A Hegyvidék Galériába is visszatér az élet

– Az elmúlt három hónapban a Hegyvidék Galériában is „szénszünet” volt, ezért átmenetileg a Hegyvidéki Kulturális Szalonba költöztek. Nem először kellett kiakasztaniuk a „zárva” táblát…

– Igen, sajnos két évvel ezelőtt, a pandémia idején is be kellett zárnunk. Az energiatakarékosság miatt nemcsak nálunk, hanem a MOM Kulturális Központban és más tagintézményeiben, a Barabás Villában és a Jókai Klubban is szünet volt. Váratlanul ért minket, de úgy gondolom, sikeresen kezeltük a helyzetet.

– Mert a kultúra melegít: programokból télen sem volt hiány! Hogyan telt ez az időszak?

– Bőven volt teendőnk. A Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelepen készült és a Hegyvidéki Önkormányzat gyűjteményébe bekerülő alkotásokat is revizionáltuk. Nagyon örültünk az önkormányzat kezdeményezésének: „A kultúra melegít” címmel a Hegyvidéki Kulturális Szalonban, valamint a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban várta programsorozat a minőségi feltöltődésre vágyókat. Természetesen mi is bekapcsolódtunk ebbe.

Majoros Áron Zsolt: Influence / Hatás (kiállításenteriőr)

– Milyen különlegességekkel várták az érdeklődőket?

– Két olyan virtuális kiállításunk is volt korábban, amit felelevenítettünk, és meghívtuk a kiállító művészeket, Cseke Szilárdot és Majoros Áron Zsoltot, hogy őket és a pályájukat is megismerhesse a közönség. Így nemcsak az online tárlatokat és az azokon bemutatott műveket tekintettük meg, hanem az alkotókkal is beszélgettünk. Keddenként képzőművészeti tematikájú előadásokat tartottunk Bódi Kati kolléganőmmel, és kvízjátékokkal színesítettük a programjainkat. Izgalmas volt, hiszen a Hegyvidék művészeti örökségeit vettük górcső alá. Nehéz kérdésekből nem volt hiány. Akadt néhány, amire csak kevesen tudták a megfejtést, de sok pluszinformációval egészítettük ki a témákat.

Göring műtárgyainak elszállítása Berchtesgadenből 1945 tavaszán

– Mondana néhányat ezek közül? Természetesen, ha lehet, válasszal együtt…

– Nézzük csak! A Tündér-sziklát szinte mindenki felismerte Barabás Miklós 1843-as akvarelljén, azt viszont már kevesebben tudták, hogy a Schaár Erzsébet–Vilt Tibor szobrász házaspár egykor a Városmajor utca 46/b szám alatti épületben lakott. Érdekesség az is, hogy a Kiss János altábornagy utcában találhatók a Márton Ferenc és Nagy Sándor sgraffitóival díszített bérházak. Szintén sokakat megdöbbentett, hogy a magyar avantgárd művészet legendás alakja, Erdély Miklós képzőművész és Altorjai Sándor festő, grafikus tervei alapján 1967-ben készült, etruszk fejeket és egy bőségszarut ábrázoló fotómozaik az Országos Takarékpénztár Böszörményi úti fiókjában volt egykor, továbbá az is, hogy a Pauer Gyula és Can Togay által készített Cipők a Duna-parton című holokauszt-emlékmű kisplasztikai változata a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola udvarán áll. A Hegyvidék dúskál a művészettörténeti kincsekben.

– Voltak olyan programok, amik a bezárás miatt elmaradtak?

– Szerencsére időben át tudtunk szervezni mindent, így áprilistól kezdődően tervezzük megvalósítani a programjainkat. Még mindig vannak torlódások, elmaradt kiállítások a pandémia idejéből, amiket a jövőben szeretnénk pótolni.

Somody Péter munkája

– A közösségi oldalukon láttam egy posztot, ami szerint már javában készülnek az újranyitásra. Nemrég az Art Salon Contemporaryben jártak, ahol Kusovszky Bea képzőművésszel egyeztettek a nyitókiállítás részleteiről. A bejegyzésben azt írták, hamarosan két további kiállító nevét is felfedik. Nekünk elárulja a titkot?

– Nem valóság, de nem is álom...

– Egyre sejtelmesebb!

