Magasabb szintre lépő ellátások a Szent János Centrumkórházban
A Szent János Centrumkórház főbejáratánál egyre szaporodnak az útbaigazító táblák. Ezek arról tájékoztatnak, melyik osztályokat kell a továbbiakban a Kútvölgyi-tömb felújított toronyépületében keresnünk. A kórházi egységek korszerű körülmények közé költöztetése már rövid távon is minőségi javulást hoz a betegellátásban, de a hosszú távú fejlesztési koncepcióba is illeszkedik, aminek a megvalósításával egy új, sürgősségi és műtéti tömb jöhet majd létre a centrumkórház Diós árokbéli telephelyén. A most zajló átalakulásról és a további tervekről dr. Ralovich Zsolt főigazgatóval beszélgettünk.
- Az elmúlt években sok szó esett arról, hogy egy új központi tömb épül a Szent János Centrumkórházban a sürgősségi ellátás és a központi műtők számára. Mit lehet tudni erről a tervről?
- Kormányzati megbízásból megkezdődött a központi sürgősségi, műtéti és diagnosztikai tömbépület tervezése, el is készültek az engedélyközeli tervek. A háború kirobbanása és az uniós források elmaradása miatt – sok más program mellett – ezt a projektet is le kellett állítani, ugyanakkor bízom a mihamarabbi folytatásban. A cél, hogy tovább erősítsük kórházunk szerepét a fővárosi sürgősségi ellátás biztosításában. A tervek megvalósulása esetén a kórház középső platóján egy vadonatúj, nagy, centrumkórházi igényeket kielégítő központi épület jönne létre, amelyet híddal kötnénk össze a Kútvölgyi-tömbbel. Az új épületben lenne egy komplex sürgősségi osztály, az ahhoz kapcsolódó képalkotó és labordiagnosztika, intenzív osztály, központi műtők, és itt kapnának elhelyezést a műtétes szakmák betegágyai is. Azt azért látni kell, hogy egy ekkora új tömb megépítése, ha holnap neki is vágnánk, öt-hat évbe telne, a beruházás tehát legkorábban az évtized végére valósulhatna meg.
- A Kútvölgyi-szakrendelő felújítása is leállt?
- A szakrendelő bizonyos részeit egy részleges átalakító felújítás után már ismételten visszakapcsoltuk a betegellátásba az elmúlt években, továbbá rendbe hoztuk a közforgalmú illemhelyeket is, de a teljes megújulás még hátravan. Az új szakrendelő tervezési folyamata az előbbiekben említett okok miatt leállt, de az uniós források felhasználására vonatkozó állami koncepcióban továbbra is szerepel a fejlesztés. Célunk, hogy a toronyépülethez hasonló módon a szakrendelő is kívül-belül megújulhasson.
- A Kútvölgyi-tömb toronyépületének „csernobili” állapota szerencsére már a múlté. Milyen fejlesztések történtek ezen a helyen?
- A kormány támogatásával kívül-belül megtörtént a Kútvölgyi Kórház felújítása. Nagy munka volt ez, tizenegyezer négyzetméternyi homlokzati burkolat újult meg, továbbá a hőszigetelésre és a nyílászárók cseréjére is sor került. Az örökségvédelmi elvárások mellett statikai szempontoknak is meg kellett felelni, amihez Lázár Antal és Stocker György építész professzorok és munkatársaik készítettek tervet. Így került a homlokzatra az úgynevezett Kerlite-burkolat, ami megjelenésre ugyanolyan, mint amilyen a régi volt, tömegében azonban sokkal kisebb. Belül tizenháromezer négyzetméternyi terület újult meg. Az ötödik emeleten két, míg a negyediken három új műtőt alakítottunk ki. A harmadik emeleten az endoszkópos labor, a második emeleten a központi intenzív osztály, az első emeleten pedig a kardiológiai osztály intenzív ellátásban részt vevő őrzője kapott helyet. Ezek az egységek mind a legkorszerűbb gépészettel és orvostechnikai rendszerekkel lettek felszerelve. Voltak adottságok és előzmények, amikhez igazodni kellett, tehát a korábbi műtőket és az intenzív osztályt nem számoltuk fel, hanem a költséghatékonyságot szem előtt tartva felújítottuk. A megújult toronyépület építészeti átadása tavaly decemberben lezajlott, a bútorok és az informatikai eszközök beszerelése, a nagy értékű műszerek áthozatala a tavaszi időszakban történt meg. Fontos leszögezni, hogy a Kútvölgyi Kórház épületének felújítása egyszerre több célt is szolgált: az orvosi ellátás színvonalának emelését, a betegútszervezés modernizációját, a betegelégedettség, a betegkomfort és a betegbiztonság növelését, valamint a munkakörülmények javítását. A felújításnak mindemellett a későbbi építkezések szempontjából is van jelentősége.
