Veszélyes drogok a láthatáron
A szenvedélybetegségek közül az alkohol és a kábítószer szedi a legtöbb áldozatot a világon. Azokat, akik belecsúsztak a függőségbe, nehéz kihozni belőle, éppen ezért a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. Akkor lesznek biztonságban a fiatalok, ha gondoskodunk arról, hogy megtudják, milyen veszélyeket rejtenek a tudatmódosító szerek. A Hegyvidéken is van lehetőség arra, hogy az iskolák segítséget kérjenek ehhez. Kálmán László rendőr alezredes, a BRFK XII. Kerületi Rendőrkapitányság bűnügyi osztály bűnmegelőzési előadója meglehetősen hatásos előadásokat szokott tartani a kamaszoknak a drogok pusztító erejéről.
Időről időre újabb és újabb szintetikus drogok tűnnek fel a nagyvilágban. Nemrégiben például a Politico című lapban kongatták meg a vészharangot, miszerint az Egyesült Államokban már több tízezer ember haláláért felelős fentanil Európáig is eljuthat. Ez a heroinnál is erősebb, szintetikus opioid fájdalomcsillapító szer, amiből egy halálos adag elfér egy ceruza hegyén, szerencsére eddig még nem tört be ide, de megvan az esély a felbukkanására. Az Európai Unió belügyi biztosa szerint kontinensünkön a kannabisz a leggyakrabban használt kábítószer, és a kokainfogyasztás nő a leggyorsabban. A kémiai laborokban előállított szintetikus vagy dizájnerdrogok is jelen vannak, amelyek még sokkal veszélyesebbek.
– Sokan emlékeznek talán a „krokodil” nevű szerre, ami Oroszországban szedte az áldozatait. Iszonyatos videókat lehetett látni az interneten arról, hogyan pusztította el néhány hét alatt az embereket – mondja Kálmán László rendőr alezredes, a BRFK XII. Kerületi Rendőrkapitányság bűnügyi osztály bűnmegelőzési előadója. – Pont amiatt sokkal veszélyesebbek a szintetikus drogok, mert ezeket illegális laborokban állítják elő, és nem lehet tudni, mit tartalmaznak. Mesterséges és vegyi anyagokból állítják össze, és folyamatosan változtatják az összetevőiket azért, hogy elkerüljék az illegálisként való besorolást. Ugyanis a hatóságok csak meglévő szereket tudnak feketelistára tenni. Mire kielemzik egy-egy dizájnerdrog összetételét, és illegálissá nyilvánítják, addigra a laborokban újabb anyagot kreálnak. És senki nem tudja, mit tartalmaz a szer, milyen a hatása, milyen méreganyag van benne. A fiatalok akkor lesznek biztonságban, ha ők és a szüleik is tisztában vannak azzal, milyen nagy kockázatot rejt a droghasználat.
– Több helyre jár drogprevenciós előadást tartani a Hegyvidéken. Mik a tapasztalatai?
– Ahová hívtak, ott azt éreztem a reakciókból, sikerült elgondolkodtatni a fiatalokat annyira, hogy ne akarják kipróbálni a drogot. Látom a döbbent arcokat, amikor végignéznek egy oktatófilmet. Az előadásokon elejtett információmorzsákból, véletlen elszólásokból néha kiderül, hogy páran fogyasztottak már kábítószert, és kicsit dicsekszenek: elszívtak egy „vicces” cigit, és az milyen érdekes volt. Amikor azonban a videókon szembesülnek a komoly következményekkel, látják az emberi halált, akkor rádöbbennek, hogy az ártatlannak vélt szórakozásnak valójában milyen pusztító hatása lehet. Az oktatási videó végén szó van egy megtörtént esetről, amikor a kábítószert használó fiú kiugrott az ablakon, és a házibuliban részt vevő fiatalok is beszélnek erről. Annyira megrázó, hogy a kamaszok percekig csak ülnek, miután végignézték. Megértik, hogy igen, ez akár velük is megtörténhet.
– Mi a tapasztalata, mennyit tudnak a fiatalok a kábítószerekről, főleg azok veszélyeiről?
– Keveset. Aggasztóbb, hogy a tanárok és a szülők sem tudnak többet. Van felnőtteknek szóló, prevenciót segítő előadása is a BRFK-nak, de erre egyelőre kevés a jelentkező. Pedig ezzel a gyerekek biztonságát segíthetik.
– A Hegyvidéken egyébként mekkora probléma a drog?
– Szerencsére itt még nem jellemző a kábítószer-fogyasztás. Néha felbukkannak a marihuána és származékai, vagy a biofű.
– Kábítószer-fogyasztás szempontjából van veszélyeztetett réteg?
– Nincs jelentősége annak, hogy ki milyen családban, milyen anyagi körülmények között él. Olyan ez, mint a pénzfeldobás: véletlen. Ki találkozik vele, kinek milyen az első benyomása a szerről, hogyan érezte magát közben és utána. Ha jó élmény köti az első alkalomhoz, akkor legközelebb is kipróbálja. És nem veszi észre, hogy ez egy örvény, ami behúzza. Mert, ugye, egy idő után egyre több és több adagot kell magához vennie, hogy meglegyen az a jó élmény. Amikor ez nincs, akkor depresszióba esik. A depresszió ellen pedig a szerhez nyúl, mert akkor boldog. Eljön az a pillanat is, amikor már fáj, ha nincs benne semmi. Szó szerint fájdalmai vannak, és akkor már azért kell a kábítószer, hogy ne fájjon, ne legyen rosszul. Ezért is nehéz leszokni róla. Épp emiatt fontos a megelőzés és a felvilágosítás, legyen az iskolai keretek között, vagy akár a rendőrség által szervezett. Egy fiatal mindent ki akar próbálni, és minél erősebben tiltjuk, annál inkább. Azonban, ha megmutatjuk, elmagyarázzuk neki, mit okoz a drog, az sokkal elrettentőbb hatású a tiltásnál.
K. A.