II. János Pál pápa és Ferenc pápa a Hegyvidéken

Hazánkban 1920-ig nem volt Apostoli Nunciatúra, a Szentszék a Bécsben állomásozó apostoli nunciuson keresztül tartotta a kapcsolatot az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyarországgal. A trianoni döntés után azonban megváltozott a helyzet, és a széteső Monarchia tagállamaiban, így nálunk is önálló szentszéki diplomácia alakult ki.

A budai várban jött létre a Szentszék nagykövetsége, amely egészen 1945-ig működött. Akkor azonban a szovjet vezetés megtiltotta országunknak a Vatikánnal való diplomáciai kapcsolat fenntartását. A hivatalos közeledésre negyvenöt esztendőt kellett várni: 1990-ben jelentették be, hogy II. János Pál pápa egy évvel később Magyarországra érkezik.

A mai Gyimes utca 1–3. helyén még az 1880-as évek végén is szőlőstelek állt, amely a szervita szerzetesrendé volt. A filoxéra miatt a gyümölcs kipusztult, és a rend épületeket húzott fel az üresen maradt területen. Így készült el – Kapéter Géza tervei alapján – a Gyimes utca 1. szám alatti villa 1932-ben.

Egy évvel később a telket eladták dr. Tóth Istvánnak, majd az 1940-es években Grosz Dezső textilkereskedőé lett, végül Horváth István egykori belügyminiszter lakott itt 1990 januárjáig. 1991 tavaszán már arról írtak a lapok, hogy a Vatikán megvásárolta a területet és a villát, amelyet sürgősen átalakít és felújít, hogy az Apostoli Nunciatúra már készen álljon az 1991. augusztusi pápalátogatásra.

Az építkezés még 1991 júliusában is zajlott. „Az egykori (és egyben mindenkori) belügyminiszteri villát megvásárolta a Vatikán, és annyi legalábbis biztos, hogy csütörtökön bősz építkezés folyt a ház környékén. A sarki épülethez meredek út vezet fel, senki nem állta utunkat, sőt fel sem tartóztattak. Sikerült rábukkannunk Nagy Ferencre, aki az építkezést vezeti. Mint mondta, csak a vatikáni egyházi megbízott írásbeli engedélyét felmutatóknak nyilatkozhat, szerdán ugyanis itt jártak a belbiztonságiak, és megtiltották, hogy kíváncsiskodók okvetetlenkedjenek. Hétfőtől be sem teheti a lábát ide senki. – Két hét múlva teljesen felújítva adjuk majd át ezt a régi épületet. Érthető az aggodalom, ugyanis most, ebben az időszakban a legegyszerűbb poloskákat rakni valahová. Az építkezést végzőkről is részletes jelentést kellett adnunk. Ne haragudjon, nem mondhatok többet... […] A ház előtt egy úr nem erősíti meg a hírt, miszerint itt lakik majd a pápa. – Nem tartom valószínűnek, mert nem könnyen védhető az épület. Közben családi házak, lőhető... Az biztos, hogy ez lesz a vatikáni nagykövetség, de hogy ő is (ti. a pápa) itt lakna... Higgye el, mi sem tudjuk...” (Pesti Hírlap, 1991. július 12.)

Bizonyára nem verték nagydobra, hol lakik majd a pápa, miután 1981-ben merénylet érte őt, de végül is itt jelölték ki a szálláshelyét. Számos óvintézkedést hoztak, többször voltak a környéken forgalmi lezárások, átirányítások.

Az Új Magyarországban külön is felhívták erre a lakosság figyelmét: „Hazánk kiemelkedő eseménye, Őszentsége II. János Pál pápa augusztus 16. és 20. közötti látogatása […] A főváros rendőrségének ez irányú erőfeszítései természetesen nem nélkülözhetik az önök megértését és cselekvő támogatását. Tájékoztatásul közöljük, hogy a pápa személyének biztonsága és a rendezvények zavartalan lebonyolítása érdekében a fővárosi rendőrség jelentős forgalomkorlátozó és a forgalmat időlegesen szüneteltető intézkedések bevezetésére kényszerül, ezek idejéről és helyéről a napi sajtó ad majd tájékoztatást. […] Őszentsége pihenése érdekében az Apostoli Nunciatúra környékét lezárjuk.”

