Tovább szépül a hegyvidéki beporzó tanösvény
A március 10-i beporzók napja kapcsán új táblákkal bővül a XII. kerületi beporzó tanösvény, és kilép a virtuális világból. A kialakítás és a jelenlegi fejlesztések ötletgazdájával, Vásárhelyi Tamás zoológussal beszélgettünk az újdonságokról.
- Milyen céllal jött létre ez a nem éppen megszokott tanösvény?
- A tanösvénynek két célja is van. Az egyik a beporzókra vonatkozik: felhívja a figyelmet arra, hogy a környéken milyen a növényvilág és a környezet általában, rovarszemmel nézve. Ezt követően egy játékos kvíz segít elmélyíteni a beporzók szerepére, életére vonatkozó ismereteket. A másik cél, hogy a XII. kerületnek olyan helyszíneire csalogassuk el az itt lakókat – vagy bárkit, aki erre „ráharap” –, amik kevésbé ismertek, de amiket érdemes felkeresni. Nagyon különböznek a tanösvény állomásai, a János kórházi villamoshurok közepétől a Szabadság-hegy védett területein át egészen a járatlan részekig. Ez azért lehet hasznos mindenki számára, mert bemutatja, hogy egy nagyváros zöld kerülete milyen hihetetlenül sokféle természeti élményt kínál.
- Hogyan jött egy ilyen formabontó tanösvény létrehozásának az ötlete?
- Témáját és kivitelezését tekintve ma már rengetegféle tanösvény-megközelítés létezik. Többnyire természeti kincsekre, de akár városi épületek megismerésére is szoktak készíteni valós vagy virtuális, kijelölt vagy kötetlen útvonalakat, sétákat. Van már beporzó tanösvény a gödöllői egyetemen, amely hagyományos, fizikailag létező út Gödöllő környékén. A Hegyvidéken próbáltuk kombinálni a meglévő természeti értékek és szépségek bemutatását, valamint az önkormányzat kifejezetten markánsan megnyilvánuló beporzók iránti elkötelezettségét. A Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársaival beszélgetve támadt az ötletem, hogy mi lenne, ha egy virtuális tanösvényt készítenénk. Bár itt lakom a kerületben, nekem nagyon nagy öröm volt, hogy a tervezés során több olyan helyen jártam, ahol korábban még nem.
- Ez a tanösvény nem egy erdőben vezető csapás, amit végig lehet sétálni – de akkor hogyan lehetne bemutatni?
- Március első hetében kihelyezzük a vadonatúj táblákat, így a tanösvény bizonyos értelemben „kézzelfogható” is lesz. Lényegében azonban a Hegyvidéki Zöld Iroda honlapján található meg a leírása: képekkel, irodalmakkal, forrásjegyzékkel és a térképpel találkozik ott az olvasó, amik alapján fel tudja keresni az állomásokat. Kivételt képeznek a kvízek, rejtvények és játékok, ezeket a helyszínen lehet elérni, a QR-kód beolvasásával. A nagyon szórakoztató és tapasztalataink szerint a gyerekek körében kifejezetten kedvelt játékokat Forintos Krisztina tanárnő készítette.
- Ha jól értem, az ösvénynek nincs eleje, vége, kötött útvonala. Mit javasol, hogyan érdemes sorra venni az állomásokat?
- Nem egyszerre, mert van, amit kifejezetten kora tavasszal javasolunk megnézni, és van olyan, ami később a legszebb! Persze akadnak az egész vegetációs szezonban látványosak is, például az Apáca-rét a hihetetlenül gazdag növényvilágával és a gyönyörű kilátásával. El lehet menni mindegyikhez egyszerre, de egy évben több részletre beosztva talán még szebb az út. Az egyes állomások meglátogatásának optimális időpontjáról is a leírásokból lehet tájékozódni, amelyeket hat pedagógus, köztük Kecskés Ferenc tanár úr készített.
- Ki a tanösvény célközönsége?
- Úgy gondoljuk, hogy kisgyerekek a szüleikkel tudják teljesíteni családi program keretében, az általános iskola felső tagozatosai már önállóan is nekiindulhatnak, felnőttek pedig bármilyen életkorban. Úgy alakítottuk ki a tanösvényt, hogy akár a környékbeli iskolák is be tudják építeni a környezeti nevelésbe a beporzókkal és a növényzettel kapcsolatos állomásokat.
- Mi szükséges a teljesítéséhez? Kell hozzá okostelefon?
- Az állomás és a hozzá tartozó leírás mindenki számára elérhető az interneten (zold.hegyvidek.hu/mehbarat-halozat/beporzo-tanosveny). Kinyomtatva bárki magával viheti az útra. Aki okostelefonnal megy, onnan nézheti a tudnivalókat, nem kell nyomtatnia. Az állomásokra nemsokára kikerülő táblák segítségével elérhető virtuális rejtvény viszont csak a helyszínen lévő okostelefonnal oldható meg. Különösen gyerekek, fiatalok számára lehet így teljesebb az élmény.
