Ha boldog a kutya, boldog a gazdi is
Hogyan kell nevelni a kutyánkat, milyen szabályokat és szempontokat érdemes figyelembe venni annak érdekében, hogy az ebtartás valóban öröm legyen? Minderről Fehér György okleveles kutyakiképző beszélt a Hegyvidéki Kulturális Szalonban.
Több mint tíz éve foglalkozik hivatásszerűen kutyákkal Fehér György, a DOG-MA kutyasuli alapítója. Arra törekszik, hogy legyen egy olyan oktatóhely, ahol a legkevesebb stressz éri a gazdit – amit általában a közelgő vizsga okoz, és az, hogy a kutya még nem tud semmit… Holott a kiképző inkább az elérendő célokban gondolkodik, és ennek szellemében nem is tart vizsgákat. Már csak azért sem, mert szerinte a kutyának a közterületen kell „jól” viselkednie, nem pedig a vizsgahelyen.
A „Boldog Kutya – Boldog Gazdi” elnevezésű program két éve indult, és ma már azért lehet ingyenes, mert az önkormányzatok nem kérnek pénzt a helyhasználatért. Fehér György fontosnak tartja az utcatréninget, aminek a lényege, hogy az eb akár a Széna téren, vagy a kutyaugatástól hangos kertvárosi övezetben is szót fogadjon.
A Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartott mostani előadásában hangsúlyozta: a kutya önmagától nem tudja, mit kell csinálnia, mit várunk el tőle, ezért kell képezni. Persze az is lényeges, hogy értsük a jelzéseit, és ezekre megfelelően reagáljunk. Tehát a gazdi határozza meg a képzés céljait, megtanulja tanítani az állatot, ezt követően már csak gyakorlásra van szükség. Emellett a siker kulcsa a következetesség, a határozottság, a megbízhatóság és a türelem.
Az, hogy milyen gyorsan érünk el eredményt, nagyban függ az állat személyiségétől. A kutyák ugyanazokat az idegrendszeri mintákat mutatják, mint az emberek. A kolerikus kutya akkor ugat, amikor a postás befordul a sarkon, és utána is órákig, mert ő őrködik. Ilyenek a németjuhász, a dobermann és általában a munkakutyák. Velük nehéz családban élni, mert szinte lehetetlen elfárasztani őket. A szangvinikus kutya gyorsan tanul és engedelmes, idetartoznak a vizsla típusúak és a labradorok. A flegmatikusok figyelmét nehéz felkelteni, ugyanakkor jól taníthatók, és a tanultakat alkalmazzák is. A melankolikus kutyák csak úgy „vannak” – szerencsére kevés az ilyen.
Fehér György kiemelte: ha nincs elég időnk, nem szabad kutyát tartani, és az a felelős döntés, ha ilyenkor keresünk neki egy helyet, ahol jól érzi magát. Kezeljük társként, ám nem szabad gyerekként, élettársként viselkedni vele! Nem szerencsés emberi emóciókat várni tőle.
Soha ne feledjük, hogy a kistestű kutya is „nagyot” tud harapni, csontokat képes törni. Bármelyik eb megtámadhat egy másik kutyát, másik állatot és az embert is, mert ez az alapösztöne. Tehát ragadozóként kezeljük! Szeressük, mert másképpen nem lehet szabályok közé terelni, nem szabad viszont túlszeretni, elkényeztetni, mert akkor ő irányít.
Szabály, hogy adjunk neki feladatokat, amikkel lefoglalhatjuk; vezetőre van szüksége, mert erre vágyik, enélkül nem tudja, mit tegyen, és az ösztöneire hallgatna. Ahhoz, hogy a gazda vezető legyen, el kell nyerni a kutya figyelmét, tiszteletét. Magyarországon elterjedt az a nézet, hogy a gazda a falkavezér. A vezér mindig a falka legerősebb tagja, és addig vezér, amíg nem jön egy erősebb. Ráadásul falkában csak ugyanazok a fajok élhetnek, azaz az ember valójában nem lehet falkavezér.
Az okleveles kutyakiképző felsorolta az ebtartás öt alapszabályát. Az első a pórázon vezetés, amit a legnehezebb megtanulni. Legyen meg a rangsor: az ember vezeti a kutyát, és nem fordítva! A pórázmozgatást érdemes alkalmazni, ezzel lehet gyorsítani, lassítani, megállítani, leültetni őt – nagyrészt a figyelmen alapul, hogy a kutya ne a külső ingerekre, hanem a vezetőjére koncentráljon. Ehhez bizalomerősítő gyakorlatokra van szükség.
Az etetési szabály lényege, hogy a kutya akkor eszik, amikor a gazdi eteti. Nincs előtte folyamatosan élelem, a kitett adagot egy jelre, vezényszóra fogyaszthatja el. Ha nem eszi meg adott időn belül, akkor el kell venni tőle az ételt, és a következő etetéskor ezt is odaadni.
Az 5 perces szabályt a legnehezebb betartani. Amikor hazaérünk, a kutya a gazda nyakába ugrik, és sokan ilyenkor dögönyözni kezdik, pedig az ugrálás a szeparációs szorongás első jele. Izgalmi állapotban volt az állat, ami akkor robbant, amikor végre megjött a gazdi. Amíg izgatottan viselkedik, egyáltalán nem szabad foglalkozni vele, csak akkor, miután lenyugodott. Onnan indul az 5 perc, utána lehet odamenni hozzá játszani, megsimogatni.
A negyedik szabály, hogy a gazda irányítja a kutya életét, és nem fordítva. Az ötödik pedig a kapuszabály: mindig az ember megy ki elsőként az ajtón, ami befelé is igaz. Nem jöhet be a kutya a fürdőszobába, vagy a kertből a házba, csak hívásra.
Alapkérdés, hogy van-e átlagosan napi 2-3 óra a kedvencre – amennyiben nincs, akkor az állat nem érzi jól magát. Ezért is lényegtelen, hogy kertben vagy lakásban tartják. A lakásban élő kutya sokkal több figyelmet kap, mint amelyik kertben lakik, és több inger is éri, mivel őt kiviszik sétálni.
A dicséretnek és a büntetésnek is konzekvensnek kell lennie. Az utóbbi leginkább a jutalom megvonását jelenti. A legjobb jutalom a simogatás.
A „mit egyen a kutya?” kérdésre a szakember elmondta, hogy az eb mindenevő, így zöldséget és gyümölcsöt is lehet adni neki, a szilánkosra törő csontoktól viszont tartózkodni kell. Jó minőségű állati fehérje mindenképpen legyen az étrendjében, míg a tápok közül az 50 százalék feletti hústartalmú a legmegfelelőbb.
MM.