A napilapok mindennap megírták, hogy épp melyik utcában tilos a megállás és a parkolás. „II. János Pál budapesti tartózkodásának ideje alatt különböző forgalomkorlátozásokat léptet életbe a BRFK közlekedésrendészete […] TILOS MEGÁLLNI: XII. KERÜLET: a Krisztina krt.-on a Szilágyi Erzsébet fasortól az Attila útig, a Krisztina krt.-on az Attila úttól az Alkotás utcáig, az Alkotás utcában, a Lékay János téren, a Stromfeld Aurél úton, a Gyimesi utcában, a Vöröskő utcában, a Fodor utcában a Vöröskő utca és az Orbán tér között, az Orbánhegyi úton az Orbán tér és a Gyimesi utca között, a Jagelló utcában.” (Pesti Hírlap, 1991. augusztus 17.

II. János Pál pápa útja végül mindenféle atrocitás nélkül lezajlott, és számos vendéget fogadott a Gyimes utcai Apostoli Nunciatúrán. Jártak nála a Magyar Izraelita Közösség vezetői is, akiknek elmondta: a közös szellemi örökség indítja a keresztényeket és a zsidókat arra, hogy jobban megismerjék egymást, párbeszédre lépjenek, és hatékonyan együttműködjenek az antiszemitizmussal szembeni küzdelemben.

Egy másik alkalommal diplomatákkal találkozott, amiről a Magyar Hírlap is beszámolt: „A Budapesti Apostoli Nunciatúra új épületének gyönyörű kertjében találkozott este 7 óra után II. János Pál pápa a Magyarországon akkreditált diplomatákkal, valamint számos ország és nemzetközi szervezet képviselőivel.” (Magyar Hírlap, 1991. augusztus 18.) Az apostoli nuncius megkérte a pápát, hogy áldja meg az új épületet, ami egyben a vatikáni és magyarországi diplomáciai kapcsolatok újbóli fellendülését jelentette. II. János Pál pápa 1996-ban ismét ellátogatott Magyarországra, de akkor Pannonhalmán szállt meg.

Ferenc pápa most magánlátogatást tesz a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonában, ami egyszersmind talán az elismerése is Fehér Anna áldozatos, szeretettel teli munkájának. Anna nővér vezetésével alakult meg 1982-ben a látássérült gyerekek Szent Anna Otthona. A munka megkezdéséhez Fehér Anna még Teréz anya véleményét is kikérte, akinek 1981-ben írt levelet, amire – a 2003 óta boldogként, majd 2016 óta szentként tisztelt – Kalkuttai Szent Teréz válaszolt is: „Kedves Miss Fehér! Köszönöm 1981. augusztus 28-i levelét, melyet írt. Imáim kísérik Önt, hogy isten áldja meg azt a munkát, amit meg akar kezdeni. Az Ő munkája ez, és biztos vagyok benne, hogy megadja a szükségeseket is hozzá, Ön pedig érezze át örömmel az Istentől való teljes függőség érzését. Isten áldásával M. Teresa, M.C. sk.”

Bizonyára ezek a biztató sorok is hozzájárultak ahhoz, hogy 1982-ben megkezdődhetett az otthon működése egy Batthyány téri, 113 négyzetméteres, alagsori lakásban. Tíz bentlakó és öt bejáró látás-, mozgássérült, valamint siket gyermek fejlesztésével indult meg a munka, az esztergomi érsek, Lékai László támogatásával. A helyet 1986-ban Teréz anya is meglátogatta, s támogatásáról biztosította Fehér Annát és segítőit.

