Kívül-belül megújult a Kútvölgyi-torony

„Centrumkórházunk fejlődésének fontos mérföldkövéhez érkeztünk, lezárult a Kútvölgyi-torony felújításának építészeti szakasza” – jelentette be dr. Ralovich Zsolt, az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő főigazgatója a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Mint elmondta, az épület homlokzata az elmúlt másfél évben új hőszigetelést és díszburkolatot kapott, míg a kicserélt nyílászárók maximálisan megfelelnek a műemlékvédelmi előírásoknak. Belül is megmaradt az eredeti hangulat, miközben átfogó korszerűsítés történt: megújult az elektromos, a fűtési és a vízvezetékrendszer, egyes terekben újak a burkolatok, valamint jelentős, a mai igényeket kiszolgáló orvostechnológiai fejlesztések is megvalósultak.

A főigazgató kitért rá, hogy a fekvőbeteg-ellátó osztályok és ambulanciák mellett öt új, korszerű műtőt, két endoszkópos helyiséget, sürgősségi fogadóhelyet és egy radiológiai részleget alakítottak ki az épületben, a CT-, röntgen- és ultrahang-vizsgálatokhoz szükséges helyiségekkel. A központi intenzív osztály mellett az egyes osztályokon szakmaspecifikus őrzőket, úgynevezett szubintenzív osztályokat hoztak létre.

„A munka nem ért véget” – hangsúlyozta az intézmény vezetője, aki arról is szólt, hogy hamarosan megkezdődhet az épület műszaki próbaüzeme, a szakhatósági engedélyezési eljárás. Folytatódik a beépítendő bútorok szállítása és összeszerelése, az informatikai eszközök és hálózatok telepítése. Várhatóan tavasszal költözhet majd át az épületbe a Szent János Kórház sebészeti, urológiai és három belgyógyászati osztálya, valamint a központi intenzív osztály. A sürgősségi betegfogadó részleg a földszinten működik majd.

Dr. Takács Péter egészségügyi államtitkár, az intézmény korábbi főigazgatója felidézte: miután a Kútvölgyi Tömb a Semmelweis Egyetemtől a Szent János Kórházhoz került, több szakma együttműködésével összehangolt tervezői munka kezdődött. Ám amikor nekiálltak volna az érdemi fizikai munkáknak, hazánkba is betört a koronavírus-járvány, és a Kútvölgyiben jött létre az ország első karanténkórháza. Emiatt megakadt az építkezés, de most, Fürjes Balázs államtitkár közreműködésével, új lendületet kapott.

„Az itt élők világossá tették, javítanunk kell az egészségügyi ellátást, és a Kútvölgyi Tömb felújítása nem várhat tovább. Ezért ez a feladat be is került a Pokorni Zoltánnal közösen megfogalmazott Budai vállalások című programomba az országgyűlési választáson” – mondta el Fürjes Balázs. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára felelevenítette, hogy 2021 tavaszán Varga Mihály pénzügyminiszterrel közösen javasolta a kormánynak a hányatott sorsú kórházépület homlokzatának teljes körű felújítását.

A kormány több lépésben biztosította a munkák anyagi fedezetét, így készülhetett el 2022 tavaszára a Kútvölgyi-torony 11 ezer négyzetméteres főhomlokzata. Ezután következtek a belső munkálatok, 11 szinten mintegy 13 ezer négyzetméternyi terület újult meg. „Régi adósságot sikerült törlesztenünk, Buda szégyenfoltjából egy korszerű, huszonegyedik századi kórház jött létre, évente 12 ezer beteg gyógyulhat majd itt színvonalas körülmények között” – összegezte az eredményeket az államtitkár.

„A Kútvölgyi Tömb felújítására a kormány előbb 11 milliárd forintot fordított, majd ezt az összeget további 5 milliárd forinttal növelte. A tömb megújítása nem egy apró kivétele az egészségügy átalakításának, hanem szervesen illeszkedik abba a tizenhét egészségügyi intézményt érintő fejlesztéssorozatba, ami az elmúlt években Budapesten történt” – hívta fel a figyelmet Varga Mihály pénzügyminiszter.

A tárcavezető kiemelte, hogy a magyar egészségügy forrásai az elmúlt tizenkét évben jelentősen gyarapodtak, hiszen amíg 2010-ben 1198 milliárd forintot, 2022-ben már 2884 milliárd forintot biztosítottak az ágazatnak, így a kórházfelújításokra is több pénz jutott. A kormány elkötelezett amellett, hogy a források tovább bővüljenek: az Európai Bizottsággal a múlt év végén kötött megállapodás alapján – a helyreállítási és újjáépítési program keretében – jelentős pénzösszeget kíván fordítani az egészségügyi beruházások folytatására.

„Az 1943-ban átadott egykori Horthy kórház a háború után a pártelitet kiszolgáló állami kórházként működött, és a rendszerváltás utáni évtizedekben a Semmelweis Egyetem intézményeként is megőrizte ezt az elzárkózó, csak a kiváltságosokat szolgáló jellegét. Ez változott meg most, hosszú-hosszú évtizedek után. A Szent János Kórház részeként, olyan ellátóhelyként működhet tovább a Kútvölgyi, ami mindenki, köztük minden hegyvidéki polgár számára nyitott lesz” – fogalmazott Pokorni Zoltán.

A Hegyvidék polgármestere elmondta, hogy a Kútvölgyi-torony homlokzatának megújítása és a teljes belső átépítés után hátravan még a szakrendelő épületének felújítása. Ennek terveit a jelenlegi pénzügyi körülmények között át kell gondolnia a kormánynak, és várhatóan szerényebb, visszafogottabb költségvetéssel kell nekifutni a beruházásnak. A polgármester reményét fejezte ki, hogy amint megköttetnek az európai uniós fejlesztési pénzekre vonatkozó szerződések, ez a munka is folytatódhat.

Dr. Takács Péter egészségügyi államtitkár

A Kútvölgyi-torony helyreállítása nemcsak a szükséges pénzügyi forrás előteremtése miatt, hanem műszaki és műemlékvédelmi szempontból sem volt egyszerű feladat. Lázár Antal építész arról beszélt, hogy néhány évvel ezelőtt több szakvélemény az épület részbeni bontását javasolta statikai okokból, ezt azonban végül sikerült elkerülni. Könnyű hőszigeteléssel, könnyű ablakokkal és vékony kőburkolatokkal a tervezők a felére csökkentették a homlokzat súlyát, úgy, hogy az eredeti látványt is vissza tudták állítani.

Metky Ödön szobrászművész egykori, a családi életet és az orvosi hitvallást ábrázoló, 1945 után lebontott mozaikfrízét korabeli fotók alapján Breznay Pál festőművész álmodta újra, a főbejárat feletti dísz elkészítésében ravennai szakemberek közreműködtek. A főbejárat két oldalára eredetileg tervezett – de a világháború miatt el nem készülő – szobrokat, amelyek a család fontosságát jelképezik, Engler András szobrászművész alkotta meg. Szintén az ő munkája a kórházépület előtt felállított szobor, a DNS-spirál, ami a 21. századi egészségügyet szimbolizálja.

-rt-