A Hegyvidékre költözött a Juhász Anna Irodalmi Szalon
„A háború nem könnyű. A házasság sem. Megpróbálom elmondani Neked, hogyan volt, mert egyszer már el kell mondanom.” (Polcz Alaine: Asszony a fronton)
A Hegyvidékhez ezer szállal kötődő Polcz Alaine pszichológus, író, a tanatológia magyarországi úttörője legfontosabb könyve, az Asszony a fronton című dokumentumregénye állt a fókuszban a Juhász Anna Irodalmi Szalon legutóbbi estjén. Ez volt a Hadik Kávéházban induló, immár tizennégy éves, népszerű összművészeti sorozat 154. összejövetele, de az első, ami új otthonában, a Hegyvidéki Kulturális Szalonban zajlott – telt ház előtt.
Az otthon nemcsak egy hely, hanem irodalmi értékekről, könyvekről együtt gondolkodó közösséget is jelent – fogalmazott bevezetőjében Juhász Anna irodalmár, szerkesztő, az estek háziasszonya, megköszönve a vendéglátást. „Nagy megtiszteltetés, hogy ilyen különleges irodalmi eseményt üdvözölhetünk itt” – mondta köszöntőjében Menyhárt Éva, a Hegyvidéki Kulturális Szalon vezetője.
Polcz Alaine és férje, Mészöly Miklós Kossuth-díjas író több mint ötven évig éltek a Városmajor utca 48/a szám alatti lakásukban. Polcz Alaine számtalan mű szerzője, ezek közül az Asszony a fronton 1991-ben elnyerte Az év könyve elismerést. Irodalmi tevékenységéért az írónő Déry Tibor-díjat kapott. Az est első felében Juhász Anna dr. Szörényi László irodalomtörténésszel idézte meg az alkotót, és arról is beszéltek, hogy írófeleségből hogyan vált íróvá. A második részben Tompos Kátya színművész tolmácsolásában az erőszakról való hallgatás tabuját megtörő regény előadásának kivonatát – Seres Tamás szerkesztésében – láthatta a közönség.
Szörényi professzor elsőként a házaspár otthonairól beszélt. Mészölynek, a szekszárdi vízimérnök fiának fontos volt, hogy lakóhelye közelében legyen víz, hegy, no meg valamifajta olyan föld és pára, amit gyerekkorától egy életre nélkülözhetetlennek tartott. Ezt és a történelemhez való kapcsolódásának a maga által vállalható variánsát megteremtve mikrokörnyezetében találta meg otthonát a Városmajor szélén, majd később Kisorosziban is.
A pannon táj mellé felesége Erdélyt „hozta magával”. Ezt Mészöly Miklós a Pontos történetek, útközben című regényében meg is köszöni neki.
Sors által elrendelt szerelem és házasság volt az övék, amihez fontos dokumentum egy nemrégiben megjelenő könyv: A bilincs a szabadság legyen – Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése 1948–1997. Életükhöz hozzátartozott a Nemes Nagy Ágnessel és Lengyel Balázzsal való szoros barátságuk, a két író házaspár levelezése már szintén napvilágot látott (Szorongatott idill: Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine, Mészöly Miklós levelezése 1955–1997). További életrajzi adalékokkal szolgál Szávai Gézától Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban című kötet.
Rosszul sikerült első házasság, szenvedés, trauma, betegség – ezek mellett azonban sok szépség is jellemzi Polcz Alaine életét. Nagy tétje volt, és idő kellett hozzá, hogy megszülessen az Asszony a fronton, amely jelenleg a tizenegyedik kiadásnál tart. Megírásának körülményeiről elhangzott, hogy szerzője magnóba vagy írógépbe diktált titkárnő barátnőjének, Bernáth Istvánnénak, aztán Mészöly Miklós a kéziratot megkapva dühöngött, mert a szöveg elütött minden általa ismert és becsült prózapoétikától – úgy gondolta, nevelnie kell Alaine-t… Később egy levélben elismerte összes érdemét, s ez felbátorította Polcz Alaine-t, hogy végre kiadja könyvét, amelyben addig tabuként kezelt történések láttak napvilágot.
Szerelmes nő, félelem, nélkülözés, háború, bántalmazás, halál, emellett nagyon sok naivitás és erő – Juhász Anna ezekkel a szavakkal jellemezte a művet. Az erő jelentőségét Szörényi László is kiemelte, hiszen Polcz Alaine egész életében mindig a legfontosabbnak tartotta megmaradásának feltételét, ami a szenvedései hatására megérett benne. Alkotni, élni akart, fő munkaterületének pedig a halált, vagyis mások halálának megkönnyítését tette meg.
Sok érzelmet felkavart a könyv Tompos Kátyában is – derült ki a beszélgetés során. Legnagyobb érdemének azt tartja, hogy az átélt borzalmak ellenére túlélése nyomán Polcz Alaine-ben olyan fokú empátia ébredt, ami megadta neki a „belépőkártyát” ahhoz, hogy haldoklókkal és családtagjaikkal foglalkozhasson – fogalmazott a színművész. Szó esett a kötet olasz megjelenéséről is. Pálmai Nóra, a Római Magyar Akadémia titkárságvezetője fordította le a művet, aki néhány napja halt meg, róla is megemlékeztek az esten.
A Juhász Anna Irodalmi Szalon júniusig minden hónapban jelentkezik, felolvasószínházzal, beszélgetéssel, zenével. A kortárs és a klasszikus irodalom szerelmeseinek érdemes ellátogatni a Hegyvidéki Kulturális Szalonba.
Sz. D.