Az extrém szárazság miatt pusztulnak a fenyők
A Hegyvidék utcáit járva rengeteg kiszáradt fenyőt lehet látni a kertekben. A lehangoló látvány hátterében a tavalyi szárazság és egy kártevő áll – de vajon kell-e félteni az életben maradó tűlevelűeket, és mit tehetünk a lábon száradó fatorzókkal?
A fák injektálással történő növényvédelme során dr. Gutermuth Ádám növényorvos sok hegyvidéki kertben is megfordul, így számára nem okoz meglepetést a főleg a luc- és ezüstfenyőket érintő pusztulás. A 2022-es év extrém szárazsága során több mint három és fél hónapig nem hullott számottevő csapadék. Ez az időszak – különösen a nyári hőhullámokkal súlyosbítva – elég ahhoz, hogy mélységében kiszáradjon a talaj, azaz már a mélyebb rétegekből sem tud felfelé szivárogni a nedvesség – magyarázza a szakember.
A fenyőfélék gyökere sekélyen a felszín alatt húzódik, nem megy 100-120 centiméternél lejjebb, így ezek a fák sínylették meg legjobban a szárazságot. Persze ott, ahol gondosan és rendszeresen öntözték őket, vagy olyan helyen álltak – például a gyep szélén –, ahol az öntözőrendszer vízsugara még elérte a gyökérzónát, volt esélyük a túlélésre.
Önmagában nem is a szárazság a fő probléma, hanem az, hogy víz hiányában a fenyők nem tudnak gyantát termelni, amire pedig szükségük van a sebfelületek zárása érdekében. Ha nincs gyanta, akkor a mindig mindenütt jelen lévő kártevő, a betűzőszú (gyönyörűen beszédes tudományos nevén: Ips typographus) akadálytalanul fúrhatja meg a legyengült fa kérgét, és helyezheti el petéit, mert a növény védtelen. A kikelő lárvák aztán a kéreg alatti rétegekben táplálkoznak, növekednek és tömegesen fejődnek ki. Egy évben két generáció is felnő, így gyorsan ellepik a száradó fákat, míg az egészségesekről jószerivel „lepattannak” – mondja a növényorvos.
A kiszáradt fenyők lehangoló látványt nyújtanak, napjaik meg vannak számlálva, hiszen a száraz fatestek elvesztették a rugalmasságukat. Nagy ágak törhetnek le róluk, esetleg erős szélben, viharok alkalmával a törzs felső, vékonyabb része is leszakadhat, mielőtt – néhány évvel a kiszáradás után – az egész törzs kidől.
A teljes vagy közel teljes lombvesztés után, a fokozott dőlés- és törésveszély miatt, élet- és vagyonvédelmi megfontolásokból indokolttá válik a száraz fenyők kivágása. Kerületünkben ehhez nem szükséges fakivágási engedélyt kérni, azonban a vágás megkezdése előtt legalább 15 nappal be kell jelenteni a tervezett munkálatokat. Ezzel kapcsolatban minden szükséges tudnivaló megtalálható a Hegyvidéki Zöld Iroda honlapján, a zold.hegyvidek.hu/zold-ovezetek/maganteruleti-fak/kiszaradt-fa linken.
Fontos feladat a fák pótlása is, melynek során érdemes figyelemmel lenni a változó éghajlati körülményekre, és ellenálló, szárazságtűrő fafajt választani. A Hegyvidéki Zöld Iroda az Árnyas Hegyvidék program keretében a közelmúltban több ilyen fafaj csemetéit is elérhetővé tette. Az akció jövőre várhatóan folytatódik, így a kerületi kerttulajdonosok akár ingyen kérhetnek őshonos fákat a most kivágott, kiszáradt fenyők pótlására.
Ez az esztendő eddig kellően csapadékos volt, ezért a túlélő fenyőket nem kell féltenünk, de a múlt év tanulsága, hogy a fenyőfélék a kerületben csak kiegészítő öntözéssel nevelhetők, tarthatók életben. Sajnos a luc- és ezüstfenyők életfeltételei a megváltozott klíma miatt már itt, a Hegyvidéken sem nevezhetők ideálisnak, ezért a növényorvos jobb választásnak tartja a közeli erdőkben is nagy számban előforduló feketefenyő telepítését. Ha nem ragaszkodunk a tűlevelűekhez, akkor a lomblevelű fák közül a Hegyvidéken is honos tölgy, kőris, juhar vagy gyertyán ültetése ajánlható.
BI.