Lebilincselő történetek az őshüllőktől Puskás Ferencig
Mi a közös a Dimetrodon nevű őshüllőben, Petőfi Sándorban és Puskás Ferencben? A válasz: a Hegyvidék. Az, hogy pontosan mi is fűzi ide a felsoroltakat, kiderül a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény „Legendás Hegyvidék – Lebilincselő történetek a kerület múltjából” című kiállításán, amely a polgármesteri hivatal folyosógalériájában látható.
Budapest megalapításának 150. és a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény létrejöttének 50. évfordulója alkalmából készülőben van egy könyv, amely közérthető, olvasmányos formában mutatja majd be a XII. kerület gazdag múltját. Akik nem győzik kivárni a kötet januári megjelenését, az abban szereplő ötven epizódból tizenkettőt hamarabb megismerhetnek a polgármesteri hivatal folyosógalériájában látható új kiállításon. Erről Pokorni Zoltán polgármester beszélt a „Legendás Hegyvidék – Lebilincselő történetek a kerület múltjából” című tárlat megnyitóján, majd köszönetet mondott a helytörténeti gyűjteménynek, amiért kutatja és ápolja a Hegyvidék történelmi örökségét.
Földváry Gergely történész, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője megjegyezte, hogy bár némelyik tabló felirata – Dinoszauruszok elődjei a Déli pályaudvaron, Tevék a Hegyvidéken – a bulvármédia kattintásvadász címeit idézi, ezek valóságtartalmáról bárki meggyőződhet, aki elmélyed a hozzájuk tartozó szövegekben. Valóban: még a dinoszauruszoknak (pontosabban azok elődjeinek) is van némi közük kerületünkhöz.
Ahogy napjainkban, úgy évtizedekkel ezelőtt is a Déli pályaudvar kulcsszerepet játszott a Balatonra irányuló turizmusban. Nem véletlen, hogy a Balaton-felvidékről származó vörös homokkő több ízben is feltűnik a pályaudvar architektúrájában. Dr. Kordos László paleontológus, a Magyar Állami Földtani Intézet egykori igazgatója több lábnyomot is felfedezett a körülbelül 250 millió éves kőzetben. A lenyomatok többsége alighanem attól a Dimetrodon nevű őshüllőtől származott, amely a dinoszauruszok kora előtt élt a Pangea őskontinensen, és sokak számára lehet ismerős jellegzetes bőrvitorláiról.
Az sem hírlapi kacsa volt, hogy tevék kószáltak a Hegyvidéken. A teherhordó állatok vadgesztenyét cipeltek le a budai hegyekről, hogy legyen mit enniük az állatkert lakóinak az első világháború utáni szűk esztendőkben.
Talán kevésbé közismert tény, hogy Petőfi Sándor élete egyik legszebb napját köszönheti a Hegyvidéknek: 1848. szeptember 8-án a Zugligetben ünnepelte meg első, egyben utolsó házassági évfordulóját Szendrey Júliával. Nehéz időszaka volt ez a költőnek, felüdülést jelentett számára, hogy egy teljes napot a természetben tölthetett feleségével. Két verse – A bokor a viharhoz, A hegyek közt – is arról tanúskodik, mennyire szerette ezt a környéket Petőfi.
Nem a szabadságharcos költő volt az egyedüli történelmünk nagyjai közül, aki a XII. kerülethez kötődik. Puskás Ferenc gyakran megfordult a Hegyvidéken, elsősorban a Széchenyi-hegyen lévő Vörös Csillag Szállóban. Itt látogatta meg őt 1954-ben Latabár Kálmán színész az évszázad mérkőzésének budapesti visszavágója előtt.
Hasonlóan izgalmas anekdota az is, amely szerint Vörösmarty Mihály a Normafa árnyékában olvasta fel barátainak új művét, a Csongor és Tündét. És akkor arról még nem is szóltunk, hogy milyen módon kötődött a Hegyvidékhez Mikszáth Kálmán, vagy Hauszmann Alajos, mint ahogy arról sem, hogyan került svábhegyi méz Erzsébet királyné asztalára…
WÁ.
A kiállítás ingyenesen tekinthető meg a polgármesteri hivatal folyosógalériájában (Böszörményi út 23–25.) 2024. január 10-ig, ügyfélfogadási időben: hétfőn 13.00–17.30, szerdán 8.00–16.00 és pénteken 8.00–12.00 óráig.