Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Zöld falakkal a hőség ellen

Egyre gyakrabban lehet hallani az épületek falára futtatott növények jótékony hatásairól. Az ültetésük, nevelésük hasznos eszköz lehet lakókörnyezetünk élhetőségének fenntartása érdekében.

Az épületek növénnyel történő befuttatása nem új találmány. A regényekben „repkénnyel” borított kastélyok nemcsak romantikus hangulatúak, hanem a benne lakók életminősége szempontjából is kedvezők voltak.
A múlt században következett néhány évtized, amikor megfordult a falra futó növények hatásának megítélése, és sokan állították, hogy a vakolatra tapadó vadszőlő, borostyán tönkreteszi az épületet. E nézetek hatására a Hegyvidéken is több helyről eltávolították a növényborítást. Az utóbbi évtizedekben azonban, úgy tűnik, megint változik a zöld falakkal kapcsolatos közfelfogás, és ismét előtérbe kerülnek az előnyök, különösen azért, mert a behatóbb vizsgálatok nem támasztották alá a vakolatot károsító hatásokat.
A zöld falak esztétikai értéke mellett nem szükséges túl sok érvet felsorakoztatni, mindenki látja, hogy a hatalmas felület éppolyan megnyugtató benyomást kelt, akár egy hasonló méretű fa. A zöld környezetre néző ablakok mögött élőknél kimutathatóan alacsonyabb a stressz- és a vérnyomásszint, valamint összességében is kedvezőbb általános egészségi állapotnak örvendhetnek, mint azok a szomszédaik, akik sivár betonrengeteget kénytelenek mustrálni. Persze pont az nem részesül ebből a látványból, aki a zöld fal mögött lakik – gondolhatnánk. Csakhogy a növények az ablakokat is körülfutják, és belülről tekintve is szép keretet kölcsönöznek a kilátásnak.Zold_falakkal_a_hoseg_ellen1A mai megítélés szerint az épület szerkezeti elemei szempontjából a növény jelenléte egyértelmű védelmet biztosít. A futónövények a napfény optimális „befogása” érdekében úgy rendezik el leveleiket, hogy azok a lehető legjobban hasznosítsák a fényt, ezért sem egymás árnyékába bújó levelek nem fejlődnek, sem nagyobb „üres” foltok nem maradnak a befuttatott falon.
Az így kialakuló, egyrétegű, mégis összefüggő levélpajzs alatt megrekedő levegőréteg hozzájárul a fal hűtéséhez. Egyrészt nem érik a nyári napsugarak, másrészt a környezeténél néhány fokkal hűvösebb levegőréteg szigeteli nemcsak a falat, hanem végső soron a mögötte lévő helyiségeket is. (Örökzöld növénnyel – például borostyánnal – történő befuttatás esetén ugyanez a hatás télen is érvényesül, mivel a levelek mögött rekedő légréteg ilyenkor jótékonyan „melegíti” a falakat.) Egy hőmérő segítségével egész egyszerűen kimutatható, hogy az egyes évszakokban milyen hőmérséklet-különbség alakul ki a befuttatott fal és a csupasz épületrész között.
A levelek azonban nem csak a meleg ellen nyújtanak védelmet. A csapadék a legtöbb esetben a leveleken folyik le, úgy, hogy a falfelület száraz marad. Az erős széllel érkező, intenzív és tartós esőzéseket kivéve a zöld fal a beázás esélyét is csökkenti, a lehulló vizet pedig nem a fal tövében vezeti az épület alá, hanem attól távolabb tereli. A hatalmas levélfelület lassabb átnedvesedése miatt ráadásul egy futó zápor vize sokszor el sem éri a talajt, és már a levelekről elpárolog.Zold_falakkal_a_hoseg_ellen2A falra futó növények a talajból folyamatosan vizet szállítanak a magasba, amit el is párologtatnak. A növény számára fontos élettani folyamat „mellékhatása” a levegő lehűlése. A légcserét folytató nagy levélfelület a levegőben lebegő szennyező anyagok egy részét is kiszűri. A szén-dioxid a levelekbe kerülve a növény testének építésére használódik fel, a nagyobb szemcsés por megtapad a leveleken, majd onnan az esővel a talajba mosódik.
Néhányan azért ódzkodnak a zöld falaktól, mert rovarkártevők inváziójától tartanak. Természetesen nem kizárható, hogy a növényeken hangyák vagy alkalmilag más ízeltlábúak is felmásznak, de a nyílászárók ezeknek éppúgy útját állják, ahogy a csupasz falak esetében teszik. A befuttatott épületekben lakók nem számolnak be jelentősebb változásról, hívatlan vendégekről, a különbség esetleg abból adódhat, hogy a zöld falú házak lakói sokkal szívesebben és többet szellőztetnek, ami által utat nyitnak például a fényre repülő éjjeli lepkék előtt.
Összességében tehát nem kell tartanunk a vadszőlővel, borostyánnal befuttatott épületek állagromlásától, ugyanakkor a növények összetett védelmet biztosítanak a szerkezeti elemeknek. A lakók javát pedig, az egészségügyi szempontból sem elhanyagolható esztétikai előnyökön és a szigetelőhatásból adódó gazdasági hasznon túl, a szellőztetéskor bejutó hűvösebb, párásabb, tisztább, azaz végeredményben egészségesebb levegő szolgálja. A falak befuttatása optimális esetben is éveket vesz igénybe, ezért – a klímaváltozás hatásainak várható erősödése miatt is – egyre inkább érdemes mérlegelni a növények elültetését.Zold_falakkal_a_hoseg_ellen3

B.