Fenntartható és környezetbarát síkosságmentesítés
A jegesedés miatt balesetveszélyessé váló járdákat gyorsan „kezelni” kell, de nem mindegy, hogy mivel. A fákat károsító hagyományos sózást jogszabály tiltja, szerencsére azonban több környezetbarát alternatíva is rendelkezésünkre áll.
December elejére megérkezett a tél és kellemetlen velejárójaként az ónos eső. A lakóingatlanok tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak gondoskodniuk kell a járdák síkosságmentesítéséről, mert az esetleges balesetekért kártérítési felelősség terheli őket.
Sokáig a sózás volt a legáltalánosabban elterjedt megoldás, mert a szóróanyagot viszonylag olcsón be lehet szerezni, és a kiszórása is sokkal gyorsabb és kényelmesebb, mint a fáradságos jégtörés, lapátolás. Ráadásul a felületeken vastag jégréteget hizlaló ónos eső ellen csak a kémiai olvasztás lehetősége kínálkozott.
A kormány 346/2008. (XII. 30.) számú rendelete, amely a fás szárú növények védelméről szól, kimondja, hogy belterületi közterületen kizárólag olyan anyag használható síkosságmentesítésre, ami a közterületen vagy annak közvetlen környezetében nem veszélyezteti a fás szárú növények egészségét. Ez alól csak az úttest jelent kivételt, amelynek a kezelése azonban nem a lakók feladata és felelőssége.
A jogszabály nem határozza meg a fákat károsító és ezért tilalom alá eső anyagokat. Azt azonban minden kerttulajdonos tudja, hogy a sózás – amennyiben a hagyományosan nátrium-klorid-tartalmú útszóró sót, azaz a konyhasót használják – árt a növényeknek, ahogyan egyébként az autóknak, kerítéseknek is.
Régen az emberek az amúgy is télen keletkező hamut szórták a jégre, vagy faforgáccsal, fűrészporral előzték meg a baleseteket. Ezek a természetes anyagok ma már ritkán elérhetők a városokban, a homok és a mészkőőrlemény sem ajánlható, de van környezetkímélő alternatíva.
Megoldást jelenthet a „zöld sónak” is nevezett keverék alkalmazása. Ez a kevésbé agresszív kalcium-kloridot „használja” a jég kémiai olvasztására, emellett a zeolit nevű ásvány őrleményét is tartalmazza, amely fizikai úton akadályozza a jeges felületen történő megcsúszást. Jó hír, hogy ez a környezetbarát termék hazai gyártmány, és a beszerzése nem terheli meg a lakók pénztárcáját.
A jónál is van jobb megoldás, ami a síkosságmentesítés esetében igazán innovatív: a perlit és kalcium-magnézium-acetát (CMA) keveréke. A folyékony CMA a kertészetekben és a mezőgazdaságban is használt vulkanikus perlitdarabok belsejébe van zárva, ezért ugyanolyan könnyű tárolni és kijuttatni, ahogy a hagyományos sót. Amikor a kiszórt anyagra rálépünk, vagy rámegy a járművek kereke, akkor az összeroppanó szemcsékből kiszabadul a kalcium-magnézium-acetát, és megkezdi az olvasztást.
Mivel ez a klórmentes vegyület nem korrozív, ezért akár fémfelületeken is használható, nem károsítja a növényeket, nem marja, irritálja házi kedvenceink lábát, sőt, a cipőnkre sem rajzol fehér térképmintázatot. Az összetört perlitszemcsék homokszerű maradékát lemossa az eső a járdáról, vagy tavasszal lesöpörhetjük a kert talajára. A semleges ásvány semmilyen károsodást nem okoz, és javítja a talaj szerkezetét.
Az új technológia dacára ez a környezetbarát anyag sem jelentősen drágább a konyhasónál. Főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy az egyre enyhébb hazai teleken egyetlen nagyobb zsák évekre elég egy átlagos ingatlan előtti járda síkosságmentesítéséhez.
Elsősorban tehát nem a 2010 óta érvényes jogszabályi tiltást és a kiszabható bírságot, hanem sokkal inkább a jól felfogott környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartva érdemes figyelmet szentelni a téli síkosságmentesítésnél használt szereknek. A környezetünkben élő növények hosszú távú egészsége érdekében cseréljük le a hagyományos konyhasót valamelyik „zöldebb”, környezetkímélőbb anyagra!
BI.