Milyen legyen az egykori Istenszeme fogadó épülete?
Egy közérdekű építészeti probléma megoldására vár ötleteket a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjaitól a Hegyvidéki Önkormányzat minden évben az Árkay-pályázat keretében. Az idén az egykori Istenszeme fogadó épületének átalakítása és új tartalommal való megtöltése volt a feladat. A FUGA Budapesti Építészeti Központban tartott eredményhirdetés alkalmat adott a szintén hagyományos Árkay-díj átadására is. Ezt a zsűri által legjobbnak ítélt diplomamunka készítője kapja meg immár közel két évtizede.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Építészeti Intézete és a Hegyvidéki Önkormányzat együttműködésében évenként meghirdetett Árkay-pályázaton ezúttal nemcsak a MOME mesterszakos építészhallgatói vehettek részt, hanem a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tájépítészeit is bevonták a munkába. Ez azért volt indokolt, mert a kiírók most az Istenszeme fogadó funkcióváltására vártak megvalósítható építészeti ötleteket, és ebbe nemcsak az épületnek, hanem erdei környezetének a megújítása is beletartozik.
Az Istenszeme fogadó korábban a főváros tulajdonában állt, a házban működött a Kossuth nevelőotthon az 1990-es évek elejéig. Aztán 2,5 milliárd forintért árulni kezdték, majd évekkel később 400 millióért adták el egy magánszemélynek. Mégsem került magántulajdonba, mert a kormány élt az elővásárlási jogával – beszélt a Normafánál lévő épület közelmúltbeli történetéről Pokorni Zoltán polgármester. Mint mondta, amikor az önkormányzat belefogott a Normafa rendbetételébe, nyilvánvalóvá vált, hogy ez nemcsak a rétesezőt a kilátóval összekötő hegygerincet, hanem az egész hegyet érinti.
„Ezzel a felismeréssel láttunk hozzá az itteni, elhagyott, nem ritkán védett vagy műemlék épületek helyreállításához – folytatta a polgármester –, így újulhatott meg a Lóvasút, a Fácános és a Rajk László nevéhez kötődő villa. Az Istenszeme vendégfogadó pedig most kaphat új funkciót, amihez a kormány a Budapesti Fejlesztési Központ és a Hegyvidéki Önkormányzat segítségét kérte.”
A cél az, hogy a jelentős összegből felújítandó ingatlan legalább a fenntartása költségeit kitermelje. „Valamilyen közfunkcióban lehet és kell gondolkodni, ami normatív támogatást kaphat. Így alakultak ki a pályázaton meghirdetett témakörök, a zarándokszállás, a nyári tábor és az oktatási intézmény” – hívta fel a figyelmet Pokorni Zoltán, hozzátéve, hogy az összes pályamű izgalmas és egyedi, az pedig különösen előremutató, hogy megvalósult az együttműködés a tájépítészekkel.
Kovács Csaba, a MOME Építészeti Intézet igazgatója szerint a mindenkori épületállomány egyetemes emberi örökség. A megtartására kell törekedni, új funkciókkal megtölteni és ily módon fenntarthatóvá tenni a régi értékeket, mert ezzel az ökológiai lábnyomunkat is csökkentjük. Nemcsak a védett épületekre igaz ez, hanem valamennyi építményre. Az Istenszeme fogadó volt már vendéglátóhely, lakóépület és oktatási intézmény is, most pedig másfajta hasznosításra vár. Nem egyszerű ezt megoldani, mert az épületek általában valamilyen konkrét funkcióval jönnek létre, és „ellenállnak” minden drasztikus változtatási kísérletnek. Éppen ezért annyira izgalmas a kihívás.
Fonti Krisztina hegyvidéki alpolgármester a MOME-vel 2014 óta tartó eredményes közös munkát emelte ki. Erre az egyik legszebb példa a Királyhágó téri Hegyvidék Galéria, amely szintén Árkay-pályázati téma volt, és Buda legszebb galériáját sikerült kialakítani az építészhallgatók segítségével. Az alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzat szeretné megismertetni a pályamunkákat a hegyvidéki polgárokkal, ezért a közeljövőben kiállítást rendez a polgármesteri hivatal folyosógalériáján.
Hapszné Tarcsafalvi Eszter, az önkormányzat főépítésze arról szólt, hogy tájépítészeti szempontból és az épületek kialakításánál is számos nem várt, különleges megoldás született. Éppen ezért a bírálóbizottság úgy döntött, dicséreteket is kioszt, hogy elismerje ezeket az értékes gondolatokat.
Dicséretben részesült Pálinkás Szűcs Tilla, valamint Winkler Rebeka Johanna és Gulyás Janka Eszter, továbbá Rujp András és Galbavá Viktória pályamunkája. Ezeken kívül az idén három Árkay pályázati díjat ítélt oda a zsűri: az első díjat Majnár Rebeka Anna, a másodikat Dózsa Bercel és Veres Dóra, valamint Csukás Nikolett és Pintye Zsófia, míg a harmadik díjat Novák Adrienn és Puskár Dóra, valamint Rigó Anna és Pakodi Dóra nyerte el.
A végzős mesterszakosok részére kiírt Árkay-díjjal a többi között a mestermunka aktualitását, építészeti koncepcióját, egyediségét, komplexitását, építészeti minőségét, grafikai megjelenítését, a makettek minőségét értékeli a bírálóbizottság. Dicséretet kapott Domonkos Kázmér és Formanek Lisa, míg az idei Árkay-díjat Krusinszky Kitty vehette át a Micélium tudásközpont a Téglagyári-völgyben című munkájáért. Ennek témája a Százhalombatta óvárosában található egykori téglagyár és környezetének funkcióváltása, megújítása, aminek eredményeként a téglagyár micélium-biokompozittal kísérletező tudásközponttá válna. A bizottság az egyedi témaválasztást, az innovációt, valamint a következetes építészeti koncepciót és a grafikai megjelenítés magas minőségét értékelte az első helyezéssel.
MM.