Folytatódik a beporzók felmérése a Hegyvidéken

A Hegyvidék méhlegelői szépek, nagy a fajok változatossága, és egyre több őshonos faj jelenik meg, köztük olyanok, amiket a vetőmagkeverék nem is tartalmazott. Ezek voltak a legutóbbi beporzófelmérés legfontosabb általános megállapításai.
Szigeti Viktor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportjának tudományos munkatársa nem először járt a XII. kerületben, és az adatok begyűjtése után egy gyors helyzetjelentésre is vállalkozott. Természetesen a fiolákban lapuló minták tudományos igényű vizsgálata még hónapokig eltart, így egyelőre csak a legfeltűnőbb változásokra, folyamatokra lehet reflektálni.A korábbi években látott idegenhonos, inváziós növényfajokat, például a parlagfüvet, ami a vetés után gyorsan gyökeret ver, hatékonyan visszaszorították a kétszikű vadvirágok, ebben az évben ezek a gyomok már szinte sehol sem jelentek meg. Ennek részben oka a csapadékos időjárás, de a háttérben ott húzódik az adottságokhoz alkalmazkodó magkeverékek használata és a kialakult jó kezelési gyakorlat is. Persze nem minden terület egyformán tetszetős, de a XII. kerületi vetett méhlegelőkről – egy-két kivételtől eltekintve – elmondható, hogy sokkal nagyobb és színesebb virágtömegeket termelnek, mint az előző esztendőkben.
A látványos fejlődést a hibák visszaszorulása is segíti. Az idén a tucatnyiból csak egy méhlegelőt kaszáltak le a szakemberek túl korán, de szerencsére ez a terület is gyorsan magára talált, és regenerálódva másodvirágzásba kezdett. Ha már kaszálás: a kutató elmondta, hogy a korábban a kerületben és egyéb vizsgálati területeken gyűjtött jó tapasztalatok alapján most már szakaszolva nyírják a méhlegelőket, hogy mindig legyen táplálék és búvóhely a rovarok számára.Egy-egy helyen június első felében történik egy 30 százalékos kikaszálás, ami a füves, gyomos foltok visszaszorítását célozza. A levágott vadvirágok többsége megfelelő időjárási körülmények között remélhetőleg nyár végén – a viráglátogató rovarok táplálkozása szempontjából legkritikusabb időszakban – újra virágba borul. Júliusban a második mozaikos kaszálás időjárástól függően ismét 20-30 százalékot érint, és az őszi virágzást segíti.
A kaszálások kivitelezésével kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a tövek kímélése érdekében a nyírás mintegy 10 centiméter magasan történik, és a levágott nyesedéket gondosan eltávolítják a kertészek a területről. Erre azért van szükség, mert a városi méhlegelők talaja rendszerint tápanyagban gazdagabb az őshonos rétekénél, ez pedig a gyomok és az egyszikű fűfélék térnyerésének kedvez. A szénából kimosódó tápanyagok éppen ezt a hatást erősítenék, és ezáltal a kívánatos virágok számának csökkenését eredményeznék.
Szigeti Viktor egy egészen innovatív kezdeményezésről is beszélt, aminek a városmajori méhlegelő ad otthont. Két kisebb részen csupasz földfelszín várja a talajban fészkelő rovarokat. Az egyik esetében a kiemelt földet homokkal gazdagították a szakemberek, mielőtt visszaterítették, a másikban pedig az eredeti talaj található. A szakirodalomban is csak említésszerűen megjelenő újítás abból a szempontból már most sikeresnek mondható, hogy a talajon – különösen a homokos talajú kísérleti területen – könnyen megfigyelhető módon ásnak fészkelőüregeket a különböző méhfélék.A monitoring során látótérbe kerülő rovarokról az ökológus elmondta, hogy a méhek, zengőlegyek és poszméhek a leggyakoribbak, ami ebben a hónapban megfelel a várakozásoknak, mert a pillangók tömeges megjelenése csak később várható. A lepkék számának gyarapodása általában elmarad a többi viráglátogatóé mögött, mert ezeknek az ízeltlábúaknak nincs olyan állománya a közelben, amelyik gyorsan betelepülhetne a vadvirágos foltok környezetébe. Érkezésükre és állományuk felfutására ezért több évet kell várni.Már most több háziméh is gyűjtött például a városmajori legelőn, de számuk messze elmarad attól, ami az Alkotás és a Csörsz utca kereszteződésében található méhlegelőn megfigyelhető – ez váratlan egy ilyen forgalmas és sűrűn beépített városi élőhelyen. Összességében a felvételezés során jól megmutatkozott, hogy a nagyon szép és gazdagon virágzó méhlegelők sok rovart vonzanak. Ezek a táplálékbőség hatására remélhetőleg tovább szaporodnak, és gazdagítják a Hegyvidék ízeltlábú faunáját.
Ha a Hegyvidéki Zöld Iroda szervezésében folyó program és a viráglátogató rovarok tudományos kutatása talán kevésbé motiváló is, a rengeteg színpompás vadvirág miatt mégis érdemes elsétálni valamelyik hegyvidéki méhlegelőhöz. A XII. kerületi méhbarátpontokat tartalmazó térkép (zold.hegyvidek.hu/mehbarat-halozat/mehbarat-pontok-seta) segítségével könnyen megtalálható helyeken most virágzik a sárga, fészkesvirágzatú festő pipitér, a kék búzavirág, a szokatlan alakú Orlay-turbolya vagy a fehér közönséges cickafark, valamint sok-sok további tetszetős, kora nyári virág.

(Barta)