Nem kell félni a rajzó méhektől!

• Mikor indulnak útnak a méhek?
• A méhészek hagyományosan nem naptári időpontokhoz kötik a rajzás időszakát, hanem azt szokták mondani, hogy a repcevirágzástól a hársvirágzás végéig vannak rajzásra alkalmas állapotban a családok. Az idén a repce már április első felében kinyílt, a hárs pedig nagyjából május végéig virágzik majd a Hegyvidéken. Persze ezután is lehetnek szórványos rajzások, de a legtöbb család ilyenkor indul útnak.
• Mi indítja el a rajzást?
• A táplálékbőség hatására a család gyorsan gyarapszik, és kikelnek a méhanyák is, amelyek közül az első átveszi a kaptár vezetését, az öreg királynő pedig felkerekedik a család kisebbik felével. Egy rajban akár húszezer rovar is lehet. A nagy út előtt a peterakásra termett királynőt formába hozzák a gondozói, különben képtelen lenne repülni. A fogyasztás után is csak pár száz méteres szakaszokra vállalkozik két megálló között. Amíg a méhanya pihen, addig a népe körülveszi, de a felderítők szétszélednek a környéken, és alkalmas fészkelőhelyet keresnek.
• Milyen távolságot tesz meg a raj?
• A rajzás általában egy méhész kaptárjából indul, és nem távolodik el jobban, mint egy kilométer, de fogtunk már be méhrajt a Margit körúton és a Keleti pályaudvarnál is, ahol nincs méhészet a közelben. A fővárosban a legtöbb riasztás a XI. és a XXII. kerületből érkezik. A Hegyvidéken évente négy-öt rajt fogunk be. Az idén például a Galgóczy utca környékére hívtak engem már április elején.
• Mit tegyen, aki méhrajt lát?
• Mihamarabb telefonáljon nekem vagy más méhésznek! A katasztrófavédelem és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület honlapján is megtalálhatók az egyes területeken befogást végző kollégák telefonszámai. A hívót megkérjük, hogy írja le pontosan a helyzetet. Egy fenyőfa csúcsán pihenő rajt természetesen nem tudunk befogni, de a legtöbb esetben néhány órán belül kiérkezünk, és elszállítjuk a méheket, ami egyébként számukra is a legjobb megoldás.
• Kell fizetni a befogásért?
• Alapesetben nem, hiszen a beporzók szeretetéért vállaljuk a munkát, de azt azért kérjük, hogy ha a raj közben továbbáll, akkor értesítsenek minket, mert különben feleslegesen autózunk, ami viszont nekünk sincs ingyen. Ha a méhraj már beköltözött egy kéménybe, vagy valami eldugott helyre, ahová csak bontással lehet bejutni, abban az esetben nagyobb munkát jelent a befogás, és nyilván ennek már költségei is vannak. Ezért is érdemes megelőzni a raj letelepedését.
• Honnan lehet tudni, hogy egy raj mikor készül letelepedni?
• Ha például a méhek egy faág végén gyülekeznek, akkor valószínűleg csak pihennek, és előbb-utóbb továbbállnak. Ha hosszasan egy fa törzsén tartózkodnak, akkor odúba készülnek beköltözni. A legrosszabb, ha kéménybe vagy szellőzőbe bújnak – ami egyébként számukra olyan, mint egy nagyon megfelelő faodú. Ha a rovarok a szellőzőbe igyekeznek, kapcsoljuk be a ventilátort, persze csak ha az nem befelé tereli a méheket! Ha a kéményt nézték ki maguknak, akkor gyújtsunk be, hogy a füst elriassza őket. Ha pedig időben kihívjuk a méhészt, akkor ilyesmi biztosan nem történik.
• Mivel jár a befogás?
• Gyakran sikerül észrevenni a nagyobb termetű anyát, amelyet egy üres kaptárba terelünk, és a raj már magától követi a királynőt. Máskor az egész rajt be lehet söpörni a kaptárba, és pár perc alatt végzünk is. Megesik, hogy a raj rossz helyen van, ilyenkor megvárjuk az estét, és akkor térünk vissza, amikor a méhek már pihennek, nem terveznek továbbállni. Egy repülésre alkalmas időjárású tavaszi napon néha három rajhoz is kihívnak.
• Veszélyesek a rajzó méhek?
• Nem veszélyesebbek, mint máskor. Én rendszerint védőruha nélkül, pólóban dolgozom. A hírekben nagy port kavaró esetek ritkán fordulnak elő, akkor is rendszerint a csípésekre érzékeny lovak az áldozatok. Az ember, ha nem megy közel a rajhoz, nem zavarja a rovarokat, és nem fújja be magát kifejezetten erős illatszerekkel, nem kelti fel a méhek érdeklődését.

B. I.

Gábor Zoltán méhész telefonszáma: +36-30/441-5822
Katasztrófavédelem: fovaros.katasztrofavedelem.hu/26128/hirek/205157/darazsak-mehek-elleni-vedekezes
Országos Magyar Méhészeti Egyesület: www.omme.hu/wp-content/uploads/2023/09/ Méhrajbefogók-és-darázsirtók.pdf