A saját fény és a ragyogás visszatükrözése

A szenvedéstörténetre utaló, de már a feltámadásra, az újjászületésre, a tavaszra és az élet ünneplésére reflektáló munkákból látható válogatás a Galéria 12 húsvét utáni kiállításán. A huszonnyolc hegyvidéki alkotó különböző technikákkal készült művei mind alkalmat adnak elmélyülni a nem hétköznapi témában. Borza Teréz, a Galéria 12 Egyesület elnöke a megnyitón nem is emelt ki senkit közülük, de felolvasta a kiállítók névsorát (amit írásunk végén mi is megteszünk). Az eseményt zene foglalta keretbe: ráhangolódásként Réman Zsófia fuvolán és Szkibó Gergő gitáron Johann Sebastian Bach D-dúr zenekari szvitjéből az Air című tételt adták elő, a végén pedig Réman Zsófia fuvolán játszotta el Bach G-dúr csellószvitjének örömet kifejező Courant tételét.

A golgotai esemény, Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása, az emberiség megváltásáért vállalt áldozata a keresztény hit alapja. Szent iratokban több helyen olvashatunk a feltámadásról, az ezzel kapcsolatos legrészletesebb tanítást az Újszövetségben, Pál korinthusiakhoz szóló első levelében találjuk: „Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és feltámadt a harmadik napon. Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nincs halottak feltámadása? Hiszen ha nincs a halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.” A feltámadás ígérete az újjászületés örömével tölti el a halandót. Pál az elvetett magot hozza fel példaként: „Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben.” E gondolatok jegyében készültek a Galéria 12-ben látható művek is.

A képzőművészek nem mindig tudják szavakba foglalni azt a transzcendens élményt, amit megalkottak – kezdte megnyitóját Meskó Bánk előadóművész, aki irodalmi gondolatokkal, versidézetekkel reagált a kiállítás hangulatára. „Az emberek olyanok, mint a csillagok. Néhányan létrehozzák saját fényüket, míg mások visszatükrözik azt a ragyogást, amit kapnak” – idézte José Martí kubai szabadságharcos költő mondatait. „A művész nem magának dolgozik, hanem meg akarja szólítani művein keresztül a nézőt, örömet akar okozni” – fűzte tovább Meskó Bánk a gondolatot, hozzátéve, hogy az alkotásokban a természetfölöttiség különös világa tárul fel. A G 12-ben kiállított munkák közt vannak olyanok, amik egyértelműen megmutatják, amit ábrázolnak, és olyanok is, amik elgondolkodtatnak; ilyenkor a művész rábízza a nézőre, hogyan érinti meg lelkét a mondanivalója.

Az előadóművész, aki versekben találja meg a rezonanciát a képzőművészettel, elmesélte, hogy a szenvedéstörténetben különösen megérinti őt egy mozzanat, és ez a nagycsütörtök, amikor Jézus felkészül a szenvedésre. Tanítványai elalszanak, egyedül marad a Gecsemáné-kertben. Tudja, hogy a Teremtő által megírt küzdelmet végig kell élnie… Ez az élmény jelenik meg Dsida Jenő Nagycsütörtök című csodálatos költeményében, amelyet Pomogáts Béla irodalomtörténész a világ legkeresztényibb versének nevezett. Dsida a közvetlen Trianon utáni, megcsonkított magyarországi időkből mond el egy történetet, amikor éjszakai vonatra várva a székelykocsárdi vasútállomásról gondolataiban átkerül a Gecsemáné-kertbe, és átérzi azt a szenvedést, amit Jézus megélt.

A feltámadás transzcendens mivoltát a szaléziak az Öröm Útjában ábrázolják, amely a Keresztúthoz hasonlóan szintén 14 stációból áll. Az előadóművész megemlítette Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész Péliföldszentkereszten lévő stációit, amik a feltámadás és a mennybemenetel közötti állomásokat, valamint a Szentlélek kiáradását mutatják be, leginkább Jézus tanítványaival való találkozásai jelennek meg rajtuk. Az ember az értelmét meghaladó természetfölöttivel találkozik, a hit segítségével tud kapcsolódni – tette hozzá, de felvetődik a kérdés: mi vár ránk a feltámadás után? Milyen lesz odaát? Ezt a szakrális élményt Pilinszky János az Egyenes labirintus című versében írta meg. A költemény után, a Szentlélek eljöveteléhez kapcsolódóan, egy ismeretlen költő Pünkösd című művét is meghallgathattuk Meskó Bánk előadásában.

A kiállító művészek és műveik: Angyal Júlia: Újjászületés öröme, Bakos Tamás: Jelek, Berzy Katalin: Ecce homo, Borza Teréz: Újjászületés – Rügyfakadás, Felsmann Tamás: Resurrectio No. 1., Gendova Miroljuba: „Újjászületés”, Holló Katalin: Ég és Föld, Juhász Miklós: Monet kertje a Japán-híddal, Kádár Katalin: A Fény (elektrográfia), Kecskeméti Kálmán: Feltámadás, Kókay Krisztina: Kehely, Láng Miticzky Katalin: „Elvégeztetett”, Makkai Márta: Tavasz színei, Máger Ágnes: A kereszt fényei I., Németh Andrea: „Feltámadás”, Orient Enikő: Évgyűrűink himnusza, Pázmány Ágnes: Tavaszi Zsongás, Rainer Péter: Feltámadás Trianonból, Szamos Iván: Közeleg a hajnal, Szamos Márton: Tavaszi hegyvidék, Szél Ágnes: Virágom-orchidea 5., Véghseő Klára: Feltámadtunk, Vén Zoltán: Feltámadás, Vida Zsuzsa: Megújulás, Vizy László: Húsvéti felhők, Vörös Valéria: Újjászületés 2019, valamint Kapolyi Márta és Maczkó Erzsébet egy-egy alkotása.

Sz. D.

A „Feltámadás, újjászületés öröme” című képzőművészeti kiállítás megtekinthető: május 5-ig, szerda és vasárnap kivételével mindennap 16.00–22.00 óráig a Galéria 12 Kiállítóhely, Kávézó és Borbárban (Hajnóczy József utca 21.). Weblap: galeria12.hu