Újabb trükkökkel támadnak az online csalók
Egyre rafináltabb módszerekkel próbálják megcsapolni a szélhámosok a bankszámlán tartott pénzünket és egyéb megtakarításainkat. Már nemcsak banki alkalmazottnak, netán rendőrnek adják ki magukat, hanem akár egy ismert színész szerepét is eljátsszák a nagy zsákmány reményében.
„Feltörték a számláját”, „gyanús tranzakciót észleltünk” – még mindig sokakat tévesztenek meg ilyen és ehhez hasonló szövegekkel magukat banki alkalmazottnak kiadó bűnözők. A hitelesség látszatát keltve – úgynevezett maszkolási technikával – azt is meg tudják oldani, hogy hívásaik során a bank valós telefonszáma jelenjen meg a sértettek telefonján.
Nagy Zsolt rendőr őrnagy, a XII. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője lapunknak elmondta: az elkövetők arra veszik rá az ügyfeleket, hogy pénzük „biztonságba helyezése érdekében” adják meg a bankszámlájukhoz hozzáférést biztosító adatokat, sőt, még azoknak az sms-eknek a tartalmát is bediktáltatják, amik a tranzakciók megerősítéséhez szükségesek. Nem ritka az sem, hogy a csalók az Anydesk programot telepíttetik a mobiltelefonra vagy a számítógépre, hogy teljesen átvehessék az irányítást az eszköz felett, és akadály nélkül „letakaríthassák” a számlát.
Újabban előfordul az is, hogy a rendőrség nevében hamis sms-t küldenek a csalók, például arra szólítanak fel, hogy fizessünk be néhány ezer forint összegű bírságot. De ezt nem csak a rendőrségre hivatkozva szokták eljátszani, megeshet, hogy egy televíziós előfizetés kapcsán hívják fel a figyelmünket a kiegyenlítésre váró „tartozásunkra”. Ezekben a felszólításokban közös, hogy egy olyan oldalra vezető linket tartalmaz, amin meg kell adni a bankkártyaadatainkat – ezek ismeretében pedig az állítólagos bírságnál vagy tartozásnál is jóval nagyobb összegeket emelhetnek le a szélhámosok.
Más módon is vadásznak kártyaadatainkra az elkövetők. Amikor eladásra kínálunk valamit egy online piactéren, könnyen lehet, hogy valódi vevő helyett csaló jelentkezik, aki felajánlja, hogy intézi a postázást, és ehhez el is küldi egy létező futárcég weboldalához megtévesztésig hasonlító oldal linkjét. Miután itt megadtunk mindenféle személyes adatot, a „vevő” azt kéri, küldjük el chaten a telefonunkra érkező sms-eket. Ezek segítségével az illető már indíthatja is az utalásokat a számlánkról.
Az utóbbi időben elszaporodtak a befektetési csalások is – folytatta Nagy Zsolt. Magyar nagyvállalatok nevében magukat híres embernek, például ismert színésznek kiadó bűnözők hívják fel telefonon azokat, akiknek reményeik szerint van befektetni való pénzük. A telefonálók rövid időn belül nagy hasznot ígérnek, ebből azonban természetesen semmi sem igaz, a cél ez esetben is az, hogy hozzájussanak mások megtakarításaihoz. Még ha hihetőnek tűnik is az ajánlat, érdemes bontani a hívást, és felhívni a szóban forgó céget, hiszen így le lehet ellenőrizni az állítások valódiságát. Ezt egyébként a gyanús banki hívásoknál is javasolt megtenni.
Mivel hamarosan itt a karácsony, és mindenki ajándékbeszerzési lázban ég, a bűnügyi osztályvezető az online vásárlások biztonsága érdekében is mondott néhány hasznos tanácsot. Óvatosnak kell lenni az extra akciókat kínáló ismeretlen webáruházakkal, amiknek még ügyfélszolgálatuk sincs, esetleg hibás magyarsággal vannak megfogalmazva a szövegeik. Gyanú esetén érdemes megnézni, milyen valós vevőértékeléseket, véleményeket kapott a webshop. Ha magánszemélytől vásárolnánk, nézzük meg az eladó profilját – egy néhány napja regisztrált, egy-két ismerőssel rendelkező személy valódiságát illetően okkal lehetnek kétségeink.
Végezetül: ha becsenget hozzánk a futár, gondoljuk át, biztos várunk-e csomagot, és ha igen, mit és mennyiért! Egyre gyakoribbak ugyanis a hamis, értéktelen dolgokat tartalmazó küldemények, amiket azért adnak fel az ügyeskedők, mert mindig vannak, akik óvatlanul kifizetnek ezekért néhány ezer vagy tízezer forintot.
-vá-