Komposztálással a fenntarthatóságért

Már tíz éve tilos az avarégetés, így a kerttulajdonosok csak a komposztálás és a zsákos elszállítás közül választhatnak. A zöld zsákok tartalma a pusztazámori hulladékkezelő komposztálótelepére kerül, ahol a szakemberek prizmákba teszik a zöldhulladékot. Mivel hatalmas mennyiségről van szó, ezért csak 28 napig tudják érlelni, utána a lerakó szabad területén a természetre bízzák a folyamatot.
A zsákos elszállítás ma még csak egyirányú rendszer, a nyers hulladékért egyelőre nem kapunk érett komposztot, ahogyan például Bécsben. Ezért is jobb megoldás, ha nem szállíttatjuk el a zöldhulladékot, hanem helyben hasznosítjuk – például a Hegyvidéki Önkormányzat által immár tizenöt éve biztosított komposztálókeretek segítségével.
Minderről Eleőd-Faludy Gabriella komposztmester beszélt, akinek a Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartott szakmai előadása az első lépések megtételében segíthette az impregnált fakeretek új tulajdonosait. A folyamat nem bonyolult, a komposztálás a természetes körforgás másolása, egyfajta irányított humuszgyártás, vagy egészen szabatosan: biológiailag lebomló szerves anyagok átalakítása talajlakó élőlények segítségével, levegő jelenlétében. Maga a komposzt egyébként latin eredetű szó, azt jelenti, hogy összetett halom.
A komposztálás megkezdésére különböző indítékaink lehetnek, egyebek mellett célként merülhet fel a hulladékgazdálkodás. A hulladékok kezelésével kapcsolatban megoldás az újrahasználat, az újrahasznosítás vagy az ártalmatlanítás is, a házi komposztálás azonban mindegyiknél jobb, hiszen a zöldhulladék nem is kerül be a rendszerbe. Ezzel minimum 20, de inkább 50%-ot tudunk „kivenni” a kukából, aminek komoly anyagi vonatkozása is van.
A Tamási Áron utcában működik egy társasházi mintaprojekt. Négy nagy kukájuk volt, mielőtt a lakóközösség tagjai elkezdtek komposztálni. A négyből kettőt le tudtak mondani, így már az első évben 500 ezer forint megtakarítást értek el.Ma még sokszor zöldhulladékról beszélünk, de – nem csak anyagi szempontból – sokkal helyénvalóbb lenne a zöld javak kifejezést használni, a komposzt ugyanis rendkívül értékes. A fő szempont, hogy nyers és növényi eredetű anyagot komposztálhatunk. Gyakran felvetődik a kenyér és a főtt ételmaradékok kérdése, amiket azonban a szakértő nem javasol a komposztba keverni, mert lassítja a folyamatokat, büdös lehet, és nem kívánt látogatókat vonzhat. Ellentmondásnak tűnik, de a tojáshéj, vagy akár a haj, köröm, toll, szőr kis mennyiségben komposztálható, mert nagyon jó ásványianyag-források.
A Biokultúra című lap egy korábbi számában megjelenő tanulmány szerint a dió-, gesztenye-, platán- és tölgylevél is komposztálható, mert növekedésgátló anyagaik lebomlanak, és nem teszik használhatatlanná a kész komposztot. Ugyanígy a nehezen bomló tűlevél is komposztálható, különösen ha fahamut keverünk a fenyőfélékből érlelt komposzthoz, ami még a savanyító hatását is ellensúlyozza.
Különösen most, ősszel, amikor épp zajlik a Hegyvidéki Önkormányzat ágaprítási akciója, sokan érdeklődnek, hogy komposztálható-e a nagy mennyiségben keletkező faapríték. Nos, igen, ez kiváló szárazanyag, főleg ha sok nedves konyhai hulladék van a komposztládánkban. Ilyenkor kisebb adagonként érdemes belekeverni az aprítékot.
Ezzel összefüggésben Eleőd-Faludy Gabriella elmondta, hogy az ideális komposztban fontos a szén és nitrogén arányának helyes beállítása, ami a bontást végző szervezetek életfeltételeit biztosítja. A fűnyesedék, a zöld, leveles növényi részek vagy a konyhai maradékok magasabb nitrogéntartalmú anyagok, a fás részek, száraz levelek magasabb széntartalmúak. A legjobb szén-nitrogén arány 25 az 1-hez, de háztartási körülmények között nem érdemes túl sok energiát belefektetni abba, hogy ezt elérjük, inkább hagyatkozzunk a lehetőségekre, és igyekezzünk minél összetettebb komposztot készíteni!
A komposzt rendszerint egy év alatt elkészül, ilyenkor kell átrostálni. A szitán fennmaradó nagyobb darabokat, ágakat, amik még nem bomlottak le, dobjuk vissza még egy évre, a kész humusszal pedig végezzünk el egy zsázsatesztet: a kirostált komposztból tegyünk egy kis tálkába, vessünk bele gyorsan kelő magokat, például zsázsát vagy mustárt. Ha egészségesen, egyenletesen kelnek a magok, akkor érett a komposztunk, és bármelyik növénynek odaadhatjuk. Ha viszont a csíranövénykék elsárgulnak, kiégnek, akkor még nagyon friss, tömény a komposzt, és virágfölddel, kerti talajjal keverve lehet csak felhasználni.
A komposztmester a Megmérgezett föld című magyar ismeretterjesztő dokumentumfilm megtekintését ajánlotta mindenkinek. Ez a 2018-as alkotás rávilágít a talajpusztulás világméretű problémájára, és nyilvánvalóvá teszi a komposztálás jelentőségét, amely mindannyiunk közös feladata. Ráadásul ezt a feladatot kis odafigyeléssel és némi szabadban végzett, könnyű testmozgással bárki jókedvűen elvégezheti!

(Barta)