Jobbak a hazai superfoodok!

Mi is az a superfood? A szó angol tükörfordítása szuperélelmiszer lenne, amit a Marian Webster szótár kicsit részletesebben is kifejt: olyan alapanyagokat hívnak így, amikhez valamilyen kiemelkedő beltartalmi értéket vagy pozitív egészségügyi hatást társítanak, például a goji bogyót, vagy a lazacot.
A kifejezést először az első világháború idején használták Amerikában, nem meglepő módon a marketingesek. Akkor a banánt népszerűsítették, és azt tanácsolták az anyukáknak, hogy adjanak minél többet a gyerekeknek. Az elmúlt évtizedekben annyira elcsépelték a superfood kifejezést a reklámokban, hogy 2007-ben az Európai Unió szabályozást adott ki, amely kimondja: tudományos háttér nélkül már nem lehet használni ezt a jelzőt, sem a termékek csomagolásán, sem a kommunikációban.
A Hegyvidéki Önkormányzat által szervezett Klímabarát Esték előadás-sorozat legutóbbi összejövetelén Kiss-Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője közismert superfoodokat hasonlított össze. Elsőként a Mexikóból és Paraguayból érkező chia magról, valamint a velünk szomszédos országokból származó lenmagról beszélt.
A drágább chia omega-3 zsírsavtartalma elvitathatatlan, de jó, ha tudjuk, hogy a nem megfelelően elkészített és ezért a gyomorban, belekben kocsonyásodó mag akár emésztési problémákat is okozhat. A beltartalmában kiemelkedő, olcsóbb és közelebbről érkező lenmagot liszt vagy tört alakban fogyasztva elkerülhetjük ezeket a veszélyeket, és az omega-3-ról sem kell lemondanunk.
A Kínából behozott goji bogyó hazai alternatívája a csipkebogyó lehet, amely mintegy huszonkétszer több C-vitamint tartalmaz. Ehhez társul a kedvező ára, amit saját szedéssel nullára tudunk csökkenteni, így a környezetterhelése is elenyésző.A gojival kapcsolatban a legnagyobb probléma a gyakori szermaradvány-tartalma. Kínában sokkal több növényvédő szer használata megengedett, mint Európában, és ez a termékekben is megmutatkozik. Több rakományt visszafordítottak már korábban is, mert azok emberi fogyasztásra alkalmatlannak bizonyultak. Egy közelmúltban végzett ellenőrzés során pedig minden vizsgált gojibogyó-tételben egészségkárosító mértékben találtak vegyszermaradványt vagy nehézfémeket, ezért az aszalt piros bogyó egyre kevésbé tekinthető superfoodnak.
A következő páros a napraforgómag és a kesudió volt. Ez utóbbit általában Indiában, Dél-Amerikában vagy Vietnámban termelik, nálunk kilója 6500-7500 forintba kerül. Ebből azonban kevés jut a feldolgozóüzemekben robotoló nőknek és gyerekeknek, akiknek a kezét gyakran sebesre marják a gyümölcsben lévő savak, ezért is hívják „véres kesudiónak” is ezt a terményt. Ráadásul rengeteget utazik, ami környezetvédelmi kérdéseket vet fel. Ehhez képest a helyben termő és sokkal olcsóbb napraforgómag harmincháromszor annyi E-vitamint tartalmaz, mint a sokat dicsért kesudió, emellett antioxidánsokban is bővelkedik.
Az Andokban a quinoa alapélelmiszernek számított egészen addig, amíg kiderült, hogy gluténmentes superfood, és elkezdték exportálni. Azóta egy tál helyben termett quinoa már drágább, mint a gyorséttermi menü. Ha gazdag növényi rost- és fehérjeforrásra vágyunk, akkor a Nyugat-Magyarországon jól ismert hajdinával helyettesíthetjük, ezt szintén fogyaszthatják gluténérzékenyek. Sok-sok hagyományos őrségi receptünk van, ami hajdinát használ, érdemes kipróbálni néhányat.
Az előadó felsorolt kevésbé ismert, de a szélsőséges időjárási viszonyokat (aszály, hőség) is jól bíró hazai alapanyagokat, amelyek a későbbiekben egyre nagyobb teret kaphatnak majd az étkezésünkben, és minden egészségtudatos konyhában ott lenne a helyük. Ilyen az édes burgonya, amelynek meg is indult az itthoni termesztése. A cirok is jól viseli a meleget, mert a Jóisten természetes naptejet teremtett rá – tartja a népi hagyomány. Idesorolható a gyakran csak gyomként ismert omega-3-forrás, a pozsgás porcsin, vagy a C-vitaminban gazdag homoktövis is. A köles élelmezési jelentőségét hangsúlyozza, hogy a FAO (az ENSZ élelmezési világszervezete) a köles évének nyilvánította ezt az esztendőt. A csicseriborsó jól tűri a hőséget, és nagyon sokoldalúan felhasználható alapanyag, míg a kendermag értékes növényi fehérjeforrás.
Az említetteken kívül sok hazai termény érdemli ki a superfood jelzőt, például a sütőtök, a fekete berkenye, a cékla vagy a szőlő. A Felelős Gasztrohős Alapítvány egyik célja ezeknek a helyben megtermő élelmiszereknek a népszerűsítése, ezért fenntarthatóság szempontjából minősítik a vendéglátóhelyeket.
A XII. kerületi polgármesteri hivatal épületében működő Hegyvidéki Ízlelő is elnyerte ezt a minősítést, ezzel bekerült az összesen kéttucat hasonló fővárosi étterem elit klubjába. A hulladékokat itt szelektíven gyűjtik, figyelnek a helyi, szezonális termékekre, amiket méltányos módon szereznek be, továbbá a hagyományos ízek mellett vegetáriánus és vegán fogásokat is találunk az étlapon.
Ha pedig otthon is szívesen kipróbálnánk a hazai superfoodokat, akkor az alapítvány honlapján – www.gasztrohos.hu/receptek – izgalmas és inspiráló receptek közül válogathatunk.

B. I.