Közös érdek az energiatakarékosság
Talán a legnagyobb érdeklődéssel kísért közéleti téma napjainkban az energiaárak növekedése. Aki nem tudja dinamikusan növelni a bevételeit, annak a spórolás marad a megoldás. Ehhez adnak mindenki számára megvalósítható és elérhető segítséget a Hegyvidéki Önkormányzat épületenergetikai fórumának előadásai.
A hegyvidékiek villany- és gázfogyasztásának csökkentéséhez nyújt gyakorlati segítséget az önkormányzat épületenergetikai fóruma, amelynek keretében szakértők tartanak előadásokat különböző témákban – mondta el a Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartott januári összejövetel bevezetőjében Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Zöld Iroda vezetője. Ez alkalommal az épületkorszerűsítés hatásairól és gazdaságosságának szempontjairól adott áttekintést dr. Csoknyai Tamás, a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékének vezetője.
A téma aktualitásáról nem szükséges sokat írni, mindenki a pénztárcáján érzi a hatásokat, mert az energiahordozók ára – az EU megújuló energiaforrások felé történő elmozdulása miatt – már a háború előtt elkezdett emelkedni. Megszokhattuk, hogy mindezek ellenére nálunk a kontinens talán legolcsóbb rezsiárait fizette a lakosság.
Szerencsére – gondolhatjuk – az áremelés nem érint mindenkit, hiszen aki a „védett” fogyasztási sávban marad, az továbbra sem fizet többet. Természetesen a rezsihatás alatti fogyasztás is csak a lakosságnak maradt olcsó, mert a piaci árhoz képest jelentkező különbözetet az állam fizeti ki – nyilvánvalóan az adókból, amit végső soron ugyancsak a lakosság fizet. Ezért mindannyiunk közös érdeke a takarékoskodás, nemcsak otthon, hanem intézményeinkben és mindenütt.
A lakóépületeinket energiafogyasztásuk alapján – elsődlegesen fűtési szempontból – csoportosítva megállapítható, hogy egy-egy kisebb ház fajlagos fogyasztása nagyobb, mint egy nagy társasházé – kezdte a vizsgálati eredmények ismertetését Csoknyai Tamás. A másik alapvető szempont az építés éve. Az 1991 előtt épült lakóházak többsége minimális hőtechnikai védelemmel készült, azóta azonban több hullámban szigorodtak az előírások, így mára – a szabályozás oldaláról nézve – a legújabb építésű (2018 utáni) lakások a legjobban szigeteltek és a legolcsóbban fűthetők.
A szigetelés nyilvánvaló előnyei ellenére olyan társasházak esetében, ahol mindenki a rezsihatár alatt fogyaszt, jellemző, hogy a lakók továbbra sem érdekeltek a költséges nyílászárócserében, szigetelésben. Pedig a beruházás a jelenlegi körülmények között is gyorsan megtérül, mivel az épületek energiaigényének 70%-át fűtésre fordítjuk.
A legolcsóbb beruházás a fűtés szabályozhatóvá tétele legalább egy termosztáttal és kézi vagy jobb esetben automatikus termosztatikus szeleppel. Már három fok hőmérséklet-csökkenéssel 15-20% energiamegtakarítás érhető el, amit különösen a fűtési szezon elején és végén, valamint az éjszakai időszakban érdemes kihasználni. Egy átlagos épület 8 óra alatt 2-3 fokot hűl, azaz egy éjszaka alatt akkor sem lesz nagyon hideg a lakásban, ha egyáltalán nem fűtünk.
Fontos tudni, hogy a szubjektív hőérzetünket felerészben a felületek hőmérséklete szabja meg, tehát hiába 20 fok a levegő hőmérséklete: ha hidegek a falak, fázunk. Egy jól szigetelt épületben 2 fokkal alacsonyabb hőmérsékleten lesz ugyanolyan hőérzetünk, azaz nem csak a hőveszteség csökkentése miatt tudunk spórolni. További, kisebb mértékű megtakarítás érhető el például redőnyök, hőtükrök használatával, vagy ha egyes helyiségeket egyáltalán nem fűtünk.
(B.)