Kisvárosias alközpontok szolgálják a hegyvidékiek igényeit
Mára a Böszörményi út és a Városháza tér, valamint a MOM Park és környéke vált a Hegyvidék kisvárosias központjává. Ám ezeken kívül is vannak olyan csomópontok, találkozóhelyek a XII. kerületben, amik jelentősebb alközponttá fejleszthetők, szolgáltatások és kikapcsolódási lehetőségek színesebb palettáját nyújtva a környéken élők számára. A meglévő és a reménybeli alközpontok fejlesztési lehetőségeiről folytattak nyilvános eszmecserét az önkormányzat vezetői szakemberekkel a Hegyvidéki Kulturális Szalonban, az Urbanisztikai beszélgetések című rendezvénysorozat legutóbbi programján.
„A vár levágásával itt maradtunk perifériaként” – adott magyarázatot Pokorni Zoltán polgármester az Urbanisztikai beszélgetések május eleji összejövetelén arra, miért nem alakult ki korábban egy hagyományos városmag az I. kerületről 1930-ban leválasztott XII. kerületben. Mint mondta, a Böszörményi út és környéke töltötte be a központi funkciókat, de igazán tudatos városközponti fejlesztés az önkormányzat által megálmodott Városháza tér volt, amit parkolóból, közlekedési területből, buszmegállóból sikerült „összecsipegetnie” a tervezőknek. A tér fejlesztéséhez kapcsolódóan a polgármesteri hivatal földszintjén, a korábbi építésigazgatási iroda helyén étterem jött létre, a szemközti oldalon pedig felépült a Hegyvidéki Kulturális Szalon. A kettő között a Kiss János altábornagy utca Böszörményi út és Törpe utca közti szakasza, ahol korábban autóforgalom volt, ma már ugyancsak a Városháza tér szerves részeként funkcionál.
„Kisvárosias központokban gondolkodunk, ami az itt élők igényeit elégíti ki” – fogalmazott a hegyvidéki alközpontok fejlesztését célzó elképzelésekkel kapcsolatban Fonti Krisztina alpolgármester, aki úgy látja: a hegyvidékiek többsége leginkább csak a munka, vagy alkalmanként a kulturális programok miatt mozdul ki hétköznapokon a kerületből, minden más teendőt itt intéz. Ezt szem előtt tartva a játszótérfejlesztések esetében is arra törekszik az önkormányzat, hogy a családok számára a lakóhelyükhöz közel, lehetőleg autóhasználat nélkül elérhetők legyenek ezek a gyerekek és szülők számára egyaránt fontos találkozóhelyek. Hasonló a célkitűzés a zöld területek kialakításánál, ahol ugyancsak kiemelt szempont az idősbarát környezet megteremtése.
A Hegyvidéki Önkormányzat törekvései kapcsán Heckenast Judit közlekedéstervező megerősítette, hogy a közterületek gyalogosbarát kialakítása, továbbá a rendszeres programok, például a termelői piacok inspirálóan hatnak egy kisvárosias központ létrejöttéhez. Alföldi György építész, várostervező telitalálatnak tartja a Városháza teret, ahol szeretnek megállni, nézelődni az emberek. A Hollósy Simon utcai játszótérről ott élőként az a tapasztalata, hogy igen jól betölti a funkcióját, sok családot vonz. Hozzátette, a Böszörményi úton is vannak olyan alulról szerveződő, emblematikus helyek, amik régóta sokak számára vonzerőt jelentenek – ilyen például a Rigó Jancsi Cukrászda, vagy a Tik-Tak Presszó.
Teveli-Horváth Dorottya városgazdász szerint egy alközpont jobb működése érdekében kevesebb parkolóhelyre és több zöld területre lenne szükség. A kiadatlan üzlethelyiségek számának csökkentését is javasolja, akár oly módon, hogy az üresen álló helyiségek ideiglenesen kiállítási terekké, művészek bemutatóhelyeivé alakulnának. Heckenast Judit úgy látja, a kisvárosias terek működését leginkább a túl nagy forgalom lehetetleníti el, ezzel együtt érdemes lépéseket tenni ezeknek a kis tereknek az újjáélesztésére.
