Csillapítani kell az átmenő forgalmat! (4.)
Mint arról már többször írtunk, a Hegyvidéki Önkormányzat vizsgálatot kezdett azzal kapcsolatban, hogy a XII. kerület melyik utcáit érinti különösen zavaróan a nem oda irányuló forgalom, amely csak áthalad a területen, ugyanakkor jelentősen zavaró a hatása az ott élők életminőségére. Természetes, hogy vannak olyan útszakaszok, amik a budapesti főútrendszer részei, és ezeken szükségképpen megjelenik az egymástól nagyobb távolságban lévő úti célok közötti forgalom. Vannak továbbá olyan egymástól kisebb távolságokra lévő úti célok közötti utazások, amik ugyan a kerület két pontja között bonyolódnak, de ha sok van ezekből, akkor zavaró hatást fejtenek ki bizonyos utakon.
Zavaró hatásokat okozhat az is, ha az egyébként nem túl számottevő „idegen” forgalom szűk, rossz paraméterű, kis utcákon jelenik meg, vagy ha egy jó paraméterű utcán erősebb a „nem oda való” forgalom. Mindkét esetben vizsgálandó, jogos-e az a panasz, hogy bár az említett „nem oda való” forgalom haladhatna másfelé, ahol kisebb zavaró hatást vált ki, de praktikus okok miatt (útrövidítés időben vagy hosszban, jelzőlámpák kikerülése stb.) választja ezt az útvonalat.
Első lépésben, mint korábban már szintén megírtuk, a közlekedési szakemberek a Waze program segítségével kiválasztották azokat az utcákat, ahová a program (a nagyobb utakat kikerülve) betereli a forgalmat. Mindenképpen az a kívánatos cél, hogy a kerületen átmenő, de nem oda irányuló forgalmak a kerület szélén lévő főutakon bonyolódjanak. A következő fázisban a szakemberek azt mérlegelték, hogy ezek közül melyek azok az utcák, amik a saját forgalmukon felül nem alkalmasak jelentős többletforgalom viselésére.
A kiválasztott utcákon csúcsidőszakban forgalomszámlálást végeztek, és ahol a fenti szempontok szerint a forgalom meghaladta a kritikus értéket, ott a továbbiakban azt vizsgálják, hogy milyen forgalomtechnikai beavatkozással lehetne ezt csökkenteni. Köznapibban fogalmazva: mivel lehetne „elvenni a kedvét” a „nem oda való” forgalomnak az arra történő közlekedéstől.
Egy korábbi cikkünkben már szót ejtettünk a lehetséges beavatkozásokról, a szakemberek most azt vizsgálják, hogy ezek közül melyiket hol érdemes alkalmazni. Egy-egy esetben akár többféle módszer is szóba jöhet, az előnyök és hátrányok mérlegelésével. A vizsgált utcák, ahol a reggeli csúcsidőszakban indokolatlanul nagy forgalom tapasztalható: Mártonhegyi út (668 jármű/óra); Tóth Lőrinc utca–Ügyész utca (792 jármű/óra); Ráth György utca: a Tóth Lőrinc utca és Székács utca közötti szakaszon egy irányban mérve (384 jármű/óra); Alma utca (432 jármű/óra).
Számlálások történtek olyan utakon is, ahol bár jelentős volt a forgalmi terhelés, és az átmenő forgalom is használja ezeket, de a kerületi úthálózat adottságai miatt észszerűen nem korlátozható forgalomtechnikai vagy forgalomcsillapítási eszközökkel. Ilyenek például a Zugligeti út és a Béla király útja. Vannak utcák – például a Mártonhegyi út –, ahonnan az úthálózat szerkezeti sajátosságai miatt nem lehet egyszerűen kizárni a forgalmat, de meg kell próbálni csökkenteni a zavaróan nagy forgalom negatív hatásait.
A leendő javaslatok csak egy első kísérletnek tekintendők, semmiképpen sem a végleges és megvalósítandó megoldásnak! A megvalósításig számos szakmai egyeztetésre, a lakosság véleményének megismerésére és hatósági jóváhagyásra lesz szükség.
Javaslatok a beavatkozásokra:
Mártonhegyi út: szerkezeti sajátossága miatt (különösen a felső szakaszán) forgalmi szempontból kiemelkedik a környezetében lévő utcák közül. A rajta bonyolódó forgalom csúcsórában megközelíti a 700 járművet. Ugyanakkor a szélessége és a szélén parkoló járművek miatt sok szakaszon csak akadozva, egymást kerülgetve tudnak közlekedni a járművek. Nagy forgalmát a többi között az okozza, hogy hasonló szerkezeti szerepet tölt be, mint az Istenhegyi út, csak rosszabb paraméterekkel. Mindkettő útátvágást jelent – a Mártonhegyi út a Béla király út közvetítésével – Budakeszi felé. Vagyis észak-budai irányban a menekülő forgalom a Széll Kálmán tér–Szilágyi Erzsébet út/Margit körút útvonalat akarja elkerülni, ami különösen a reggeli csúcsforgalomban jelentős torlódással jár. Természetesen emellett más közbenső úti célok között is kapcsolatot teremt.
1. ábra Az Istenhegyi út és Mártonhegyi út szerkezeti elhelyezkedése
Látható, hogy a Mártonhegyi úti „kerülő” kapcsolat fontos helyszíne az Istenhegyi útról a Béla király útra történő balra kanyarodás, majd ennek folytatása, a Zugligeti út.
Alma utca környéke: vizsgálatunk szerint csúcsidőszakban jelentős forgalom érinti a Tóth Lőrinc utca–Ügyész utca–Határőr út–Alma utca útvonalat. Forgalomszámlálásunk alapján az Alma utca forgalmi terhelése 432 jármű/óra. Ennek fő oka az, hogy az autósok ezt az útvonalat kerülőútnak használják az Istenhegyi út–Nagyenyed utcai csomóponti torlódás elkerülésére, valamint a Csaba utcai jelzőlámpás csomópont okozta zsúfoltság miatt. A Lánchíd forgalomkorlátozása miatt az Orbánhegyről a Dunát keresztező forgalom kényszerűségből a fenti útvonalat választja a Margit hídon történő átkeléshez.
2. ábra Az Alma utca mint a Csaba utca szökőútja
Szálka Miklós
Cikksorozatunk előző részeit februári, márciusi lapszámainkban olvashatták.