Hűsítő nagyvárosi függőkertek
Képtelenségnek tűnhet a vertikális kert gondolata, mégsem példátlan megoldás. Sőt, könnyen megeshet, hogy a jövő kedvelt városi zöld területe nem a földön, hanem a falakon nyújtózik majd!
Először az ókori világ egyik csodájaként számontartott – és lehet, hogy a valóságban sosem létező – Szemiramisz függőkertje szakított a hagyományos horizontális elrendezéssel. Már akkor mozgatta az emberek fantáziáját, hogy miként lehetne a természetet függőleges rendbe kényszeríteni.
Az egyediség mellett előnye lehet, hogy kis területet foglal el, mégis nagy felületű, ráadásul olyan mesterséges terek is kertté tehetők, amik addig nélkülözték az élő, zöld borítást. Hátránya ugyanakkor, hogy a felfelé törekvő növények továbbra is ilyen törvények alapján fejlődnek, és pusztán azért, mert gyökereiket egy függőleges síkra ültetik, nem változik meg a fény hatására működő, hormonvezérelt irányultságuk.
A városok zöld területeinek növelése iránti fokozódó igény egyre-másra szüli a zöld falakat. Legalábbis az erre vonatkozó technikai, építészeti és kertészeti kísérleteket. Kerületünk is rendelkezik jó példával, ugyanis az Istenhegyi úti töltőállomás falát évek óta virágos rét borítja.
Hasonló kezdeményezés a fővárosi tömegközlekedési eszközök megállóinak zöldítése, ahol sokszor a kúszónövényekkel történő befuttatás a megoldás a függőleges falakon. És ott vannak a vadszőlővel benőtt házfalak is, amelyek nagyon előnyösek, ugyanakkor csak kevés olyan faj ismert, ami képes lenne megkapaszkodni az épített felszíneken, és nagyobb felületeket beburkolni oltalmazó, zöld lombbal.
A XII. kerület peremén nemrégiben kialakított Széllkapu park egy a fentiektől eltérő példát tár az arra sétálók elé. A zöld fal hagyományosnak tekinthető módszerrel készült, de növényanyagában sokkal gazdagabb a legtöbb társáénál, ami egy felületes szemlélő számára is változatos látványt nyújt színében és struktúrájában.
A különböző színű levelekkel díszítő fajok között olyan ritkaságokkal is találkozhatunk, mint a harangvirág, vagy a medvetalp, amelynek hatalmas, örökzöld levelei jól takarnak, bár látványukhoz inkább a sziklakertekben szokhattunk hozzá. A gólyaorrok otthon érzik magukat ebben a társításban is, a télizöld kerekded levelekkel ékes hajtásai is messzire futnak. A tűzeső vagy tűzgyöngyvirág különböző fajtái a világoszöldtől a liláig terjedő színű leveleket nevelnek, és apró virágokból álló, laza füzérei is gazdagon nyílnak.
Ha a jó példa láttán kedvünk támad otthon is függőleges kertet építeni, akkor először a falra rögzíthető földtartó edények közül kell kiválasztani a legmegfelelőbbet. Az egymás mellett sorakozó cserepeket mintázó, jellemzően műanyag modulokkal szinte bármilyen felület beborítható. A telepítésnél javasolt megfontolni az automata öntözés lehetőségét is, hiszen ezt később már körülményes beépíteni, márpedig a rendszeres locsolás elengedhetetlen a kis földlabdából gazdálkodó növények számára.
Miután feltöltöttük földdel az edényeket, jöhetnek a növények, amelyek összeválogatásánál ajánlatos a már működő példákat követni! Minden kertbarátnak vannak kedvenc virágai, de ilyen speciális körülmények között – legalább kezdetben – jobb a bevált fajokat, fajtákat használni a siker érdekében.
A közeli parkban tett kirándulás akkor is frissítő nyáresti program, ha nem tervezünk belekezdeni efféle kertészkedésbe. A városi klímát elviselhetővé tevő zöld növények mennyiségének növelése érdekében remélhetőleg egyre több függőleges kert jelenik meg a Hegyvidéken is.
B. I.
Készült a KEHOP 1-2.1-18-2019-00242 „Helyi klímastratégia elkészítése, valamint klímatudatosságot erősítő szemléletformálás a Hegyvidéken” című program keretében.