Átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer
Ebben az évben a lakosság számára is elérhető módon bővül a szelektív hulladékgyűjtés hálózata. Ennek eredményeként fenntarthatóbbá válik a hazai hulladékgazdálkodás, és jelentősen növekszik az újrahasznosítás aránya – ígérik a szakemberek.
A Magyarországon keletkező hulladékok gyűjtését és lehetőség szerinti hasznosítását a következő 35 évben a MOL leányvállalataként megalakuló MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) végzi. Az előző évben háttérmunka folyt, így a lakosság nem nagy előrelépést érzékelhetett, de január elejétől megjelennek a visszaváltó automaták, amik a betétdíjas üveg- és műanyag (PET) palackokat, valamint az italos alumíniumdobozokat fogadják majd.
Sajnos a most felálló rendszer nem tudja kezelni az otthon már összegyűlt hulladékot, csak a boltokban ezután megvásárolt és a visszaválthatóságot igazoló jelzéssel ellátott csomagolóanyagokat. Mivel az üzletek polcain és raktáraiban egyelőre sok korábban beszerzett termék van, ezért most még vásárolhatunk betétdíj nélküli (és pont emiatt nem visszaváltható) tételeket is, de a jelenlegi ismereteink alapján nagyjából fél év múlva már megkerülhetetlenné válik az egyébként szándékosan magas betétdíj kifizetése. A darabonként egységes 50 forintos díj egy kisebb kiszerelés vagy olcsóbb termék esetében akár a teljes ár negyedét, ötödét is elérheti, ezáltal ösztönözve a vásárlót a visszaváltásra.
Visszaváltáskor az automata elnyeli a 0,1–3 liter közötti palackokat, a vételkor megfizetett betétdíjat pedig az adott üzletben levásárolható utalvány (bón) formájában biztosítja. Sőt, a tervek szerint okostelefonos applikáción keresztül lehetőség lesz bankszámlára vagy jótékonysági célra történő utalásra is.
Fontos, hogy a tejtermékek csomagolása – még ha anyagában és űrtartalmában meg is felel a kategóriának – nem lesz visszaváltható, ahogy a sérült, összelapított palackokat és az italos aludobozokat sem fogadják el az automaták. A különleges alakú üvegek és a kis tételben gyártott termékek csomagolására szolgáló palackok továbbra sem képezik a visszaváltási rendszer részét, ezeket a fenntarthatóság érdekében a már ismert szelektív szigetek színes- és fehérüveg-gyűjtő konténereibe lehet bedobni.
Másik értéke a rendszernek, hogy a ma még lerakóra kerülő pillepalackokat a fejlettebb országokhoz hasonló módon és mértékben tudja majd hasznosítani, azaz minden tíz megvásárolt italospalackból kilenc visszakerülhet, és anyagában hasznosulhat. A PET palackok esetében az újrahasznosítás szinte százszázalékos, hiszen az anyagból szerény veszteség mellett lehet újabb terméket készíteni.
A MOHU honlapja (mohu.hu) igyekszik választ adni a sok felmerülő kérdésre, de valószínűleg majd a gyakorlat mutatja meg, hogy miképpen használható a legkényelmesebben, egyben leghatékonyabban a rendszer. A honlapon található térkép jelenleg három helyen mutat REpontot a Hegyvidék területén: a Hegyvidék Bevásárlóközpontban, a Nógrádi utcai élelmiszerbolt parkolóházában és a MOM Parkban. Ezeken kívül két fénycső- és izzóvisszavételi pontot is jelöl.
Várhatóan bővül majd a XII. kerületi hálózat, mert minden 400 négyzetméternél nagyobb üzletben kötelező automatát üzemeltetni. A kisebb boltok lehetőségeik és üzletpolitikájuk ismeretében dönthetnek a visszaváltás lehetővé tételéről.
Ma még talán idegenkedünk az új rendszertől, kényelmetlennek tartjuk azt, és esetleg a magas betétdíjakkal sem értünk egyet, a jövő nemzedékei érdekében mégis kulcsfontosságú, hogy minél több újrahasznosítható anyag kerüljön vissza a körforgásba, ezáltal egyszerre tehermentesítve a hulladéklerakókat és csökkentve az új alapanyagok iránti igényt. A fenntarthatóság nem lehet pusztán a nemzetközi szervezetek szlogenje, vagy az alapítványok feladata, mindannyiunk életében helyet kell kapnia ahhoz, hogy a már ma is érezhető környezeti változások hatásai társadalmi szinten is mérsékelhetők legyenek.
(BI.)