Farkasalma itt is, ott is

Senki ne csodálkozzon, ha nem hangzik számára ismerősen a farkasalma neve. Ez az őshonos növény észrevétlen vadvirág a Hegyvidék parkjaiban és tisztásain.
Az ötszáz fős nemzetség egyetlen tagja él nálunk. Ötven centinél ritkán magasabb szárán szív alakú leveleket nevel, ezek „hónaljában” csoportokban nyílnak a sárgásfehér virágok. A tölcséres virág apró legyeket ejt csapdába, ők végzik el a megporzást – bár ez a legritkább esetben zajlik kíváncsi szemünk előtt.
Magyar nevéből kitalálhatjuk, hogy rossz szagú, mérgező növény, amit a népi gyógyászat használt, mígnem kimutatták, hogy nincs igazolható jótékony hatása (sőt rákkeltő). Tudományos neve Aristolochia, ez görögül „jó szülést” jelent, és a növény gyermekágyi láz elleni – vélt – hatására utal. Bokrok alján található meg, például a Kis-Sváb-hegy sétaútjai mentén; a májustól augusztusig tartó virágzási időszakban könnyen felismerhető.Létezik egy trópusi rokona, amely magyarul a hangzatos hollandus pipája névre hallgat, mert bimbói egy hajlott pipára emlékeztetnek. Dísznövényként több közeli rokon faj is szóba kerülhet, hiszen igényeik és megjelenésük egészen hasonló. Mindegyik gyöktörzzsel rendelkező futónövény, akár egy házat is képes beborítani, de leggyakrabban folyóvölgyekben, utak mentén szövi be a fákat, bokrokat, kerítéseket.
Levelei gyakran elérik egy A4-es papírlap méretét, virágai pedig még ennél is nagyobbak lehetnek. A bordó, márványmintás szirom levesestányérnyi, és ehhez jön még a virág alján lelógó, göndör, ajándékkötözőre emlékeztető képlet, ami önmagában is elérheti a 60 centit. Ezzel a világ egyik legnagyobb virága! A nagyságnak persze árnyoldala is van: a növényt legyek porozzák, ezért erős dögszagot áraszt. Szobanövényként így kevésbé számíthat karrierre.
Nevelésének legnehezebb pontja a beszerzés. Néhány kertészetben felbukkannak példányai, ám megbízhatóbb, ha a magjait vásároljuk meg, amelyeket otthon csíráztathatunk. A tápanyagban gazdag, de laza talajba ültetett magokat takarjuk vékony földréteggel, majd tartsuk nedvesen! A csírázás még az optimálisnak tartott szobahőmérsékleten is beletelik négy-nyolc hétbe, ezért már most érdemes elkezdeni.
A magoncok – különösen fényárban úszó, de párás környezetben – gyorsan növekednek. Megfelelő termőhely és elegendően nagy edény esetén nyárra tekintélyes felületet befuthat és bimbókat nevelhet a növény. Egy-egy óriási virág nyílása egészen különleges élmény, amiért érdemes kísérletezni a hollandus pipája nevelésével.

(B.)