- A március 10-i beporzók napjára időzített fejlesztés során milyen táblák kerülnek az állomásokra?
- A tábla csak rövid szöveget tartalmaz, amely tudatja, hogy mi a hely neve, és az hányadik állomása a beporzó vándortanösvénynek. Ezenkívül felhívja a figyelmet az érdekességekre, például a gyomnövényekre, a fákra vagy egy forrásra. A QR-kód pedig rávisz a honlapra és a játékokra.
- Melyek azok az állomások, amiket most, március elején-közepén érdemes felkeresni a vállalkozó kedvű látogatóknak?
- Talán az egyik legkorábban virágzó növény a potyóka, vagy mirobalán szilva. Szerencsére tele van vele a kerület. A tanösvény több állomásán is megcsodálható ilyenkor dúsan, hófehéren virágzó, gyönyörű bokra. Nagyon szép, nagy példány van belőle a Szépjuhásznénál, a Budagyöngye buszmegállónál és egy hatalmas a Szent János Kórház bejáratánál, a hurokvágányban. Itt is hangsúlyozom: érdemes előre tájékozódni a honlapon, hogy mit mikor keressünk fel! Az említett Szépjuhászné állomásnál például egy csodálatos magnólia virágzik áprilisban – oda húsvét környékén a legnagyobb élmény elmenni.
B. I.
Kecskés Ferenc középiskolai tanár és gyakorló terepbotanikus szakértőként vett részt a beporzó tanösvény kialakításában: „A Hegyvidéken vannak szinte már városiasodott zöld területek, ilyen például a városi kaszálórét az Istenhegyi úton, amely a tanösvény egyik állomása. Mivel már nincs meg a kellő biodiverzitás, ezért megkezdődnek a törekvések a fajszám magvetéssel történő gazdagítására. Ennek hatására valószínűleg gyarapodik majd a beporzók társasága is, hiszen a teljes fejlődési és aktív életszakaszban – nagyjából áprilistól októberig – lesz táplálékforrás. Emellett, a közeli Szent Orbán tér növénykiültetéseire gondolva, említést kell tenni a teljesen mesterséges területekről is. Ezek kialakításánál tudatosan lehet összeválogatni a dísznövényeket, úgy, hogy minél hosszabb időszakban kínáljanak virágport és nektárt a beporzóknak. A tanösvény tervezése során kicsit beleástam magam a háttértörténetekbe is, és nagyon meglepett, hogy az Apáca-rét tulajdonképpen egy regenerálódott gyep. Még a második világháború után is rövid ideig golfpálya működött ott, pedánsan nyírt fűvel. A természetnek elég volt hetven év, és ma úgy néz ki, mint egy vadvirágos, természetes domboldal. Szerencsére megvoltak a környéken azok a zugok, ahol az eredeti növénytakaró megmaradt, és vissza tudott települni a torony építése után használatlanul maradt rétre. Botanikai szempontból különösen érdekes és reményteli, hogy ez a gyönyörű, füves rész ilyen gyorsan visszanyerte természetes növényzetét, és egy olyan fajgazdag, mozaikos irtásrét tudott kialakulni, ami tele van ritka, védett fajokkal.”
Forintos Krisztina általános iskolai tanár, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület önkéntese az egyes állomásokhoz kapcsolódó játékok elkészítésével járult hozzá a beporzó tanösvény kialakításához: „Pedagógusként az elmúlt időszak bőséges alkalmat adott arra, hogy megismerkedjünk a fiatalabb korosztály számára magától értetődő virtuális világgal. Ezzel kapcsolatban egy – csúnya szóval – »gamifikációs«, azaz a játékokra épülő ismeretátadásról szóló képzést is elvégeztem, így a legjobbkor jött a feladat, hogy ezzel tegyük színesebbé az állomásokat. A tanösvény eredendően tizenkét állomásból áll, ami a közelmúltban kiegészült a Sas-heggyel és a Szépjuhásznéval, de a játékos vetélkedő csak a kerületben lévő pontokra terjed ki. A feladatok beépítésével az volt a cél, hogy a gyerekek több időt töltsenek a pontokon, és más szemszögből is találkozzanak az ismertetőben leírt »tananyaggal«. Nehézségük alapján már egy kisiskolás is meg tudja oldani a feladatokat, de az önálló kalandozás alsó korhatára az olvasás és az okostelefon-használat képessége. Felső korhatár nincs, törekedtünk arra, hogy egy felnőtt számára is tartalmas időtöltés legyen a tanösvény bejárása. A változatos fejtörők után azonnali jutalommal kedveskedünk a gyerekeknek egy-egy kép vagy a beporzókhoz kötődő csodálatos videó formájában. Ezenkívül egy szót is kap a megfejtő, amelyből – minden állomás sikeres becserkészése után – viszonylag könnyen összeállítható egy közismert verssor. Aki ezt a versikét beküldi a Hegyvidéki Zöld Irodának (zoldpont@hegyvidek.hu), az felkerül a teljesítők virtuális dicsőségfalára.”