A jövő dísznövénye

A meleg- és szárazságtűrő seprűzanót laza bokrai napsárga virágok tömegével kápráztatnak el minket, édeskés illatukkal pedig a beporzó rovarokat vonzzák a kertjeinkbe. Ez a kétméteres bokorrá cseperedő, pillangós virágú faj a Földközi-tenger medencéjében elterjedt, de enyhe telű tengerparti területeken egészen a Brit-szigetekig és Skandinávia déli részéig megél. Észak-Amerikába dísznövényként hurcolták be, ám inváziós fajjá vált, így gyorsan terjedő állományait ma már irtani kell. Hazánkban a nyugati részen őshonos, gyomosításától még nem kell tartani, de a felmelegedés folytatódása növelheti az életterét, amit elsősorban a kertekben használhatunk ki.
A zanótot legegyszerűbben kertészetekben szerezhetjük be, ahol a sárga mellett piros és rózsaszín virágú változatok is felbukkannak. A konténeres csemete számára válasszunk napos, meleg, fagymentes termőhelyet a kertben, ahol elég terület áll rendelkezésre a másfél méteres, gömbölyű korona számára! A Hegyvidék enyhén meszes talaja kifejezetten kedvező a zanótnevelés szempontjából, a túl sok tápanyagot és a talajban pangó vizet nem is annyira szereti. Nevelése során az elöregedett, elhalt részek eltávolítása mellett a nyári alakító metszésre kell figyelmet fordítani, más feladatot nem ad.Két-három centiméteres virágait április végétől júniusig bontja, miként az a XII. kerületben – például a Hóvirág úti körforgalom mellett telepített évelő méhlegelőn – is megfigyelhető. A kitáruló szirmok közé leszálló rovarok landolásukkal működésbe hozzák a porzókat, amik gyorsan felkunkorodva váratlan virágporfelhőbe burkolják a beporzót. A trükk sikerét a nyár végén érő fekete hüvelytermések sokasága igazolja.
A seprűzanót tudományos nevében is szerepel a seprű szó, ez azonban nemcsak a prózai értelemben vett takarításra való alkalmasságára utal, hanem az átvitt értelműségére is. Gazdagon virágzó ágaival az ártó szellemeket is „kiseperték” a tavaszi megújuláskor, aztán az ágseprűt a szemöldökfára akasztva távol tartották a rontást a már megtisztított háztól.
Mágikus mivolta a valós gyógyhatására épül, hatóanyagai ugyanis jótékonyak a szív- és érrendszeri problémák kezelésében, a magas vérnyomás csökkentésében és a visszerek gyógyításában. Emellett nyugtató hatású is, különösen ha leveleit a hagyományos eljárásnak megfelelően sör ízesítésére használjuk, és ilyen formában vesszük magunkhoz.
A természet végtelen gazdagságát még jól ismerő eleink a növény vesszőiből rostokat nyertek és textilt készítettek, a kérgével pedig bőrt csereztek. Ma inkább kevés gondozást igénylő, ugyanakkor tetszetős, illatos, mediterrán hangulatú dísznövényként kedvelik és ültetik.

-b-