- Melyik osztályok költöznek a toronyépületbe? Az eddigiekhez képest mi változik a betegellátásban?
- Elsőként, május elején a sebészet költözött át. Azért épp ez az osztály volt az első, mert a legnagyobb előrelépést az előbbiekben említett stratégiai célkitűzések kapcsán a sebészetnél értük el. Az új helyen korszerű műtőkben dolgoznak a sebészeink, komfortosabb körülmények között ápoljuk a betegeket. Ég és föld a régi és az új osztály közötti különbség; korábban például nagy, „hodály” kórtermek voltak a sebészeten, most alapvetően két- és háromágyas, komfortos szobákban tudunk elhelyezést biztosítani. A sebészet után a kardiológiai profilú belgyógyászati osztály, majd az urológia költözött, legutóbb pedig a diabetológiai, endokrinológiai profilú belgyógyászati osztályunk foglalta el az új helyét. Júliusban költözik az intenzív osztály, a nyár végén, ősz elején pedig a gasztroenterológiai osztály rendezkedhet be a Kútvölgyiben.
- Milyen előnyöket nyújt az eddig külön épületekben működő osztályok egy helyre költöztetése?
- Óriási előrelépés a betegellátás, betegútmenedzsment szempontjából, hogy mind a három különböző profilú belgyógyászati osztály, valamint a sebészet és az urológia egy épületbe kerül. Az átköltözött szakmák esetében magasabb szintre lép a társszakmai együttműködés, továbbá az ügyeleti ellátás megszervezése is összehangoltabb lesz. A beköltöző osztályok munkáját, az akut betegellátást a beinduló sürgősségi osztály segíti majd.
- Mit kezdenek az átköltöző osztályok eddigi épületeivel?
- Van olyan jó állapotban lévő épület, ahová másokat költöztetünk – természetesen mindegyik érintett osztály jobb körülmények közé kerül –, míg más épületek megüresednek. Az energiaárak elszabadulása miatt a fenntartó részéről irányunkba megfogalmazott elvárás, hogy komplett épületek ürüljenek ki, azokat ne kelljen a téli időszakban fűteni, világítani. Annak nem lenne értelme, hogy félig megtöltött épületeket tartsunk fenn. Azokat, amiket nem használunk, és később az új központi tömb építése miatt lebontják, az átmeneti időszakban igyekszünk bérbe adni külső szolgáltatóknak, hiszen ebből a kórháznak bevétele származhat. A hosszú távon is megőrzésre szánt pavilonépületekben oktatási funkciókat, előadótermeket, nővér- és orvosszállót, dolgozói óvodát, valamint gazdasági, adminisztratív háttérszolgáltatásokat is el lehet majd helyezni.
- A traumatológiát nem említette a Kútvölgyibe költöző osztályok között. Ha ez most a helyén marad, tudnak-e javítani a jelenlegi, elég lehangoló képet mutató körülményeken?
- A traumatológia költöztetéséről most nincs szó, viszont ennek épületében már elindult a felújítás: fentről lefelé haladva az idegsebészeti osztályt, valamint a műtők és az osztály egy részét rendbe tettük. A felújított részeken a kórtermek is megújultak, ahol az épület adottságai engedték, vizesblokkokat is kialakítottunk a kórtermekhez. A még hátralévő műtők, kórtermek, valamint az igen nagy betegforgalmú földszinti ambulancia korszerűsítése is tervben van, az ágazat vezetése államtitkári és miniszteri szinten is elkötelezett amellett, hogy a traumatológia épületének teljes körű belső felújítása befejeződjön.
- Ön 2021 elején vette át a Szent János Centrumkórház irányítását. Hogyan értékelné az elmúlt időszak eredményeit?
- A korábbiakban, húsz-harminc éven át nem volt a fejlesztések kiemelt fókuszában a kórház, de az elmúlt két és fél évben szakmailag és infrastrukturálisan is sok mindenben előrébb tudtunk lépni. Számos pavilonépületet, valamint a Kútvölgyi Kórházat és a szakrendelő bizonyos részeit felújítottuk, emellett több olyan ellátást indítottunk el, például a radiológiában, az akut stroke-ellátásban vagy a sebészeten, amit csak kevés helyen végeznek az országban. Ezzel párhuzamosan – mivel az elmúlt két évben több vezető kolléga is jelezte nyugdíjba vonulási szándékát – megkezdődött egy fiatalítási folyamat is a kórház főorvosi karában. Több olyan országos projektben is részt veszünk, amik középtávon segítik az ápolásszakma és a betegútmenedzsment intézményi fejlesztését. Abban bízom, hogy ez a fejlődés töretlen lesz, és mindenki látni fogja, jó úton járunk.
sz.