– A héten minden fontos információ és részlet kikerül a honlapunkra és a közösségi oldalainkra, de akkor az elsők között a Hegyvidék lap előtt rántjuk le a leplet! Kóródi Zsuzsanna, Kusovszky Bea és Somody Péter képzőművészek április 4-én nyíló tárlata a Nem valóság, de nem is álom címet kapta, ami egy kiragadott sor az Európa Kiadó Tengerpart című dalából. A tárlat kurátoraként olyan alkotásokat válogattam, amik az érzékszerveinkkel felfogható anyagi „valóság” és a festészeti, üvegtechnikai eljárásoknak köszönhetően létrejövő metafizikai jelenségek, illúziók határán mozognak. A különböző technikákat alkalmazó három művészben közös az avantgárd és neoavantgárd művészeti törekvések, főként a pop-art, az op-art és az absztrakt festészeti hagyományok ismerete, amely tendenciák stílusjegyei beépítve, olykor csak idézve, reminiszcencia formájában, de átértelmezve, újszerűen, egy korszerű vizuális nyelven keresztül jelentkeznek a műveken. Az alkotások elsősorban geometrikus absztrakt motívumainak szín- és formavariációi, rétegei illuzionisztikus, többdimenziós „tereket” hoznak létre, sokszor a digitális képalkotást, tervezést is bevonva a vizuális játékba. A kiállítás április 29-ig várja az érdeklődőket, számos kísérőrendezvénnyel – festőworkshop, családi alkotósarok, artist talk – kiegészítve. Nem érdemes kihagyni!

Anna Margit: Csellós (az Antal–Lusztig-gyűjteményből)

– Ha jól tudom, már összeállt az idei programtervük. Tavasszal milyen további kulturális csemegékkel készülnek?

– Minden idők legnagyobb műkincsrablásai kerülnek reflektorfénybe április 18-án. A téma napjainkban különösen érdekes, mivel a háborúk sokszor nem csak a területszerzés eszközei, mindig voltak kulturális céljaik is, a legyőzött fél identitásának megsemmisítése kultúrájának elrablása által. A Hegyvidék Galéria kétrészes programsorozata a valaha volt legnagyobb és legszervezettebb műkincsfosztogatással, a második világháború idején a német nemzetiszocialista vezérek által elkövetett műkincsrablásokkal, valamint az ellopott műkincsek felkutatásának és visszaszerzésének kalandos útjával foglalkozik. Elsőként a Robert M. Edsel nagy sikerű könyvéből készült Műkincsvadászok című filmet vetítjük le, majd az azt követő héten dr. Kovács Ágnes művészettörténész tart előadást, akinek 2018-ban A hajlított kalap címmel jelent meg könyve a témában, a magyar műkincsek, közöttük a magyar királyi korona, az úgynevezett ezüstvonat történetével kiegészülve. Április 20-án Szemfényvesztő művészet címmel Gerevich József pszichiáter művészetpszichológiai előadás-sorozata kezdődik. Az első találkozáson sok más mellett azt is megtudhatjuk, mit jelentenek Vincent van Gogh üres székei, és ezek a székek hogyan kapcsolódnak a Nobel-díjas költő, Yeats Választás című verséhez. Április 27-én dr. Bordács Andrea esztéta, az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszékének tanszékvezető docense elhozza nekünk a „Múzsák lázadását”, a női művészekről és nőművészekről szóló előadás-sorozatot. Az edukáció mindig is fontos volt számunkra, ezért a művészetpedagógiai programok is újraindulnak. Májustól folytatódnak az évfordulókhoz kapcsolódó havi művészettörténeti előadásaink olyan képzőművészekről, mint Csontváry, Goya, Gauguin, Caravaggio, Duchamp és Munch.

Vajon mit jelentenek van Gogh üres székei? – Gerevich József előadásából kiderül

– Ezúttal tavasszal lesz a Cziffra György Fesztivál. Most is csatlakoznak a programsorozathoz?

– Természetesen! Május 5-én „Egmont-ot hallgatom… – Zenés művek az Antal–Lusztig-gyűjteményből” címmel nyitunk kiállítást. A legnagyobb magyar magángyűjteményt feldolgozó könyvsorozatból eddig négy kötet jelent meg a debreceni Déri Múzeum kiadásában, Nagy T. Katalin szerkesztésében. A Hegyvidék Galéria évek óta rendez tárlatokat a gazdag kollekcióból. A Cziffra György Fesztivál keretében megvalósuló mostani kiállításhoz a szerkesztő-művészettörténész olyan műveket válogatott, amik valamilyen módon kapcsolódnak a zenéhez. Korniss Dezső, vagy Lakner László festményein egy-egy hangszer jelenik meg csendéletbe komponálva, más alkotásokon a festő – Anna Margit, Kondor Béla – hangszerükön játszva ábrázolja a zenészeket. Egy harmadik típusba olyan művek tartoznak, amik zenei inspirációra születtek, mint Ámos Imre rajzai, Bálint Endre, Nádler István munkái. A kiállítás egyik különleges darabja Márffy Ödön Egisto Tango olasz karmesterről készült portréja. Várjuk tehát az újranyitást, művészetből továbbra sem lesz hiány a Hegyvidék Galériában!

Kóródi Zsuzsanna: Life.exe II. (2022)

B. M.