Ötven lebilincselő történet a Hegyvidékről

„Kettős jubileumunk volt 2023-ban, hiszen Budapest 150. születésnapját és a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény fél évszázados fennállását ünnepeltük. A főváros és benne a Hegyvidék történelme közel kétezer éves múlttal büszkélkedhet, amit a XII. kerület gyűjteménye immáron ötödik évtizede kutat és dokumentál. Ezen kettős jubileumi évforduló lezárására mi sem lehetne méltóbb, mint egy kötet megjelenése” – írja Pokorni Zoltán polgármester A legendás Hegyvidék – Lebilincselő történetek a kerület múltjából című könyv előszavában. Majd így folytatja: „E kiadvány ötven izgalmas és lenyűgöző történetet tár az olvasó elé. A válogatott elbeszélések tudományos alapossággal, ugyanakkor könnyed és olvasmányos hangvétellel hidalják át a múlt és a jelen közti szakadékot, feltárva a Hegyvidék gazdag és sokszínű hagyományát.”

Az ötven történet az elmúlt évek új kutatásai alapján született, így olvasóink számára több is ismerős lehet, mivel Földváry Gergely szerző már jó néhányat publikált rövidebb vagy hosszabb terjedelemben lapunk hasábjain. Ezek mellett természetesen új, eddig nem ismert sztorik is olvashatók.

A könyv egyik nagy vonzereje, hogy gazdag – közel 400 darabos – képanyag színesíti, amely a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapest Főváros Levéltára, a Kiscelli Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Nemzeti Fotótár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, továbbá számos intézmény, magánszemély ritka felvételeiből állt össze. Ezenkívül térképek, festmények és építészeti tervrajzok egészítik ki a történeteket, sőt, a nagy fejezetek mindegyikét egy-egy speciális grafika vezeti be, amelyek egyedi módon, vázlatosan ábrázolják az utána olvasható sorok tartalmát. A borítót egy eddig kevéssé ismert Barabás Miklós-festmény díszíti az 1841-es Normafáról, amely szintén magángyűjteményből származik.

A kötet szakmai lektora dr. Csorba László professzor, történész, a MTA doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója, a Budapesti Történeti Múzeum újonnan kinevezett főigazgatója volt. A kiadvány végén az összes történet forrása és irodalomjegyzéke megtalálható. Az elbeszélések nyolc különböző témakörbe csoportosítva olvashatók közel 250 oldalon.

Az első fejezet a Híres nagyjaink címet kapta. Megtudhatjuk, hogyan hiúsult meg Arany János városmajori fürdőzése, hol volt háza a kerületben Hauszmann Alajosnak, vagy hogy miről beszélgetett Puskás Ferenc és Latabár Kálmán. Vörösmarty Mihályról, Petőfi Sándorról, Kossuth Lajosról, Honthy Hannáról és Bajor Giziről is olvashatunk történeteket.

A Virágzó sportélet a kerület kevésbé ismert sportéletével foglalkozik. Kiderül, hogy az egykori Istenszeme tavon csónakázni is lehetett, vagy hogy a Vérmező adott helyet a híres Andrássy Géza-féle lovasversenynek, de a Siesta Szanatórium nemzetközi sakkversenyéről, valamint teniszről, korcsolyázásról és síugrásról is találunk érdekeségeket.

A Gasztronómiai különlegességek fejezet arról mesél, ivott-e Beethoven a nevezetes sashegyi vörösborból, és ez hogyan kapcsolódott a Hegyvidék gasztronómiai hagyományaihoz. Megtudjuk, miért volt fontos az Erzsébet-kilátóban élő toronyőr ebédje, és hogy melyik étteremben zsűrizett Gundel Károly. Nem kevésbé izgalmas, hogy miként került hegyvidéki méz a királynőhöz. Ezek mellett egy elveszett vendéglőről és a Hegyvidék „guruló boltjairól”, az ABC buszokról is szó esik ebben a szakaszban.

A Világ minden tájáról című rész lenyűgöző történeteket tartogat olyan emberekről, akik a nagyvilágból érkeztek a Hegyvidékre. A svábhegyi légzongora kapcsán megismerhetjük Liszt Ferenc különleges találkozását a Jókai családdal. A Bismarck, a perzsa sah, hercegek és méltóságok története bemutatja, milyen nemzetközi kapcsolatok színtere volt egykor a környékünk, és hogy Barabás Miklós előkelő vendégei is a kerület kulturális életének fontos szereplői közé tartoztak. Olvashatunk az etióp császár látogatásáról a Magyar Optikai Művekben, a világhírű tudós, Stephen Hawking csillebérci előadásáról és Kalkuttai Teréz anya városmajori látogatásáról is.

Az Egzotikus állatvilág fejezetben kiemelt szerepet kapnak a Hegyvidékre nem annyira jellemző állatok: a medvék, a farkasok, sőt még a selyemhernyók is. Kiderül, miért veszekedett Jókai a méhészekkel, hogyan tört ki a svábhegyi fogolyháború, merre jártak tevék a kerületben, milyen szerepe volt egy pulinak a Városmajorban, valamint az is, hogy miként került 260 millió éves lábnyom a Déli pályaudvarra.

Az Épített örökségünk olyan épületeket mutat be, amik jelenleg is a Hegyvidék ékességei, és méltán lehetünk büszkék rájuk. Megtudjuk, hogy az Erzsébet-kilátó volt a főváros első díszkivilágítással ellátott épülete, és hogy itt készült Budapest első sorháza. Bepillantást nyerhetünk az egykori Ördögorom magánóvóhely rejtelmeibe, olvashatunk a Lívia-villáról, egy közel 150 éves pavilonról, továbbá a Böszörményi úti tornyos épületek történetéről.

Az Eltűnt múltunk című részben a ma már nem látható egykori híres épületek és események kerültek a fókuszba. Itt esik szó Buda egykori legnagyobb kórházáról, ami a Királyhágó és az Alkotás utca sarkán állt, a híres Fácán vendéglő fürdőházáról és az Országos Kiállítás „vándorló” építményeinek érdekes sorsáról. Igazi kuriózum a Böszörményi úton egykor átívelő híd, amin most villamossín halad át, de figyelmet érdemel a Királyhágó téri vándorcirkusz is.

Az utolsó fejezet a Kőbe vésett történelmünk címet kapta. Ez olyan kőből készült emlékeket mutat be, amik szerencsére a mai napig megmaradtak, felkereshetők. Megismerhetjük a főváros első köztéri szobra, az Immaculata történetét, valamint a Széchenyi-ülőke létrejöttének és utóéletének jelentőségét. Szintén a 150 éves főváros megőrzött emlékei közé tartoznak a kerületi határkövek. A Pallasz Athéné-szobor svábhegyi „kirándulása” is tartogat izgalmakat, csakúgy, mint a Glück Frigyes által a fővárosnak ajándékozott Márkus- és a Halmos-pad, vagy éppen Petőfi Sándor vélelmezett emléktáblájának históriája.

Pokorni Zoltán így zárja az előszót: „A kiadvány nem csupán értékes és gazdag helytörténeti ismereteket tár fel, hanem méltón szolgálja a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 50 és Budapest 150 éves hagyományát és hírnevét. A könyv által nemcsak a Hegyvidék és Budapest múltját elevenítjük fel, hanem méltóképpen ünnepeljük a kerek évfordulókat, amelyek tovább mélyítik kötődésünket Budapesthez, a Hegyvidékhez, gyökereinkhez.”

Gy.

A kötet megvásárolható a március 12-i könyvbemutatón a Hegyvidéki Kulturális Szalonban, később pedig a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben és a Hegyvidék Galériában.