A pillanat és a gondolat művésze

Hogyan született Eifert János új kiállításának ötlete? Erről Csorba Károly fotóművész, a Hegyvidéki Kulturális Szalonban négy-öt éve otthonra találó APS Stúdió fotósa beszélt a megnyitóra egybegyűlő közönség tagjainak, akik közül többen, így ő maga is, a fotóművész tanítványai. Az APS Stúdióból már sokan kaptak lehetőséget egyéni bemutatkozásra. Közel egy éve Csorba Károly rendezett egy tánctematikájú fotókiállítást, amit Eifert János nyitott meg. Ekkor gondoltak először az önálló kiállítása megvalósítására.

„Nagyon sokfelé állított már ki, de itt még nem. »Nézz körül!«, mondtam, a hely nagyszerű, a munkatársak nagyszerűek, támogatók, a tárlatot nagyon sokan fogják látni, mert az épület sokféle foglalkozásnak, rendezvénynek ad otthont” – emlékezett vissza a kezdetekre Csorba Károly.

Első találkozása a mesterrel fotópályázatokhoz kötődik, amelyeken Eifert zsűrielnökként szerepelt. Csorba több kiállításra bekerült a felvételeivel, barátság alakult ki köztük, és a fotóművész „Mester és tanítványai” kiállításokat szervezett számukra.

„Mindegyik tárlat felrakása felért egy művészettörténeti képzéssel!” – mondta Csorba Károly, akinek külön megtiszteltetést jelentett, hogy 2015-ben Eifert János elvállalta a kalaznói Istálló Galériában rendezett táncos-fotós workshop vezetését. A mestertől idézett gondolatok után, Susan Sontag fotós, filmes, esszéíró fényképezésről szóló írásaiból szemezgetve, arról is beszélt, hogy mennyire fontos a platóni tudás megszerzése a mindennapi életben, de a fotóművészetben is. Sontagnak A fényképezésről című kötete alapmű, az 1970-es években jelent meg, a fotózás által felvetett esztétikai és filozófiai problémákkal foglalkozik, egyebek közt azzal, hogy milyen viszonyban van a fénykép és a valóság. „Témánál vagyunk! A mostani kiállítás címe: Képzelet és valóság” – tette hozzá.

„Egyre több kép van körülöttünk, amely a figyelmünket követeli a kezdetektől, 1839 óta ma már lefényképeztek szinte mindent” – írta Sontag ötven évvel ezelőtt, amikor még nem volt digitális technika és mobiltelefon... „A fotózás a pillanat művészete, de a gondolkodás művészete is” – ez már a mester gondolata, amivel arra utal, hogy nem elég a pillanat csodáját elkapni például egy jó természetfotó elkészítéséhez, rengeteg előzetes ismeret, tudás, technika kell hozzá, és szív – no meg esetében a nyolcvan év tapasztalata is.

Dr. Kuttner Ádám PhD kutató, kultúramenedzser szakmai megnyitójában a magyar fotóművészet egyik kiemelkedő alakjának életrajzát is felvázolta. A Hódmezővásárhelyről induló fiatalember táncosként kezdte pályafutását. Csaknem egy évtizeddel később a mozgásművészetből hozott érzékenységgel és dinamizmussal fordult a fotográfia felé, amelyet hatvan éve fáradhatatlan kíváncsisággal és kreatív elkötelezettséggel művel.

Talán nem véletlen, hogy a kiállítás meghívóján a Kettős tudat című képe szerepel, mert ez a fotó, valamint annak filozófiai vonatkozásai jól tükrözik művészeti alapelveit – taglalta a kutató. Eifert művészetében a valóságérzékelés rétegei és a képzelet kreatív ereje egyedi esztétikai dimenziót teremtve jelennek meg. Merleau-Ponty francia fenomenológus ideológiájához kapcsolta e gondolkodásmódot, amely szerint a test mozgása, a térérzékelés és ritmusa alapvetően befolyásolja a képzelet működését, lehetővé téve, hogy az észlelt valóság új perspektíváját szemléljük. Ez a gondolat különösen releváns Eifert esetében, hiszen táncos múltja mélyen áthatja művészetét, számára a fotográfia, saját szavaival élve, egy nagyon komoly játék, amihez inspirációját a mozgásból, a ritmusból és a testtudatból meríti. A kettős tudat – a táncos múlt, a fotográfus jelen – találkozása különösen felismerhető stílust kölcsönöz a munkáinak.

Eifert János nem ragaszkodik mereven a fotográfiai szabályokhoz, nyitott az újításokra. Korai kísérletei közül kiemelkedett az úgynevezett szendvicstechnika alkalmazása, amelynek során több expozíciót kombinálva hozott létre rétegeket, dinamikus képeket. Művészeti pályáján a táncfotózás mellett maradandót alkotott a színpadi fotózás, az aktfotózás és a természetfotózás területén is.

Képeinek egyedisége nemcsak a mozdulatok szépségének megragadásában rejlik, hanem azok érzelmi és szimbolikus tartalmának kifejezésében is – fogalmazott Kuttner Ádám. A kiállított fotók nemcsak a látványt ragadják meg, hanem mélyebb érzelmeket is közvetítenek, így arra ösztönzik a nézőt, hogy újraértelmezze a valóság és képzelet határait – ehhez az est végén a fotográfus tárlatvezetéssel járult hozzá.

Sz. D.

A bemutatott képek: Időutazás; Sasha Volkova veszélyes utazása; A fény elűzi az árnyékot; Vörös tánc fehér kockán; Kettős tudat; Black Dance; Aktsorozat – tanulmány; Szimmetrikus gesztusok; Megszakadt párbeszéd; Fiona vörös fülbevalóval; Élő és holt fejek; A kirekesztett; Öreg halász kis hallal; Fenyvesi Félix Lajos költő; Kortárs táncszínház.

A kiállítás megtekinthető: 2025. január 6-ig, a programok függvényében. Cím: Hegyvidéki Kulturális Szalon – Törpe utca 2.