Az első értő fül és érző szív
Hogyan tudnak szakemberek bevonásával segítséget nyújtani bajba jutott társaiknak? – erről tanultak azok a hegyvidéki középiskolások, akik az elmúlt tanévben elvégezték a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ kortárssegítői képzését. Okleveleiket családias hangulatú ünnepségen vették át a Hegyvidéki Kulturális Szalonban.
„Mi, felnőttek, akármilyen erőfeszítéseket is teszünk, sokkal nehezebben találjuk meg a közös hangot a fiatalokkal, mint a kortársaik. Ezért nagyon fontos, hogy legyenek olyan felkészített fiatalok, akik segíteni tudnak iskolatársaiknak, barátaiknak, ha valamilyen módon bajba kerülnek” – fogalmazott Fonti Krisztina alpolgármester a kortárssegítői oklevelek átadásán. Arra is kitért, hogy a járvány évei különösen rossz hatással voltak a gyerekekre. Az otthoni tanulás, az iskolai közösség hiánya elszigetelte őket, ami sokaknak okozott lelki problémát, szorongást, és így többen szorultak segítségre.
Az alpolgármester köszönetet mondott azoknak a diákoknak, akik az elmúlt kilenc hónapban kitartó munkával elvégezték a kortárssegítői tanfolyamot. Egyúttal az őket felkészítő szakemberek erőfeszítéseit is méltatta, akik remek közösséggé kovácsolták össze a csoportot.
Machács Mihály, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ vezetője felidézte, hogy kollégái tavaly nyáron a kerületi iskolák gólyatáboraiban mutatták be a fiataloknak, kik azok a kortárssegítők, és hogyan válhatnának ők is azokká. Szép számban, harmincheten jelentkeztek, ezután mindegyikükkel interjú készült. Végül huszonegy fővel állt fel a csapat, amelynek tagjai közül szinte mind – tizenkilenc – elvégezte a képzést.
„Huszonöt alkalommal jöttek össze a fiatalok. A képzések péntek délutánonként négytől hétig tartottak, de aki csak tehette, általában már egy órával korábban megjelent, és aztán kilencig, tízig együtt maradt a többiekkel” – érzékeltette a résztvevők lelkesedését az intézményvezető.
A tanfolyamra járók megismerhették a gyermekvédelem rendszerét, a segítői technikákat, a szociális munka alapjait, a fiatalokra leselkedő veszélyeket – ilyen egyebek mellett a bántalmazás, a családon belüli erőszak, a droghasználat –, valamint a tehetséggondozás lehetőségeit. A csapat tagjai az oktatóikkal együtt prevenciós előadásokat tartottak az osztályokban, témákat ajánlottak az iskolaújságok szerkesztőinek, a továbbiakban pedig korrepetálásokban vesznek majd részt.
A családsegítő központ vezetője hangsúlyozta, hogy a kortárssegítői programot hosszú távon szeretnék működtetni, ezért újabb önkénteseket toboroznak a gólyatáborokban. Hozzátette, hogy a most végző segítők kapcsolata megmarad az oktatóikkal, a csoport a továbbiakban havi rendszerességgel tart összejöveteleket. A képzett fiatalok természetesen ezután sem maradnak magukra az iskolákban az általuk vállalt feladatokkal, a központ munkatársai az oktatási intézményekben is jelen vannak segítőként.
„A kortárssegítők a segítségnyújtás első lépésében játszanak komoly szerepet. Egy képzett fiatal közvetítő lehet, az első értő fül és érző szív, aki meghallgatja a másikat, és nem hagyja, hogy az egyedül maradjon a problémájával. Már bőven elég az is, ha a segítő, aki ismeri az intézményünket, megnyugtatja a másik gyereket, és arra bátorítja, forduljon hozzánk, szakemberekhez. Sokszor ez a kapocs hiányzik, hogy valaki megfelelő segítséget kapjon a bajban” – foglalta össze a segítők szerepét Machács Mihály.
„Mivel érdekel a pszichológia, és szeretnék segíteni a kortársaimon, örömmel csatlakoztam a programhoz” – beszélt a motivációjáról Varga Dorottya Petra. Az Arany János iskola 10/c osztályos tanulója elmondta, nem csak hozzá fordulhatnak segítségért a diáktársai, mivel egy egész kortárssegítői csoport működik az oktatási intézményben, amely együtt dolgozik a családsegítő központ munkatársaival, és közösen igyekeznek megoldani a felmerülő problémákat.
n.