Az észrevételekre reagálva Pokorni Zoltán elmondta, hogy a Városháza tér kialakításával sikerült csökkenteni az átmenő forgalmat a Böszörményi úton. Mivel a környéken élők szeretnék tárolni valahol az autóikat, ezért az önkormányzat az új, Királyhágó téri lakóház mélygarázsában – a beruházóval kötött megállapodás alapján – lehetővé teszi majd, hogy az errefelé lakók beállóhelyeket bérelhessenek. A Böszörményi úti irodaházak helyén, ideiglenes jelleggel, felszíni parkoló jött létre, de a későbbiekben, amennyiben megvalósul ott a tervezett ingatlanfejlesztés, szintén épülhetnek majd plusz mélygarázshelyek a környék parkolási gondjainak enyhítésére.
A polgármester megjegyezte: korábban a kisebb boltok üzemeltetői meg voltak győződve arról, hogy csak akkor megy nekik jól az üzlet, ha van parkolóhely előttük. Ma már kezd megváltozni ez a hozzáállás, ugyanis egyre többen látják úgy, hogy még jobb, ha sokan sétálnak az üzletük előtt.
Pokorni Zoltán kitért arra is, hogy a Böszörményi út átépítésének korábbi terveit – azt, hogy a társasházi tulajdonú járdákat és előkerteket, valamint a közterületen lévő gyalogos útvonalakat és a zöldsávokat egyesítsék – a lakóközösségek egy részének ellenállása miatt elvetette az önkormányzat. A jelenlegi célkitűzés az, hogy a mostani struktúra megőrzése mellett rendezettebbé válhasson a „Hegyvidék főutcája”.
A Böszörményi út és a Városháza tér mellett szó esett a Hegyvidék több más, alközponti szerepet betöltő helyszínéről is. Pokorni Zoltán szerint jelentős potenciál van a fogaskerekű vasút svábhegyi megállójának környezetében. Ennek fejlesztése érdekében az önkormányzat szeretné átvenni a fővárostól a fogaskerekű épületét, ami ma kihasználatlan, csak a buszvezetőknek van ott egy pihenőhely, de ez a terület más részén is biztosítható lenne.
A polgármester ígéretes, fejlesztésre alkalmas helynek tartja a Pagony utcai élelmiszerbolt környékét, a Farkasréti Mindenszentek Plébánia előtti részt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnél lévő teresedést és a városmajori templom körüli területet is. „Erős kihívásokkal küzdő területnek” látja ugyanakkor a Szent Orbán teret, ahol az élelmiszerbolt évek óta üresen áll.
Horányi Gábor, a Lauder Javne iskola főigazgatója úgy véli, az iskoláknak a jövőben sokkal nyitottabbnak kellene lenniük, ezáltal is segíthetnék a városközponti funkciók megjelenését. Dúll Andrea környezetpszichológus egyetértett azzal, hogy az oktatási intézmények szerepének erősítése feldobhatja egy környék életét. Emellett arról is beszélt, hogy az embereknek a térhez való viszonyulását legmélyebben pszichológiai eszközökkel lehet megismerni.
Pokorni Zoltán szerint az iskolák ma még inkább problémaforrást jelentenek a környezetükre nézve a mérhetetlen autóforgalom miatt, épp ezért az oktatási intézmények gyalogos megközelítésének kultúráját kellene erősíteni. Az intézményi épületek és a környezetük közti szorosabb kapcsolat megteremtésének lehetőségeiről is szólt a polgármester. Mint mondta, az önkormányzat tervei között szerepel, hogy a Kiss János altábornagy utcai, egykori iskolaépület – amely ma kormányablaknak, pedagógiai szakszolgálatnak és óvodának ad helyet – előkertjét kis parkká alakítsák, és megnyissák a környékbéliek előtt.
z.