Méhbúcsúztató a Normafánál

Kutasi Tamás méhész már több éve folytat sikeres együttműködést az önkormányzat Hegyvidéki Zöld Irodájával, aminek a keretében, mások mellett, a mindig nagy népszerűségnek örvendő Normafa méze is készül. A mostani – időjárási szempontból igencsak kedvezőtlen – évben először hársmézet pergetett, majd a már említett erdei méz következett, végül pedig augusztus közepén a japánakácméz egy része.
Ez utóbbi növény nagy egyedszámban él a XII. kerületben, és talán nem lelkesedünk érte, amikor sárga virágszőnyeggel borítja be a járdákat, de a méhek és más viráglátogató rovarok az aszályos nyári időben ennek a nektárját gyűjtik – akár a földre hullott virágokból is. Az akácéra emlékeztető méze különösen kedvező tulajdonságú, ám a méhészek csak részben pergetik ki a lépekből, ugyanis ez adja a méhcsalád téli élelmiszer-tartalékát.Az idei meleg és száraz év mennyiség szempontjából gyenge volt, de a kevés méz minőségére nem lehet panasz – vélekedik Kutasi Tamás. A szeptember 18-i, normafai méhbúcsúztatón e kitűnő készletből vehetik át mézüket azok, akik tavasszal előjegyeztek kerületi mézet. Kiemelést érdemel több helyi vállalkozás – köztük vendéglátóipari is –, amelyek nagyobb mennyiséget vásároltak azzal a céllal, hogy ebből készítsék el termékeiket. Így a méhek által helyben gyűjtött alapanyagot a kerületben dolgozzák fel, és (legalábbis részben) a környékbéliek tányérjára kerül.
A búcsúztató időpontjában a legbátrabbak meg is simogathatják a méheket! Az utolsó idei peterakásból júliusban kikelő rovarok fő feladata az áttelelés. A méhész zsargon azt mondja, hogy „fáradtak”, ezért nem támadnak az emberre. Persze emellett az is magyarázza viselkedésüket, hogy ők biztosítják a jövő évi család alapját, így sokkal fontosabb a túlélésük, mint az egyes egyedek biztos pusztulásával járó támadás. Mi csak annyit tapasztalhatunk mindebből, hogy nyugodtan megérinthetjük a zümmögő beporzókat.A kaptárok ősszel Kutasi Tamás pilisi, védett telepére kerülnek, ahol háborítatlanul maradnak. A rovaroknak épp elég feladat megküzdeni a zord téli idővel, ehhez a méhészek a legoptimálisabb feltételeket igyekeznek biztosítani. Bár a téli hónapokban nem szoktunk repülő méhekkel találkozni, a melegebb napokon mégis tesznek ún. tisztítórepüléseket, ami a felhalmozódó salakanyagok kiürítésére szolgál. Utána gyorsan visszatérnek a védett kaptárba, ahol a szorosan összezsúfolódó rovartestek adta melegben várják a kikeletet és a visszatérést a Normafa fás, bokros méheskertjébe.
A szeptemberi búcsúztatón természetesen lehetőség nyílik mézkóstolásra, és a méhészmester a füstölőt is begyújtja majd, hogy egy-egy kaptárt kinyitva be lehessen tekinteni a fakeretekbe foglalt lépek közé. Kis szerencsével a királynő is szem elé kerül.

B. I.