Az esővíz érték – gazdálkodjunk vele!

Az idén nyáron példátlan hőhullám söpört végig Európán, kiszárítva tavakat, folyókat és értékes mezőgazdasági területeket, (közvetetten) felgyújtva és felégetve erdőket, veszélybe sodorva emberéleteket. A helyzet olyannyira súlyos, hogy körülbelül harmadával kevesebb gabonát tudtunk csak termelni, ami sajnos további problémákhoz vezet.
A városlakók számára sem volt egyszerű ez az időszak: a takarás nélküli betonfelületek elviselhetetlen hőszigetekké, a társasházi lakások pedig szaunákká változtak. A hőhullámot néha-néha hatalmas vihar és esőzés szakította meg, és ezekkel nem mindenhol tudott megbirkózni a csatornarendszer, így több helyen villámárvizek és elöntések alakultak ki.
A helyzet érdekessége, hogy Magyarországon az utóbbi években nem változott jelentősen a csapadékmennyiség, az eloszlás azonban igen: hosszú, száraz időszakokat heves esőzések követnek. A klímaváltozás egyszerre hoz tehát aszályt és áradást, az ezekhez való alkalmazkodást pedig nem szabad tovább halogatni.
Több kezdeményezés is elindult, amely a válaszokat keresi arra a kérdésre, hogy itthon hogyan tudnánk a leghatékonyabban alkalmazkodni a megváltozott időjárási körülményekhez. Ezek egyike a LIFE Városi Eső projekt, amit a XII. kerületi önkormányzat Hegyvidéki Zöld Irodája vezet három másik kerület és a főváros részvételével. Nem véletlenül állt éppen a Hegyvidék a projekt élére: a Normafától indulva a vízgyűjtő területeken heves esőzés esetén rengeteg problémát okoz a lezúduló csapadék.Mivel rendszerszintű a probléma, ezért a megoldás is csak rendszerszintű lehet: a sok kicsi sokra megy elve alapján kell átalakítani és felkészíteni az egész kerületet arra, hogy ha jön az égi áldás, afféle szivacsként funkcionálva megtartsa és lassítsa az esővíz lezúdulását. Ez már csak azért is hasznos, mert ha nem engedjük, hogy az értékes csapadék csak úgy végigfolyjon a kerületen, hanem felfogjuk azt, akkor a száraz időszakokra is be tudunk „tárazni”, és nem csapvízzel, hanem esővízzel öntözhetünk magán- és közterületeket egyaránt.
Hogyan lehet a már meglévő infrastruktúráinkat átalakítani? Ehhez szemléletváltás szükséges, közösen kell átvizsgálni esőkezelési módszereinket, és megváltoztatni azt, ahogy idáig a csapadékról gondolkodtunk. Ezt a szemléletváltást szorgalmazza a Hegyvidéki Zöld Iroda is, információkkal és jövőre zöldtetők támogatásával, esővízgyűjtők osztásával segítve a hegyvidékieket. A következőkben magánházaknál is alkalmazható módszereket mutatunk be.
Esőkertek. Az esőkertek magánházaknál és közterületeken egyaránt megvalósítható, speciális kertek, amelyek elsődleges funkciója esőzés esetén a csapadék nagy mennyiségű felfogása és megtartása. Mélyedéses kialakítása és a beleültetett, mélyen gyökerező növények révén tudják felfogni és megtartani a vizet, vagy lassítani annak lefolyását.
Vízáteresztő burkolatok. A beton és az egyéb megszokott városi útfelületek nem szívják be a vizet, viszont léteznek olyan vízáteresztő burkolatok, amik igen. Egy gyeprácskővel lerakott parkoló a hagyományos, lebetonozott társával szemben több funkciót is ellát: túl azon, hogy meg lehet állni rajta, csökkenti a városi hőszigetjelenséget (mivel a gyeprácsban fű nő), továbbá átereszti és felfogja a vizet. A szemnek is szebb, zöldebb látvány.
Esővízgyűjtők. Házilag roppant egyszerűen felfoghatjuk az esővizet, az ereszcsatornát hordókba vezetjük, a felgyűlt esővizet – csapvíz helyett – öntözésre használjuk. Ha a családi házak többsége így járna el, az már önmagában sokat segítene a hirtelen lezúduló csapadék elleni védekezésben.
Zöldtetők. A kerületi szabályozás szerint az újonnan épített lapos tetők mindegyikének zöldtetőnek kell lennie, azaz úgy kell kialakítani azt, hogy az esővizet felfogó és lassító növényréteget lehessen ráültetni. Amellett, hogy hasznos, még szép is egy ilyen tető – erről bárki meggyőződhet, ha ellátogat a Hegyvidéki Önkormányzat épületébe. Érdemes átgondolni, hogy a régi épületeknél ki lehet-e alakítani zöldtetőt.
Az itt bemutatott megoldásokkal bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy kerületünkben az esővíz valóban kinccsé váljon!

(A programok a KEHOP-1.2.1 „Helyi klímastratégia elkészítése, valamint klímatudatosságot erősítő szemléletformálás a Hegyvidéken” című projekt keretében valósulnak meg.)