Hegyvidéki közlekedésbiztonság – kicsit másképp

- Hegyvidék. Nevében a szépsége és a nehézsége. Hogyan látja a kerület közlekedési helyzetét?
- Nagyon kétarcú terület ez, mert az alsó, sűrűn lakott részek egészen városias jellegűek, lehetnének a Duna túloldalán is, míg a felső régiók zöldövezetében kevesebben élnek, ráadásul fogy a lakosság. Sokan azért választják a Hegyvidéket, mert csendes, békés környezetre vágynak, miközben evidencia az autóval történő közlekedés. A nagy forgalom aztán éppen azt rombolja le, ami a vonzerő lenne. Ma már nem lehet kiengedni a gyerekeket a lakóövezetek kis utcáira, mert túl nagy az autóforgalom, és sajnos a morál sem mindig megfelelő.

- Egy ritkán lakott városrészben honnan a nagy forgalom?

- A Hegyvidék tele van „egérutakkal”. Ha valaki a Budaörsi útról akar eljutni a Budagyöngyéhez, akkor az Alkotás utca helyett átmegy a hegyen. De ez csak egy példa, hiszen mindannyian ismerjük a jelenséget. Persze a személytelen útvonaltervező mindenkinek felajánlja a gyorsabb megoldást, ami meglehet, hogy annak az egy autósnak pár perc spórolást jelent, de összességében sok száz, vagy akár ezer ember életminőségét rontja azzal, hogy a csendes mellékutcákba tereli a forgalmat, és végül ott is kialakulnak a torlódások, mint reggelente a Béla király úton.

Biczók Péter szerint is fontosak az alternatív közlekedési eszközök

- Mi lehet a megoldás?

- Rá kellene szorítani az autósokat, hogy a nagyobb áteresztőképességű főútvonalakat használják. Erre léteznek forgalomirányítási eszközök, például a nálunk is sokszor hangoztatott, de messze nem kihasznált forgalomcsillapítás. Ha a lakóövezetekbe tényleg csak a lakók hajtanak be, akkor azonnal szabad tér nyílik a kisgyerekes családok és idősek számára, vagy az alternatív közlekedési eszközök használata is vonzóbb lesz azoknak is, akik jelenleg autót használnak. Mindemellett a csend és a tiszta levegő is felbecsülhetetlen érték.

- A kerékpárról beszélünk?

- Rollerről, kerékpárról, tricikliről, elektromos járművekről. Nagyon sok kihasználatlan lehetőség van a kerületben, az itteni autótulajdonosok nagy része megtehetné, hogy a második-harmadik gépkocsi helyett, mellett elektromos kerékpárt tartson. Az ebike-ok számára pedig mindenütt „lapos a Föld”. Fővárosi viszonylatban mindenhova kényelmesen el lehet jutni velük, domborzattól és távolságtól függetlenül. Ráadásul a szanaszét hagyott rollerek problémájától sem kell tartani, mert saját eszközről van szó, illetve most már megjelentek olyan szolgáltatók is, amelyek tartós bérletre kínálnak elektromos kerékpárokat. Úgy tudom, ezekre épp a kerület lakosai körében a legnagyobb az érdeklődés.

- Hol lát jelentős fejlődési lehetőséget az infrastruktúra terén?

- A közeljövőben adják át a Lánchidat, ami a XII. kerület számára a legnagyobb lehetőség az alternatív közlekedési módok erősítésére. Ha a hagyományos irányokban gondolkodunk, azaz a Hegyvidék és a belváros összeköttetését keressük, akkor a felújítás a XII. és az I. kerületben élőket hozta a legrosszabb helyzetbe, mert innen kell a legnagyobbat kerülni a következő hídig. A hírek szerint a felújított Lánchídon a közösségi közlekedés és a kerékpár használatát engedélyezik majd, ami vonzó lehetőséget adhat a hegyvidékiek számára, hogy azt a két kilométert Pestig kerékpáron vagy közösségi közlekedéssel tegyék meg.

- De a hídig el is kell jutni valahogy…

- A legnagyobb javulási lehetőséget az Alkotás utcában látjuk, amelynek az északi végén is van kapcsolódása a kerékpárút-hálózathoz, és a BAH-csomópontnál is tovább lehetne menni a Villányi út és Újbuda felé. A közbenső szakasz viszont csak a nagyon elszántaknak való, pedig több mint harmincezer ember él itt, lenne bázisa a kerékpáros közlekedésnek. Különösen akkor, ha ezt nem a már jelenleg is biciklizők, hanem a még autóval járók igényeit figyelembe véve alakítanák ki. A párhuzamos Böszörményi utat kisebb befektetéssel akár már most is vonzóvá lehetne tenni: itt sokat segítenek a vegyes funkciók, amit tovább erősíthetne, ha a lakók el tudnák érni a környékbeli boltokat, és ehhez nem kellene autóba ülniük. Az viszont gátolja a Böszörményi út kerékpáros elérését, hogy nem igazán lehet megközelíteni járda vagy az Alkotás utca használata nélkül.

- Mi lehet a jövő az Alkotás utcában?

- Az lenne az optimális, ha mindkét irányban védett kerékpáros sávon lehetne biztonságosan közlekedni, és nem kellene kisebb mellékutakra „menekülni” a forgalom elől. A Széll Kálmán tér irányába még kivitelezhető a buszsáv egy bátrabb csoportnak, ám ez pont ott szűnik meg, ahol nagyon kellene: a Déli pályaudvar és az Attila út között. Ezt a kiszélesedő szakaszt a megnyíló forgalmi sávok hétköznapi versenypályává alakítják. Visszafelé viszont buszsáv sincs, ami a felfelé lassabban haladó kerékpárost „megvédené”, csak néhány piktogram próbálja rávenni az embereket, hogy a gyakran 70 kilométer/órás forgalomban kerékpárra üljenek.

- Van erre a szakaszra vonatkozó javaslata a kerékpárosklubnak?

- Amíg a védett sávok, kerékpárutak kiépülnek, első körben szeretnénk elérni, hogy északi irányba kialakuljon egy összekötő útvonal a Széll Kálmán térig. A déli irányba pollerekkel, forgalmi terelőkkel jöhetne létre kerékpársáv. Addig is kitaláltuk, hogy – költséges beruházásokat nem igénylő – pelotonokat szervezünk. A versenysportban a peloton egy alkalmilag együtt kerekező csapat, ami számunkra nem a sebességet, hanem a biztonságot jelentené a városi közlekedésben. Összevárva néhány azonos irányba igyekvő biciklistát, láthatóbbak lennénk, és némi alkalmazkodás árán segíthetnénk kicsit bátortalanabb társainknak. Megéri, mert belőlük lesznek a jövő városi biciklistái, akik majd újabb embereket nyernek meg az ügynek. Végül reményeink szerint eljutunk oda, hogy nyugodtan elengedhetjük gyerekeinket kétkerekűvel az iskolába. A pelotonra már most is lehet jelentkezni vezetőnek vagy „utasnak” a varosmobilitas.hu/peloton honlapon.

(Barta)