Nem születésnap – házassági évforduló!

Tudta, hogy volt, aki hajózható csatornát tervezett a mai Nagykörút helyére? Vagy hogy a XII. kerület majdnem a Mátyásföld nevet kapta? Ilyen és ehhez hasonló érdekességekre is fény derül a „150 éve egyesült Pest, Buda és Óbuda” című vándorkiállításon, amely a polgármesteri hivatal folyosógalériájában tekinthető meg. A Budapesti Városvédő Egyesület (BVE) XII. kerületi csoportja által rendezett tárlat egy ünnepi eseménysorozat része, amely még júniusban a Hegyvidék Galériában vette kezdetét.

Pokorni Zoltán polgármester megnyitóbeszédében úgy fogalmazott, a születésnap voltaképpen pontatlan megjelölés, hiszen Budapest „alkotórészei”, Pest, Buda és Óbuda gazdag történelemmel rendelkeztek az 1873-as egyesülés előtt is – a házassági évforduló jobb metafora. Ez az időszak a Hegyvidék életében is nagy jelentőséggel bírt. Budapest létrejöttének évében indult meg a fogaskerekű építése, de ekkor már működött a mai Déli pályaudvar elődje is. A vasút, noha a fejlődést jelképezte, egyben elvágta a Hegyvidéket annak természetes központjától, Belbudától. Mint Pokorni Zoltán mondta, ezért is törekszik a XII. kerületi vezetés arra, hogy saját városközpontot alakítson ki a Böszörményi úton, valamint a Városháza tér és a MOM Kulturális Központ környékén, ami azonban nem egyszerű feladat.

A kerek évforduló apropójából a polgármester Budapest jövőjéről is szólt néhány mondatot. Noha fővárosunk kiváló adottságokkal rendelkezik, mégis sok problémára kell megoldást találni az előttünk álló évtizedekben – jegyezte meg. A közigazgatási határok nem esnek egybe a ténylegesekkel, a lakosság folyamatosan csökken, míg az agglomerációé egyre nő. Az emiatt keletkező forgalmat (a statisztikák szerint hozzávetőleg naponta 340 ezer ember ingázik Budapest és az alvóvárosok között) egyre kevésbé bírja az úthálózat.

Éppen ezért Budapestre egy 3-3,5 milliós metropoliszként érdemes tekinteni, amely tágabb értelemben Esztergomtól Gyöngyösig terjed, és az ország gazdasági motorját jelenti. A mindenkori kormánynak és fővárosi vezetésnek együtt kell dolgoznia azon, hogy a város kiaknázza a lehetőségeit, és Közép-Európa fővárosa legyen. A földrajzi adottságai megvannak ehhez, még jobban is, mint Bécsnek – zárta szavait a polgármester.

Beöthy Mária építész, a BVE XII. kerületi csoportjának vezetője az egyesítés történelmi hátteréről beszélt. Az egységes Budapest ötletét (és magát az elnevezést) már Széchenyi István is felvetette. Pest, Buda és Óbuda egyébként is komoly fejlődésnek indult a reformkorban. Pest ezekben az évtizedekben vált az ország kulturális és gazdasági központjává, amiben megint csak „a legnagyobb magyar” szerzett elévülhetetlen érdemeket: megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, a Nemzeti Kaszinót, meghonosította a lóversenyzést. A gróf legnagyobb hatású öröksége mégis a Lánchíd megépítésének kezdeményezése. Buda szabad királyi város infrastruktúrája is sokat javult ekkortájt, akárcsak a mezőváros Óbudáé, ahol a többi között hajógyár létesült.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása kisebb törést okozott a három település fejlődésében, a kiegyezés után azonban új erőre kapott a folyamat. Az Országgyűlés 1872-ben szavazta meg az egyesülést, amely 1873-ban vált hivatalossá. A főváros az ezt követő évtizedekben rohamos fejlődésnek indult, amiben hatalmas szerepe volt az Andrássy Gyula miniszterelnök által alapított Fővárosi Közmunkák Tanácsának. Budapest mai arculatát nem kis részben e szervezet munkájának köszönhetjük – valamint Podmaniczky Frigyes bárónak, „Budapest vőlegényének”, aki több mint harminc évig irányította a testületet. Kiemelendő még Lechner Lajos építész személye, az ő ötlete volt, hogy a főváros körutas-sugárutas szerkezetű legyen, akárcsak Párizs, vagy Bécs. Reitter Ferencnek a cikkünk elején említett lagúnás terve tehát örökre a fiókban maradt.

Beöthy Mária évtizedek óta hegyvidéki lakos, több XII. kerületi épületet is ő tervezett. Lapunknak elárulta, szívügye, hogy a Haggenmacher-villa, azaz az egykori Istenszeme fogadó – ott tartóztatták le Kossuth Lajost 1837-ben a Törvényhatósági Tudósítások megjelentetése miatt – a régi fényében tündököljék, és méltó funkciót kapjon.

Surányi András, a BVE elnöke elmondta, hogy két igazán karakterisztikus kerületet akartak a kiállítás fókuszába helyezni: a Hegyvidék mellett Terézvárosról, Surányi szűkebb pátriájáról is sok érdekesség derül ki. A falakon látható képeken több ikonikus hegyvidéki és egyéb fővárosi helyszín múlt- és jelenbéli állapotát vethetjük össze, elmerenghetünk az idő múlásán a Déli pályaudvarról, a Széll Kálmán térről vagy a Normafáról készült felvételek láttán.

A tablókon elhelyezett ismeretterjesztő szövegek mindenki számára újdonságokkal szolgálhatnak. Kerületünk természetesen itt is kiemelt figyelemben részesül. Érdemes tehát ellátogatni a kiállításra Budapest 150. születésnapja – avagy házassági évfordulója – alkalmából!

W. Á.