Újra fellobbant a hegyvidéki olimpiai láng
„Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos” – szól az ismert mondás, amely tökéletesen igaz az idén már tizenharmadik alkalommal megrendezett Hegyvidéki Olimpiára is. A XII. kerületi iskolák ötödikesei a szokásokhoz híven ismét az ókori vetélkedés versenyszámait elevenítették fel korhű díszletek között.
Nyolc kerületi iskola 450 ötödikes diákja vett részt az idei Hegyvidéki Olimpián a Czakó utcai sportközpontban. Mindegyik csapat egy hellén városállamot képviselt. A gyerekek a tanév során kiemelten foglalkoztak az olimpiai játékokkal, a tanórákon betekintést nyertek az ókori Hellász gazdasági, kulturális és társadalmi viszonyaiba, valamint maguk készítették el a mostani versenyen viselt tunikát. Az olimpián szerephez jutó városállamok – Argosz, Attika, Athén, Delphoi, Epheszosz, Ithaka, Korinthosz, Marathon, Megalopolisz, Milétosz, Mükéné, Pergamon, Samos, Spárta és Théba – zászlói pedig közös munka eredményei.
A program legfőbb célja, hogy a tanulók a gyakorlatban is megtapasztalják az ókori görög olimpiák szellemiségét, és megismerkedjenek az akkori versenyszámokkal. Átérezzék a hangulatot, az „ép testben ép lélek” és a fair play szellemét. Az olimpia egykoron az erő és a bátorság próbája volt, és ma sincs ez másképpen. Alkalmat ad arra, hogy az ellenfelek egyenlő feltételek mellett küzdjenek meg egymással a sportpályákon.
A Hegyvidéki Olimpia ünnepélyes megnyitóján Pokorni Zoltán polgármester arról beszélt, hogy a versenyzők épp most lépnek felnőttkorba. De hogyan lehet mérni a felnőtté válást? – tette fel a kérdést az önkormányzat vezetője, aki szerint a választ nem a kilók számában, az izmok nagyságában vagy a centikben kell keresni. Sokkal inkább abban, hogy a felnőttek tudatosan képesek legyőzni a gyengeségeiket, a fáradtságukat vagy a restségüket. Ez szükséges ahhoz, hogy az élet bármely területén, akár egy olimpián is sikeresek legyenek.
„A görögök voltak az elsők, akik a háború helyett a párbajt választották az ellentétek megoldására. A két sereg legjobbjai álltak ki egymás ellen, így megóvva társaikat és városaikat a véres ütközettől. Ebből a nemes küzdelemből alakult ki az olimpia hagyománya és maga a sport, amihez elengedhetetlen, hogy túllépjünk a saját gyengeségeinken” – hívta fel a figyelmet a polgármester, aki ehhez kívánt sok sikert a versenyzőknek.
A köszöntőt követően eredeti, görög nyelven és magyarul is elhangzott az ókori játékok himnusza, valamint az olimpiai eskü szövege. A magyar változatot kórusban ismételték meg az olimpikonok, majd a napsugarak és tükrök segítségével meggyúlt az olimpia lángja, amelyet a csapatok képviselői futva vittek el a kezdőkörben felállított és a városállamok zászlóival körbevett fáklyához.
Így indult tehát a verseny, amin 100 méteres futásban, a maratonit helyettesítő 2000 méteres futásban, kislabdadobásban, helyből távolugrásban és a mindig zajos sikert arató birkózásban bizonyíthatták rátermettségüket a gyerekek. Bajnokokat ugyan nem hirdettek a szervezők, ennek ellenére mindenki első akart lenni, senki sem elégedett meg a puszta részvétellel. Már csak ezért is járt az összes indulónak az emlékplakett, aminek az átadásában Fonti Krisztina is segédkezett.
Az alpolgármester szerint a program ismét elérte a célját, a gyerekek nagy lelkesedéssel teljesítették a feladatokat. „Most valóban a részvétel volt a lényeg, hogy legyőzzék önmagukat, ami sikerült, hiszen csupa mosolygós arcot láthattunk – emelte ki. – A Hegyvidéki Olimpia jó lehetőség a mozgás megszerettetésére, azok is szívesen rajthoz állnak, akik egyébként nincsenek barátságban a sporttal.”
A verseny tapasztalatait összegző Móczán Mónika, a szervező Hegyvidéki Szabadidősport Nonprofit Kft. vezetője elmondta, hogy a koronavírus-járvány miatt két évvel ezelőtt elmaradt az esemény. Tavaly is ez történt a megszokott időpontban, ám szeptemberben sikerült bepótolni, így végül az akkori ötödikesek – igaz, már egy évvel idősebben – nem maradtak le az olimpiáról.
„Az idén viszont végre visszatérhettünk a régi kerékvágásba, és minden a terveknek megfelelően zajlott. Velünk voltak a Gennaro Verolino iskola sajátos nevelési igényű diákjai is. Számukra rendkívül fontos az integráció, az, hogy együtt lehettek a hagyományos iskolarendszerbe járó kortársaikkal” – hangsúlyozta Móczán Mónika az esemény közösségépítő erejét. Ami abban is formát ölt, hogy a városállamok lakomáit a szülők és a tanárok együtt készítik, a gyerekek pedig közösen fogyasztják el a finomságokat, ez pedig még jobban összekovácsolja az osztályokat.
Mindehhez Horváth László, a Németvölgyi Általános Iskola testnevelője annyit tett hozzá, hogy a Hegyvidéki Olimpia legnagyobb értéke a találkozás. Alkalmat ad arra, hogy a XII. kerület különböző iskoláiba járó gyerekek összemérjék ügyességüket egymással, ami kiváló motiváció, és jól népszerűsíti a sportolást.
sm.