Ne egy kütyü legyen a gyerek bébiszittere!

„A játék semmivel sem helyettesíthető, önmagáért végzett örömszerző tevékenység, ami a konfliktusok, szorongások, feszültségek oldásában is segíthet. Személyiségfejlesztő hatása határtalan” – fogalmazott dr. Némethné Kovács Edit a Szülői Akadémia keretében tartott online előadásában. Szerinte hagyni kell gyermekeinket, hogy minél többet játsszanak szabadon, azaz a játékhoz saját maguk keressék meg az eszközt és a témát.

A szakértő kitért arra is, hogy manapság már az óvodáskorú gyerekeket is gyakran viszik a szülők különböző óvoda utáni foglalkozásokra, ám az ezeken folytatott fejlesztő játékok általában kötött tevékenységek, amik nem sokat tesznek hozzá a képzelet kibontakoztatásához. Pedig kisgyermekkorban rendkívül fontos a képzelet és a fantázia megtartása, ami a gondolkodási műveletek egyik alapja.

„Természetesen van helye a gyerekek tevékenységében a foglalkozásoknak, hiszen ezek jócskán hozzájárulnak a készségek fejlesztéséhez, ezzel együtt a szabad játékra is időt kell hagyni. Meg kell tartanunk az életükben azt az egyensúlyt, ami ahhoz kell, hogy örömként éljék meg gyermeki létüket” – fejtette ki véleményét az előadó.

Arra a kérdésre, hogy milyenek a jó játékeszközök, dr. Némethné Kovács Edit úgy válaszolt: olyanok, amik kreativitásra sarkallnak, és mindig újragondolhatók a gyermek fantáziája szerint. Bár a szülők, rokonok hajlamosak újabb és újabb játékokkal meglepni a gyerekeket, ezzel nem segítik őket: minél több játékeszköz van körülöttük, annál kevésbé működik a fantáziájuk, a gondolkodásuk, mert nem kell azon tanakodniuk, hogy mivel játsszanak.

„A digitális eszköz is lehet megfelelő játék, de nem jó, ha bébiszitterként funkcionál!” – tért rá a legtöbb szülőt foglalkoztató kérdéskörre a szakértő, kiemelve: sose azért adjunk a gyerek kezébe kütyüt, hogy ezzel nyugtassuk meg, vagy hogy csendben legyen. A jó képernyős játékok esetében is fontos az időkorlát, továbbá vannak olyan napi tevékenységek, időszakok, amikor teljesen ki kell zárni a digitális eszközöket a gyerekek életéből.

Kerülni kell például az evés közbeni kütyüzést, ha ugyanis ezt teszi egy kisgyerek, a későbbiekben étkezési zavarok alakulhatnak ki nála. Az esti képernyőnézés a gyerekek alvását zilálja szét, mert az idegrendszerük nem tud elcsendesedni. Még akkor sem, ha lassabb tempójú meséket néznek, mivel ezek is olyan impulzusokat adnak, amik alváskor sem hagyják pihenni az agyat. A digitális eszközön nézett meséknél sokkal jobb a hagyományos diavetítés, mert ennél csak állóképek vannak, és a gyermek élő mesét hallgathat mellé.

„A gyerekek nem úgy jönnek a világra, hogy szükségét érzik annak, hogy képernyő elé üljenek. Ugyanakkor minden kisgyermek az erős ingert, dinamikus színeket és hangokat sugárzó képernyő felé fordul, ha ezt látja a környezetében. A digitális eszköz használata a szülői minta után válik a gyermek szükségletévé” – magyarázta a szakértő.

Dr. Némethné Kovács Edit azt tanácsolja, hároméves kor előtt egyáltalán ne adjunk a kicsiknek digitális eszközt a játékhoz, az ugyanis nagyon „be tudja szippantani” őket. Mivel a képernyő előtti játék során szinte egyáltalán nem működik az agy érzelmi funkciója, a gyerekek agresszív viselkedése mögött sokszor az állhat, hogy a digitális eszközök intenzív használata miatt visszaszorul az érzelmi fejlődésük.

„Fontos, hogy meglegyen a gyermek életében a klasszikus játék, enélkül nem tud boldog felnőtté válni. Ha ez nincs meg, csak a digitális inger, akkor az érzelmek, a tolerancia, az együttműködés, az alkalmazkodás, a társas kapcsolatok nem alakulnak ki, nem fog a gyerek megfelelően funkcionálni egy iskolai közösségben, nehezen lesz képes feldolgozni a kudarcait. A szabad játék során a gyerekek között számtalan esetben van konfliktus, de ezt nagyon jól megtanulják kezelni” – osztotta meg tapasztalatait az előadó.

A pedagógus nagyon veszélyesnek tartja, ha a gyerekek szabadon, szülői felügyelet nélkül szörfölhetnek az interneten, ugyanis nem tudják feldolgozni az eléjük kerülő felnőtt-tartalmakat, és komoly pszichés tüneteket okozhatnak ezek a helyzetek. A túl sok képernyő előtt töltött idő amiatt is káros, mert ez passzív tevékenység – holott fontos lenne a sok mozgás, ami a tanulási képességek fejlesztése szempontjából is nélkülözhetetlen szerepet játszik.

Milyen játékokat, tevékenységeket folytathatnak a gyerekek a képernyőn? A szakértő szerint jó dolog, ha videós kapcsolattal beszélgethetnek a távol élő nagyszülőkkel. Az alkotást, kreativitást fejlesztő játékok is hasznosak lehetnek – akár az is előfordulhat, hogy aki nem szeret papírra, ceruzával rajzolni, az a számítógépen szereti meg a rajzolást. Az egyéb életkori sajátosságokhoz igazodó, fejlesztő, oktató játékok, például az online színezők, puzzle-ok vagy a társas interakción alapuló mozgásos programok is hasznos időtöltést jelenthetnek szülői kontroll mellett.

A könyvből olvasás mellett a hangoskönyvek hallgatása is fejleszti a gyerekeket, hiszen ha nincsenek vetített képek, akkor elindul a belső képalkotás folyamata. Persze időnként mesefilmeket is lehet nézni, de ez úgy a legjobb, ha szülő és gyermeke együtt teszi.

Semmiképpen sem ajánlott gyerekek számára a közösségi média használata, valamint a videómegosztókon történő önálló nézelődés. Nagyon veszélyesek a virtuális térben mászkálós, lövöldözős, gyilkolós játékok is, hiszen a gyerekek ezeket teljesen úgy élik meg, mintha a valóságban lennének…

Mit csináljunk, ha a gyerek kütyü nélkül csak „unatkozik”? Bármilyen meglepő, a kevesebb inger pozitívan hat a gondolkodásra, a kreativitásra. „Amikor egy gyerek unatkozik, és nem »mondja meg« neki a számítógép, a televízió, hogy mire figyeljen, előbb vagy utóbb saját projektbe vág bele” – nyugtatta meg a szülőket a szakértő.

n.

A Hegyvidéki ONvédelem Program szülőknek, pedagógusoknak és gyerekeknek szóló tájékoztató anyagai megtalálhatók a hop12.hu weboldalon.