Rövid időn belül azonban szűkösnek bizonyult a lakás, így új megoldást kellett keresni. George Bush amerikai elnök felesége, Barbara Pierce 1989-es magyarországi látogatása során elment a gyermekotthonba is, és a körülményeket látva férjével mozgósították az akkori amerikai nagykövetet, Mark Palmert. Sikerült elérniük, hogy az otthon ingyenes használatra kapjon meg a Fővárosi Tanácstól egy régóta üresen álló svábhegyi ingatlant. A Mátyás király út 29. szám alatti épületet felújították, majd az azóta eltelt évtizedekben többször is bővítették. Jelenleg több mint hatvan gyereknek és fiatal felnőttnek biztosít otthont.

A Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonához ma már óvoda és iskola is tartozik. Az országban egyedülálló módon mozgásszervi fogyatékossággal élő látássérült gyerekeket is befogadnak itt.

II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában boldoggá avatta Batthyány-Strattmann Lászlót, a „ferences herceget”, a „szegények orvosát”, a hegyvidéki nevelési intézmény névadóját. Ebből az alkalomból Anna nővér és az otthon néhány lakója is meglátogatta a pápát.

Fehér Anna, áldozatos munkája elismeréseként, 2011-ben lett a Hegyvidék díszpolgára. A MOM Kulturális Központban rendezett avatóünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó így méltatták őt köszöntőlevelükben: „Anna nővér meglelt és vállalt életműve a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona: a sérült gyermekek felkarolása, segítése, életük értelmének és szépségének megtalálása adatott neki küldetésül, és ő ezt mély hittel, rendületlen hűséggel és befogadó szeretettel teljesíti.”

A pápai káplán az ünnepségen Anna nővért a magyar Teréz anyának nevezte. Szerinte ugyanolyan elismerésre méltó a munkája, mint a „Szegények Anyja” missziója: „Fehér Anna a sérült gyerekeknek is meg tudja mutatni az emberi élet értelmét és célját, képes teljessé, boldoggá tenni az életüket.”

Anna nővérnek szívügye volt a felnőtt fiatalok utógondozása is, mivel az intézményben csak 18 éves korukig maradhattak a gyerekek. „A felnőttkorban megvakultaknak pedig talán még nehezebb vigasztalást nyújtani. Ebben az esetben Anna nővér megint a hit világából vett bátorítást szokott adni. – Ilyenkor csak azt tudom mondani, Isten különleges kegyelme, hogy éppen engem választott ki arra, hogy Krisztus társa legyek küzdelmeim, kínlódásaim által, és kiegészítsem az ő szenvedését. És azt is látnom kell, hogy küzdelmeim, sorsom vállalása és elviselése által az Isten iránti szeretetemet tudom kifejezni.” (Keresztény Élet, 1997. május 4.)

Végül 2015-ben felépült egy új, ötszintes épület, ahol a 18 év feletti gyerekek is otthonra lelhettek. Az alsó két szinten több közösségi tér, étkező és foglalkoztatók lettek kialakítva, míg a felső három szinten találhatók a lakószobák.

Kendik Géza vezető tervező így írt a munkájáról: „Célunk egy nagyon egyszerű, biztonságos, könnyen használható, a gyermekek életét szolgáló épület megtervezése volt. Valamennyi közlekedő természetes fényt kap, segítve az itt élők tájékozódását. Az erős fénysugárzást tompítják a nagy ablakfelületek elé állított perforált lemezek, melyeken Braille-írás segíti a tájékozódást. A szintenként változó szavak a bizalom, otthon, biztonság és szeretet. A szobaegységek ablakai más-más méretűek és helyzetűek, szintén a könnyebb orientáció miatt. A magyar-azeri finanszírozásra utaló perforáció a Rubik-kockákból (magyar) formálódó lángnyelvekből (azeri) áll.” (Alaprajz, 2015. 10. sz.)

Fehér Anna nővér 2021-ben, 74 évesen hunyt el, de az általa megkezdett munka folytatódik, a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona működik, és vigyáz a fiatalokra. Mint Inotay György jelenlegi igazgató elmondta, nagyon várják már a Szentatyát, és hatalmas megtiszteltetés, hogy Teréz anya után Ferenc pápa is meglátogatja az itteni gyerekeket.

Földváry Gergely