Klímaálló növények a kertekben

Általános szabályként elmondható, hogy bármennyire is tetszetősek a kertészeti katalógusokban, vagy honlapokon bemutatott képek, a távoli országokból származó csodák nem biztos, hogy ki tudnak teljesedni nálunk. Kevés hegyvidéki szomszédunk dicsekszik például a nedves és hűvös Németalföldről származó tulipánjaival. A többség kertjében ezek a hagymák szórványosan virágoznak, és néhány év alatt teljesen eltűnnek, ami vélhetőleg nem a hobbikertész, vagy a talajadottságok hibája. A kertészek és ökológusok egybehangzó véleménye szerint egyre inkább csak azok a fajok fejlődnek szépen és virágoznak gazdagon a kertekben, amelyek a Hegyvidék szűkebb és tágabb természetközeli részein is otthon érzik magukat.A sziklagyepek csupasz kőfelszínein tányérméretű párnákat nevel a sziklai, vagy szirti ternye. Tavasszal nyíló, ötszirmú virágaival ez a növény a kertben is megállja a helyét. A sziklakertekben talajtakaróként ültetve alacsony, örökzöld lombozatot nevel, ezt sárga szőnyegként borítják virágai. Gondozása nem okoz nehézséget, szereti a gyenge minőségű, köves talajt, és a nyári forróság sem árt neki, viszont a túlöntözésre érzékeny lehet.
A sziklagyepek pozsgás fajai is jól tolerálják a forróságot és a vízhiányt, ilyenek például a különféle varjúhájfajok. Annyi szín és forma létezik, hogy kis termetük miatt akár egy nagyobb tálban is ültethetünk belőlük szárazságtűrő gyűjteményt.Az örökzöld kövirózsa már nagyszüleinknél is a legszárazabb, legrosszabb adottságú kertrészek növénye volt. Az egymás mellett sarjadó, szabályos levélrozetták – még… – meg sem érzik a felmelegedést, és kora nyáron kiszámíthatóan bontják ki rózsaszín virágaikat.
A hazai, középhegységi, száraz gyepek jellegzetes növénye az árvacsalánfélék családjába tartozó kakukkfű. Ez ugyan nem pozsgás, de keskeny leveleivel jól védekezik a kiszáradás ellen. A rekkenő hőségben gyakran előbb vesszük észre hosszan nyíló virágainak illatát, mint magát a fűcsomók között szerényen meghúzódó növényt. A konyhakertbe vagy cserépben az ablakpárkányra ültetve akár friss fűszerként is használhatjuk a lila virágú kakukkfüvet.Kézenfekvő lenne a mediterrán zöldfűszereket is ajánlani, de az oregánó, a bazsalikom és társaik inkább csak a meleget kedvelik, a szárazságot nem. Ahhoz, hogy saját termésből készíthessünk, vagy szórhassunk a pizzára pestót, bizony, hűségesen mindennap meg kell öntözni a töveket. Amennyiben ezt vállaljuk, akkor az ízélmények mellett az aromás növények kevésbé közismert gyógyhatásait is élvezhetjük.
A lágyszárú fűszerek felől a cserjék felé képez átmenetet a szárazságtűrő zsálya, ami rengeteg faj gyűjtőneve. Szintén ebbe az „átmeneti” csoportba tartozik a közparkokban is egyre gyakoribb, forró égövi jukka, vagy nemesebb nevén pálmaliliom. Utóbbi már bizonyította ellenálló képességét, és ha sikerül megvédeni az évről évre tömegesen támadó levéltetűhordáktól, akkor nagy méretű, fehér virágfüzéreivel a nyári kert vonzó látványossága lehet.
A cserjék és bokrok közül jól viselik a meleget a cserszömörcék, amelyek őshonosak, és kora nyári virágzásuk mellett őszi, élénk lombszíneződésükkel is vonzzák a tekintetet. A Kis-Sváb-hegyen több tetszetős példányuk is megállásra készteti az arra járókat.
A délszaki tamariska (vagy tamariszkusz) a legnagyobb hőséget is kibírja, és tavasszal rózsaszín virágokkal sűrűn berakódott vesszőivel a kert dísze lehet. Bár igénytelen, fagytűrő és kifejezetten szép kerti növény – vékony ágaival és szokatlan lombjával egészen különleges látványt nyújt egész évben –, ritkán látni a XII. kerületben.
Nem mondható el ugyanez a kékes tűleveleket és bogyókat nevelő borókáról, amely szabadon terjed, oda-vissza közlekedik a kerítésen át. Bár őshonos Magyarországon, a Hegyvidék bozótos részein feltűnő példányai valószínűleg kertekből vadultak el, az utóbbi időben pedig mintha visszatérnének oda – holott nem tartozik a közelmúlt divatos dísznövényfajai közé.
Szintén a feledés néhány évtizedes homályából bukkant fel a gyors növekedésű, manapság a reneszánszát élő, távol-keleti származású nyáriorgona. Több árnyalatban elérhető, de alapvetően lila virágfüzérei nyár végéig nyílnak, s mágnesként vonzzák a pillangókat és más viráglátogató rovarokat. A növény nem igényel különösebb odafigyelést. Az elvirágzott bugák lemetszésével a virágzás időszaka jelentősen meghosszabbítható.A Hegyvidék utcáit róva megkerülhetetlen tényezővé vált a babérmeggy. Kedvező tulajdonságaival szinte mindenütt helyet követelt magának a kertekben. Kétség nem férhet hozzá, hogy fényes, bőrszerű levelei gyönyörűek, és tavasszal nyíló, fehér virággyertyái is a bokrok díszei. Mivel mindemellett ellenálló növény is, valószínűleg hosszú távon együtt élünk majd velük – feltéve, ha legalább félárnyékos helyre ültetjük és öntözzük őket. Bár sokan kardoskodnak amellett, hogy az éghajlatváltozás nagy nyertese lesz, a kerületben is láthatjuk kiszáradt töveit, így azért óvatosan kell bánni a telepítésével – válasszuk a magyar fajtákat, hiszen ezek jobban alkalmazkodnak a mi adottságainkhoz.A babérmeggy erős növekedésű faj, akár évente háromszor új hajtásokat nevel. Ha nem szeretnénk felnyurgult tövekből álló, lyukacsos sövényt, akkor bátran használjuk a metszőollót, és már a kihajtás után rövidítsük le a lágy hajtásokat (de legyünk elővigyázatosak, mert a növény minden része mérgező!). Mivel rendületlenül hajt, a kezdő kertészek is gyakorolhatják rajta a metszés művészetét. Elég néhány hetet várni, és már látszik is a visszavágás, formaalakítás eredménye.
Az éghajlatváltozás hatásait jobban toleráló növények ismertetését a fákkal folytatjuk majd. Ezek kulcsfontosságú szerepet játszanak városaink élhetőségének fenntartásában, hiszen árnyékot adnak, szűrik a levegőt, és párologtatásuk által hathatósan hűtik a környezetüket.

(Barta)