Sváb húsvét a Svábhegyen
Immár tizenegyedik alkalommal várta a vendégeket „Böjt és Húsvét” elnevezésű közös rendezvényére a Budapest Hegyvidék XII. kerület Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület. A sokadalom résztvevői most először az istenhegyi Szent László Közösségi Házban ünnepelhettek, ahol a gyerekek a többi között azt is megtanulták, hogy a húsvét korántsem a csokinyusziról és a csokitojásról szól.
Elsősorban a családokat várták a szervezők az idei „Böjt és Húsvét” rendezvényre. A különféle finomságok mellett nem hiányozhattak a játékok és az ilyenkor szokásos kézműves foglalkozások sem, volt kisállat-simogató és sváb táncház is. A Budapest Hegyvidék XII. kerület Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület közös programja alapvetően svábhegyi esemény, a képzeletbeli ajtó azonban mindenki előtt nyitva állt, és sokan be is léptek rajta, szépen benépesült az istenhegyi Szent László Közösségi Ház.Erről beszélt Kövesdiné Martin Nóra, a német nemzetiségi önkormányzat elnöke is, aki azt emelte ki, hogy más városrészekből is szép számban érkeztek emberek közösen ünnepelni.
„Korábban a Jókai Klubban szerveztük meg ezt a programot, ezúttal viszont a nemrég átadott Szent László Közösségi Ház lett a helyszín, ami a nagy érdeklődést látva jó választásnak bizonyult. Már kora délelőtt sokan voltak, és ez azt mutatja, hogy van igény a hagyományápolásra, a húsvét igazi arcának megismerésére. Hiszen ez a legnagyobb keresztény ünnep, ami nem a csokinyusziról szól!” – hívta fel a figyelmet a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesületet is irányító Kövesdiné. Mint mondta, mindig a virágvasárnap előtti szombaton tartják meg a rendezvényt, ami nagyszerű alkalom a húsvéti napok szokásainak felelevenítésére. Ezért is díszítették pálmaágakkal a bejáratot, arra emlékeztetve, hogy egykor így köszöntötték a Jeruzsálembe érkező Jézust.„Megismertetjük a gyerekeket az ünnepi szokásokkal, hogy megtanulják, a húsvét nem az ajándékokat és a locsolkodást jelenti – zárta szavait. – Megjelennek a német hagyományok is, amik nagyon hasonlók a magyarhoz, egy kicsit mégis mások. Például náluk nagyobb hangsúlyt kap a víz és a tűz tisztelete, feldíszítik a kutakat, nagy máglyákat gyújtanak.”
A tradíciók felidézését szolgálta a kilenc kézműves pont is. Egyebek közt ajtókopogtató-díszek készültek szalmából, fából, valamint mézeskalácsformát dekoráltak a gyerekek.
„A barátnőmnek és a szüleimnek csináltam mindenféle szép ajándékot, ők is itt vannak, de megkértem őket, hogy ne lessenek. Különben nem lenne meglepetés! – mesélte nevetve Virág, aki azt is megemlítette, hogy hittanra jár, ezért pontosan tudja, miről szól a húsvét. – Jézuska visszajött közénk, hogy segítsen az embereknek jónak lenni.”Zolinak az állatsimogatás tetszett leginkább. Mint elárulta nekünk, régóta szeretne egy háziállatot: „Jó volt barátkozni a nyuszival és a kis kecskékkel, de tudom, hogy ilyen állataim nem lehetnek. A szüleim viszont megígérték, hogy ha nagyobb leszek, tarthatok kutyát, amit már alig várok!”
A hagyományokhoz híven a vendégeket a Normafa Óvodába és a Jókai iskolába járó óvodások és diákok vidám műsora fogadta. Később kvízjátékok szórakoztatták a látogatókat, akik helyben sütött eredeti német rétest, ízletes fonott kalácsot és lekvárokat fogyaszthattak. A Búgócsiga Zenede interaktív, élő zenés foglalkozása és a táncház pedig igazi családi szórakozásnak bizonyult.„A Szent László Közösségi Ház pontosan azért készült, hogy ilyen ünnepeknek adjon otthont. Öröm, hogy együtt élhetjük át ezt a mostani rendezvényt is – fogalmazott Fonti Krisztina alpolgármester, hozzátéve, hogy az idei program egy kicsit más volt, mint a korábbiak. – Új a helyszín, és a koronavírus-járvány miatt volt egy kis szünet, nem tudtuk közösen ápolni a hagyományainkat. Szerencsére már túl vagyunk ezen, jó látni, hogy a német nemzetiségi önkormányzat és a hagyományőrző egyesület nemcsak életben tartja a tradíciókat, hanem ilyen rendezvények segítségével tovább is adja ezeket a következő generációknak.”
sm.