesek feltörni, a ragadozó emlősök közül a nyest, nyuszt és a róka is fogyasztja, sőt a földön időző egyedeket a vaddisznók sem vetik meg.
Ha van szerencsénk egy-egy kapitális példánnyal találkozni, akkor csodáljuk meg, de ne vigyük el az élőhelyéről, és ne tartsuk fogva! Természetvédelmi értéke tízezer forint, de a teljesen ártalmatlan óriások esztétikai értéke felbecsülhetetlen.
A találkozást ne felejtsük el a vadonleső.hu/fajok/szarvasbogar honlapon – regisztráció nélkül, néhány egyszerű kérdés megválaszolásával – rögzíteni. Itt megtekinthető a fajra vonatkozó összes megfigyelés. A szemfüles vadonlesők nemes versenye egyelőre nem kezdődött el, az idén – lapzártánkig – a XII. kerületből még nem jelentettek nagy szarvasbogarat.

(bi)